Szkander bég mauzóleuma, Lezhë

Lezha (Lezhë) neve összefonódott az albán nemzet legnagyobb alakjának nevével, Szkander béggel, a törökverővel. Lezhë-ben halt meg 1468. január 17-én, itt is temették el, halálának 500. évfordulóján, 1968-ban pedig 28 fehér márványoszlopon nyugvó mauzóleumot emeltek sírja fölé. 

Lezha (Lezhë) manapság egy 19 ezer lakosú albániai kisváros (olaszul Alessio, törökül Leş), az azonos nevű Lezha kerület székhelye, egyúttal püspöki székhely. Bár nem látszik rajta, fontos katonai központ, ahol repülőtér, tüzérségi bázis és a közeli Shëngjin kikötőjében haditengerészeti támaszpont is működik. A város mai arculatát meghatározza, hogy 1979. április 15-én egy földrengés szinte teljesen lerombolta, mely után szocialista stílusban építették újjá.

i.e. 385-ben a siracusai görögök alapítottak itt gyarmatvárost Lisszosz néven

Történelmét nézve az i.e. VIII. század óta lakott illír település; a város fölött lévő illír-arberiai típusú citadellát 1451-ben építették át a velenceiek, majd 1521-ben a törökök erősítették meg. A várból jelenleg csak a falak állnak. A kilátás nagyon szép a városra és a tengerparti lagúnákra (az illír várba a belépés ingyenes). Az illír település helyén i.e. 385-ben a siracusai görögök alapítottak gyarmatvárost Lisszosz néven. Dionysos igyekezett itt megalapozni a görögök hatalmát, de az illírek visszafoglalták a várat, és így Lisszosz az illír Adrian állam részévé vált. A települést i.e. 213-ban időszakosan meghódította V. Philipposz, Makedónia királya, majd Julius Caesar hódította meg i.e. 48-ban: parancsára megerősítették a települést, de a hadmozgások a későbbiekben elkerülték az erődített várost. Több évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy Lezha ismét történelmi események helyszíne legyen.

1444-ben itt ült össze a Lezhai Liga, amelynek során Szkander bég meggyőzte az egymással viszálykodó albán törzseket, hogy egyesítsék erőiket az Oszmán Birodalom elleni függetlenségi harcban. A város alapvetően Szkander bégnek köszönheti hírnevét, mivel a hős itt is halt meg maláriában 1468. január 17-én, végül itt is temették el. S most nézzük életét kicsit részletesebben.

Szkander bég élete

Szkander bég (albánul Skënderbeu; törökül İskender Bey) az albán nemzet legnagyobb alakja, 1443-tól haláláig Albánia fejedelme, az albánok legnagyobb nemzeti hőse. Neve a magyarok török elleni harcainak történetéből lehet ismerős. Az utazónak – főként, ha magyar – illik ismernie a hős vezér életútját.

Szkander bég 1405-ben született, Kasztrióta György (albánul Gjergj Kastrioti, törökül Gergi Kastriyota; olaszul Giorgio Castriota) néven látta meg a napvilágot. A legenda szerint születésekor nagy tüzes kereszt mutatkozott az égen, és egy hosszú farkú üstökös vonult végig az éjszakán, jelezve, hogy az újszülött nagy tettekre hivatott.

Ám nagyon hamar a leghatalmasabb albán nemesi család sarjának el kellett hagynia albán hazáját: 1410-ben, azaz már hétévesen a szultáni udvarba (Drinápoly, Edirne) került! Ugyanis apja, Kasztrióta János, a török ellen vívott egyik csatában vereséget szenvedett és három fiát túsznak kellett adnia a törököknek, csak így tarthatta meg hatalmát.

Kasztrióta Györgyöt II. Murad szultán edirnei udvarában áttérítették az iszlámra

A fiúkat II. Murad szultán edirnei udvarában áttérítették az iszlámra és ennek szellemében nevelték őket. György példaképe (makedóniai Nagy Sándor, törökül Iskender) tiszteletére felvette a Szkander nevet. Edirnében egyrészt felkészítették leendő janicsáréletére, másfelől megtanult törökül, arabul, görögül és olaszul. Testvérei hamar meghaltak, ő azonban rendkívül gyorsan haladt felfelé a szultáni hierarchiában. Tizennyolc évesen belépett az Oszmán Birodalom hadseregébe, s rövidesen több kis-ázsiai és balkáni hadszíntéren kitűnt vitézségével. Olyannyira, hogy II. Murád tábornokává tette, egyúttal a bég címet adományozta Szkander bégnek. Semmi nyoma nem maradt annak, hogy György, azaz Szkander bég egykor albán katolikus volt. Nagy török harcos lett belőle, ötezer lovas parancsnoka volt, s a szultán oldalán harcolt az oszmán birodalom ellenségei, így a magyarok ellen is!

Senki sem tudhatja, mi ment végbe Szkander bég fejében, de gondolkodása 1443-ban hirtelen megváltozott. Ekkor éppen Hunyadi János ellen küldték harcolni, aki „hosszú hadjárata” alatt nagy sikereket ért el. A sorsdöntő pillanat talán 1443 novemberében, a Hunyadi János elleni szerbiai hadjárat idején érkezett el.

A később magyar diadallal végződő nisi ütközet kezdetén Kasztrióta György váratlanul kivonta 5000 katonáját a harcmezőről, majd szülőföldjére vonult, és egy hamis fermán segítségével átvette az uralmat Kruja felett. Szkander bég csapatát mindenütt megmentőként üdvözölték. Az egész albán népet hívta a török elleni harcra, székhelye Krujë lett, a Kasztrióták ősi vára. Miután a család ősi várának fokán megjelent a kétfejű sasos lobogó, új korszak kezdődött az albán nép történetében: Szkander bég hamarosan családjával együtt visszatért a keresztény hitre, és 1444 tavaszán – a velencei fennhatóság alatt álló – Lezhe városába hívta a legbefolyásosabb főurakat.

1444. március 2-án tehát Kasztrióta hívó szavára tanácskozásra gyűltek össze az albán hadurak. Hogy a törzsek közötti viszálykodásoknak elejét vegye, egyúttal a gazdag kereskedőállam jóindulatát is megnyerje, az új fejedelem a velencei fennhatóság alatt álló északnyugat-albániai Lezha városába hívta össze a gyűlést, melynek a Lezhai Liga (Lidhja e Lezhës) elnevezést adták, s vezetőjéül Szkander béget választották. A liga így megszerveződött hadseregének létszáma 18 ezer harcos volt.

Az itt megalakuló liga kicsi és rendezetlen serege a keresztény államok nagy meglepetésére júniusban, a torviolli csatában győzelmet aratott az albániai bosszúhadjáratra vonuló oszmánok ellen, ami szerepet játszott abban, hogy II. Murád 1444 nyarán békét kért Magyarországtól.

Kasztrióta úgy nézett ki, hogy gyorsan közel került céljához, szülőföldje felszabadításához, úgy tűnt, a Hunyadi János vezette magyar hadak és az albán felkelők révén harapófogóba lehet szorítani az oszmánokat. I. Ulászló király viszont megszegte az oszmánokkal kötött békeszerződést és az 1444. november 10-i várnai csatában vereséget szenvedett. Ez a magyar terveket és Szkander bég álmait is szertefoszlatta. Jóllehet a magyar köztudatban élesen megmaradt a „törökverő” Hunyadi és az albán hadvezér együttműködésének emléke, a két katonai géniusz a valóságban nem tudott hathatós segítséget nyújtani egymásnak. Mindkét esetben, amikor erre lehetőség mutatkozott volna – 1444-ben, Várna alatt, majd 1448-ban, Rigómezőnél –, Kasztrióta György katonái elkéstek a sorsdöntő csatából.

Éveken át a törékeny béke hazája volt Albánia, a törökök még békét is kötöttek Szkander béggel, elismerték fejedelemnek. A békeidőben Kasztrióta György 1451. április 26-án a krujai székesegyházban feleségül vette Gjergj Arianiti, az egyik albán hadúr huszonhárom éves, Donika (Andronika) nevű leányát. Házasságából egy fiú született, János (Gjon).

A pápa a keresztény hatalmak koalícióját szervezte. Ebben Albánia is jelentős szerepet vállalt. A pápa ösztönzésére Szkander bég ismét felvette a harcot a törökök ellen, betört területükre. Ezt ő abban a meggyőződésben tette, hogy mögötte áll az egész keresztény világ, azonban a pápa hamarosan meghalt: II. Piusz éppen a győzedelmes ohridi csata napján, közvetlenül a kihajózás előtt Anconában halt meg, ezt követően pedig a koalíció felbomlott. Szkander bég egyedül állt a szultán nagy haragjával szemben.

1465-ben a hadi események felgyorsultak: öt hónap alatt öt ütközet zajlott le az albánok és a törökök között. Noha mindegyik az albánok győzelmével zárult, az óhatatlan veszteségek erőteljesen apasztották Kasztrióta seregét, s birodalma egyre gyengült. Végül II. Mehmed maga állt serege élére és 1466 júniusában újra Kruja vára alá vonult, de az albánok szinte semmiféle külföldi segítséget nem kaptak. 1467 végére összehívta Szkander bég az albán hercegeket, a tanácskozás előtt a Lezha melletti táborában tervezte a török várvédők kiseprűzését négy albániai várból, amikor hirtelen malárialázba esett és hosszú haláltusa után, 1468. január 17-én halt meg, feltehetően ötvenhat esztendős korában.

Haláltusájának utolsó óráiban megindult Kruja ellen a törökök ostroma, az albán harcosok azonban mindenre elszántan Szkander bég nevét kiabálva elűzték őket. Szkander bég halála után az egységes harci szellem elveszett. A hercegek egymás ellen fordultak, Albánia ennek következtében ismét a török birodalom része lett. A török hordák elözönlötték az országot, fosztogatva, gyújtogatva, gyilkolva. Vad kétségbeesésben menekült az albán nép a hegyekbe, hogy biztonságban lehessen. Ez a kis balkáni ország az egyik legnagyobb hadvezért adta a történelemnek. A halálát követő 500 éves török uralom alatt, Szkander bég neve az albán nép nemzeti törekvéseinek szimbólumává vált.

Szkander bég testét a XIV. századi Szent Miklós-székesegyházban helyezték örök nyugalomra. A templomot a törökök ugyan tíz év elteltével, 1478-ban lerombolták és porig égették, legfőbb ellenségük sírját meggyalázva. A sírt feldúlva törökök a csontokat széthordták, (állítólag hatásos talizmán lett belőlük) a templomból pedig mecsetet építettek, ezt bontották le a mauzóleum építése során.

Szkander bég lezhai sírhelye nemzeti emlékhely; halálának 500. évfordulóján, 1968-ban pedig 28 fehér márványoszlopon nyugvó mauzóleumot emeltek sírja fölé. A Szkander bég Mauzóleum Lezha legfőbb attrakciója (nyitva: 8-19-ig). Belépve a mauzóleum fakapuján, először a márvány sírhelyet pillanthatjuk meg, mögötte szobor áll, a háttérben a kétfejű sas látszik. A falakon 28 pajzs jelzi az általa vívott csaták színhelyét és időpontját. A 28 csatából 25-ben ő diadalmaskodott!

Szkander bég Albánia nemzeti hőse, a nemzeti büszkeség forrása és megtestesítője, az országban és az albán többségű Koszovóban is számtalan szobor, emlékmű hirdeti dicsőségét.

Sisakját a bécsi Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum) fegyvertárában őrzik, melyre egy hegyi kecske koponyája volt felrögzítve. A sisak egyik másolata Krujában, a várban másik másolata pedig a tiranai Nemzeti Történeti Múzeumban látható. Érdekes módon konyakot is neveztek el róla (már 1996-os albániai utunkon nagyon sok Szkander bég konyakot fogyasztottunk).

És természetesen sok közterület is viseli a nevét szerte Albániában, de róla van elnevezve Tirana főtere is.

És igen, a magyarországi Eger városában (a Kertész utcából nyíló Hontalan utcában) is található egy Szkander bég tér. Ezt a teret az Albán Köztársaság 1997-2002 közötti elnöke, Rexhep Meidani avatta fel Nagy Imre polgármester társaságában 2000. február 15-én. Az ünnepségen részt vett Torgyán József földművelésügyi miniszter is, akinek egyébként albániai utazása kapcsán vetődött fel, hogy Szkander bégről teret nevezzenek el Magyarországon. Torgyán az albániai Krujë várában ugyanis Hunyadi-relikviákat látott, s ez a város éppen olyan hősiesen küzdött a török elnyomás ellen, mint annak idején Eger, a vár élén Dobó kapitánnyal.

 

Frissítés: Szkander asztalt és utcanévtáblát avattak 2024. március 2-án az egri Szkander bég téren. A kültéri erőgépet Hafuzi Avnija, Albánia tiszteletbeli konzulja ajánlotta fel a városnak; az eseményen több olimpikon is tiszteletét tette, köztük Kelemen László világbajnok szkanderező. De nem csak asztalt, hanem egy Szkander bég szobrot is kapott Eger, melyet Rada Agim szobrászművész készített el.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!