Petra tou Romiou piros ponttal jelölve Ciprus térképén
A görög mitológia szerint Ciprus szigetén, Paphosztól délre, Petra tou Romiou (Πέτρα του Ρωμιού) mellett lépett partra Aphrodité; a helyet máig Aphrodité sziklájának nevezik. A parton elhalad mellette a Páfosztól Limassolig tartó autópálya is, ott is ki van táblázva a letérő barna táblákkal.
Fotó: Barna Béla
Kevesen tudják, hogy a sziklák eredeti neve, a Petra tou Romiou („a rómaiak sziklája”) egy bizonyos Digenes Akritasnak, a félig bizánci, félig arab hősnek állít emléket, aki itt állta útját a szaracén hadseregnek. A legenda szerint emberfeletti erejével leszakított egy hatalmas sziklát a Tróodosz-hegységből és azt a tengerbe hajította, így zilálva szét a szaracén hódítók seregét.
A mostanában ide sereglők azonban a szerelem és szépség istennőjére, Aphroditére kíváncsiak. Az ő születéséről, s hogy mit tudunk az egyik legismertebb görög istennőről, azt egy külön hosszú posztban összefoglaltam. A poszt címe: Szépfenekű Aphrodité (Aphrodité Kallipügosz).
Fotó: Barna Béla
Ebben a bejegyzésben csak a sziklákat mutatnám be nagyon röviden, illetve hogy honnan érdemes fotózni őket. Nos, leginkább közelről, de azért persze vannak más perspektívák is. Az egyik legérdekesebb talán egy mostani művészeti projekt, a Ten Points of Vision: 2017-ben, amikor Páfosz Európa kulturális fővárosa volt, nos akkor az athéni születésű (1930) művész, Costas Tsoclis és alkotótársai 10 fémkeretet állítottak fel egy útmenti parkolóban. Leírások szerint a művészek a helyszínen dolgozva tudatosan választották ki az egyes keretek helyét, méretét és az volt a céljuk, hogy belenézve élő festményeket láthassunk. Szóval egy útmenti parkolóban keretbe foglalhatjuk Aphrodité szikláját.
Fotó: Barna Béla
Ezen kívül érdemes még felmenni az egyik közeli dombtetőre is, mely a térképen Aphrodite’s Rock Viewpoint néven szerepel. Páran javasolják még ezen kívül a Marios étteremtől való kilátást. Az étterem mellé tettek egy hosszú padot, meg egy furán kopott Aphrodité-szobrot is, nekünk ez a kilátó annyira nem nyerte el a tetszésünket.
Szóval a sziklákat érdemes a tenger mellől fotózni.
Fotó: Barna Béla
Apropó sziklák: egy bejegyzés sem nagyon említi, de azért talán érdekes. Az Aphrodité sziklája egy óriási törmelék vagy „olistolith”, mely felső-triász mészkő-konglomerátumból áll, s melynek tetején korallmaradványok is vannak. Hogy a geológia iránt érdeklődők is kapjanak valamit ettől a bejegyzéstől, a képek mellé beteszek egy angol nyelvű geológiai ábrát is a sziklákról. Az ábra a Genfi Egyetem kutatóinak egy tanulmányából (MARTINI, Rossana, PEYBERNÈS, Bernard, MOIX, Patrice. Late Triassic foraminifera in reefal limestones of SW Cyprus. Journal of Foraminiferal Research, 2009, vol. 39, no. 3, p. 218-230) származik.
Geológiai térkép a sziklák környékéről
S ha már geológia, említsük meg, hogy Juhász Árpád geológus is járt itt, három napot szánt a Troodosztól délnyugatra fekvő, geológiai kuriózumnak számító Mamonia-komplexum tanulmányozására. Ez triász-jura-kréta kőzetekből áll, az üledékek mellett azonban számos magmás, sőt kristályos átalakult kőzet halmozódott látszatra kaotikus módon egymásra. Juhász Árpád írja Hegyek ormán tengerek mélyén című könyvében (Medicina, 1993), hogy „elhelyezkedésük alapján arra lehet következtetni, hogy 100 millió éve itt egy mélytengeri árok és alábukási övezet létezett. Az alábukás azonban 80-70 millió éve megállt, valószínűleg egy délről vándorló mikrokontinens ütközése következtében. (…) Az óceán mélyén egymásra halmozódó egzotikus kőzetanyagok Ciprus délnyugati tengerpartjának közelében is megfigyelhetők, nem messze attól a sziklás öböltől, ahol a hagyományok szerint Aphrodité kiemelkedett a habokból. Ahogy a ciprusi geológusok mondják: Aphrodité kiemelkedett, a mikrokontinens a mélybe süllyedt”. Ezt az egzotikus övezetet egyébként Juhász Árpád a terület két kiváló kutatójával, a ciprusi C. Xenophontossal és a kanadai J. Malpassal járta be.
Kép és szöveg: Barna Béla
Fotó: Barna Béla
