A Szepesség ékkövei és Lőcse

A szepesi vár (szlovákul: Spišský hrad, németül: Zipser Burg), 4 hektáros kiterjedésével Közép-Európa legnagyobb vára. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) együttesen a Világörökség részei 1993 óta. 

A szepesi (Spiš) régió talán Kelet-Szlovákia leglátogatottabb része, ahol bizony egy igazi világhírű és kulturálisan nagy jelentőségű területen járunk. Szepes vára és a környék UNESCO-s műemlékei közé tartozik maga a szepesi vár, Szepeshely (Spišská Kapitula), Szepesváralja (Spišké Podhradie) és a zsigrai (Žehra) Szentlélek-templom által alkotott komplexum, amelyek 1993-ban kerültek fel az UNESCO Világörökségi Listájára; 2009 júniusában pedig ezekhez csatlakozott a történelmi város, Lőcse is.

Lőcse (Levoča) A középkori királyi város, Lőcse a Szepességben, a Lőcsei-hegység lábánál 537 m magasan fekszik. Szepes vármegye egykori székhelye ma gazdag múltjának köszönhetően Szlovákia kulturális és történelmi ékkövei közé tartozik. A téglalap alakú, XIII. században kimért hatalmas téren az ország egyik legjelentősebb szakrális építménye, a Szent Jakab-templom a fő látnivaló, melynek belseje igen gazdag művészeti alkotásokban: Lőcsei Pál mester műhelyéből származó egyedülálló gótikus faoltára 18,62 méteres magasságával a maga nemében a világ legmagasabb oltára!

itt őrzik a „lőcsei fehér asszony”, Korponay Jánosné Géczy Julianna fára festett képét is

A tér közepén álló másik látnivaló az egykori lőcsei városháza, mely Szlovákiában a reneszánsz világi építészet legkiválóbb alkotásai közé tartozik. Az épületben a Szepesi Múzeum kiállításait láthatjuk, de itt őrzik a „lőcsei fehér asszony”, Korponay Jánosné Géczy Julianna fára festett képét is.

Fontos látnivalója még a városnak a főtéri Thurzó-ház is, mely arról nevezetes, hogy törpeárkádos-konzolos pártázata fennmaradt. Ugyancsak a főtéren, de a déli oldalán lévő házban működött 1630-1754 között a Breuer (Brewer-) nyomda épülete: itt jelent meg Comenius Orbis Sensualium pictusa. Sajtótörténeti érdekessége, hogy az első (latin nyelvű) magyar hírlap, a Mercurius Hungaricus első száma 1705. június 5-én a lőcsei Brewer-nyomdában jelent meg, egri (Agria) keltezéssel. Lőcse hangulata és szépsége egyébként vonzotta az írókat: Kazinczy Ferenc, Dayka Gábor, Krúdy Gyula, Szabó Dezső, Balázs Béla (Álmodó ifjúság), Mikszáth Kálmán (A fekete város) és Jókai Mór (A lőcsei fehér asszony) is írt a városról. Jókai 1883-ban járt a városban, hogy könyvéhez élményanyagot és adatokat gyűjtsön.

Lőcse minden évben július elején fogadja Szlovákia legnagyobb zarándoktalálkozóját. Hívők tízezrei kapaszkodnak fel a város fölött magasló Mária-hegyre, hogy közösen imádkozzanak a Szűz Mária Látogatása templomban tartott szentmisén. Jelentős dátum a hely történetében 1984, amikor is II. János Pál pápa a templomnak a Basilica minor címet adományozta. Tizenegy évvel később, 1995. július 3-án az ő jelenlétében zajlott az eddig legnagyobb zarándoklat több mint 650 ezer résztvevővel.

A táj legmeghatározóbb építménye, a 614 m magas dombon épült Szepes vára (Spišský hrad) gyönyörű kilátást nyújt a környékre. A Közép-Európa egyik legnagyobb várának számító szepesi vár a XII. századból származó nemzeti kulturális műemlék négy hektáron terül el. Természetes stratégiai elhelyezkedése a szepesi várhegyen a kezdetektől fogva védelmi feladatok betöltésére tette hivatottá. Az északi gyepű védelmére 113-ban építeni kezdett fontos határ menti erődítmény később a királyi hatalom szepesi központjává és jelentős méltóságok tartózkodási helyévé vált.

A vár virágkora a XV. századra esett, amikor reprezentatív nemesi székhely szerepét töltötte be: itt született Zápolyai János is, a későbbi Szepesi Jankó, alias János király 1487-ben. A hatalmas várfalaknak, magas szikláknak és a körülötte elhelyezett védelmi elemeknek köszönhetően a Szepesség ezen büszke és kompromisszumot nem ismerő bástyáját katonailag soha nem tudták bevenni.

A várat az 1780-ban, pálinkafőzés miatt bekövetkezett pusztító tűzvész döntötte romba

A várat az 1780-ban, pálinkafőzés miatt bekövetkezett pusztító tűzvész döntötte romba, azóta rom. Az öt udvaros várkomplexum felújított belső tereiben jelenleg a Szepesi Múzeum kiállításai működnek, melyeken a látogatók megismerhetik a gazdag történelem bizonyítékait, a vár történelmét és a középkori fegyvereket, megtekinthetik a korabeli középkori konyhát, hálószobákat vagy a vár kínzókamráját. Érdekes számadatok, hogy a várban összesen 135 helyiség volt; a 3 méter vastag falak sok helyen ma is 20-23 m magasak.

A szépséges szepesi vár alatt, nem messze Szepeshelytől, 430 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik a kis vidéki városka, Szepesváralja (Spišské Podhradie). A kézművesség egykoron nagy jelentőséggel bíró központja. A látogatók többek között a jellegzetes nagykapus, gótikus-reneszánsz polgári házakat csodálhatják meg itt, amelyek Szepesváralja utcáit és tereit szegélyezik. A XIII. századi Szűz Mária Születése templom a ritka gótikus Szent Borbála-szárnyasoltárral hívja fel magára a figyelmet. A város további látványosságai közé tartozik az 1546-ban épült reneszánsz városháza, az Irgalmas Rend temploma és kolostora a XVII. századból, valamint a barokk Máriaoszlop 1726-ból. A temetőben az 1849-es branyiszkói honvédek síremléke látható. A Szepesváraljától nem messze magasodó mésztufa dombocska tetején álló búcsújáró kápolnából csodálatos kilátás nyílik a szepeshelyi katedrálisra és a szepesi várra.

Szepes várától nem messze, a Szent Márton-hegyen fekszik a lenyűgöző városi műemlék-rezervátum, Szepeshely (Spišská Kapitula). A Kárpát-medence egyedülálló egyházi városa, amelyet szlovák Vatikánnak is neveznek, a szepesi vár alatt vezető, nagy jelentőséggel bíró utak kereszteződésében jött létre. 1776-ban lett püspökségi székhely, de jelenleg itt székel a megújult szepesi püspökség. Szepeshely értékes gótikus büszkesége a Szent Márton-katedrális. Az eredetileg román stílusban épült templom egykor reprezentatív szerepet töltött be. 1488-1493 között építették hozzá a magyar gótika remekét, a Zápolya-kápolnát.

A szepesi kulturális világörökség együttesét egészíti ki a falu feletti dombon emelkedő zsigrai (Žehra) római katolikus Szentlélek-templom. A magas művészi értékű, különböző bibliai történeteket ábrázoló, ritka és egyedülálló falfestmények különböző évszázadokból (XIII-XV.) származnak. A szentély északi falán Jézus életéből vett jelenetek, a keleti és déli falán az egyik 1275-ből származó freskó Szent László király cserhalmi csatáját mutatja be. A nemzeti kulturális műemlék sajátos hagymakupolája a szepesi várból is könnyen felismerhető.

Zsigra határában található Szlovákia egyik legnagyobb és legrégibb mésztufa (travertin) formációja, a Dreveník-hegy természetvédelmi rezervátum, melynek tetejéről csodálatos látvány tárul elénk a Branyiszkó-hegységre (Branisko) és a Lőcsei-hegységre (Levočské vrchy), amelyek tökéletessé teszik a szepesi vár varázslatos természeti hátterét.

Kép és szöveg: Barna Béla

A Szepesség ékkövei és Lőcse című írásom szövege eredetileg a Tematikus utak Szlovákiában című könyv UNESCO Világörökségek útja fejezetében jelent meg (2016-ban adta ki a Kornétás Kiadó).

Lőcsére és Szepes várához már 1994-ben buszos csoportokat vittem Szegedről, majd 2000-ben Mona gárdonyis osztályával jártunk itt, de például 2015-ben, 2016-ban, 2018-ban és 2019-ben is egy-egy osztályt hoztam ide idegenvezetőként az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumból. Az alábbiakban 5 gárdonyis osztály 5 lőcsei csoportképe.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!