A vízesés pontos helye a toll hegyénél a Kárpát-medence domborzati térképén
Ha a Sipot-vízeséshez akarunk eljutni, akkor Munkácstól először az igen jó minőségű E50-es (M06-os) autóúton haladjunk a Latorca-völgyében, ugyanúgy, mintha a Vereckei-hágó felé mennénk. Az Alsóvereckei (Nyizsni Vorota) rendőrposztnál van vége Kárpátalja adminisztrációs határának, itt a rendőrök olykor ellenőrzik okmányainkat. A rendőrposztnál azonban ne Verecke felé induljunk, hanem forduljunk be jobbra, és a T0718-as számú úton, a Szalók-patak (Szlavka) völgyében haladjunk Volóc (Воловець, Volovec) felé.
A Borzsa-havas Volóc felől
Felsőverecke után, Volóc előtt van egy kisebb hágó, itt érdemes megállni, ugyanis észak felől gyönyörűen látszik innen a Borzsa-havas (Polonina Borzsava – Полонина Боржава) tömbje, és látszik a hegység legmagasabb pontja, az 1681 méter magas Asztag (Sztij) csúcsa is (ne tévesszük össze a Máramarosi-havasokban, a Fehér-Tisza forrásától keletre emelkedő másik Asztaggal, mely 1650 méter magas!).
A Borzsa-havas kőzetanyaga egyébként alsó- és felsőkréta sötétszürke, fekete színű flis üledék, amelyet paleocén-eocén-oligocén üledék takar
A Borzsa-havas kőzetanyaga egyébként alsó- és felsőkréta sötétszürke, fekete színű flis üledék, amelyet paleocén-eocén-oligocén üledék takar. A Borzsa-havasról a Turisták Lapja, LI. évfolyamában (1939. április) két cikk is megjelent. A 6. számban dr. Szőllőssy Jenő írása, A Borsavai-havasokban címmel, a 4. számban pedig dr. Cholnoky Jenő említette az Északkeleti-Felvidék hegyeit bemutató írásában.
Volóc hágója – Fotó: Barna Béla
Cholnoky találóan írja a környékről: „Nagyon zordon, nagyon elzárkózott, nehezen hozzáférhető vidék ez”.
A hágó után leereszkedünk a Vecse folyó völgyében fekvő, ruszin kisvárosba, Volócra, majd egy kisebb körforgalom után folytassuk utunkat délkeleti irányban a T0718-as számú úton. A kanyargós út egy kis hágón (736 m) kel át és hamarosan beérünk a 400 lakosú, ruszin nemzetiségű Padóc (Podobovec) faluba. Ez még a tájékozottabb magyaroknak sem sokat mond, pedig Padóc lassan egész Kárpátalja egyik legkedveltebb síterepe lesz, fejlődésének dinamizmusát jelzi, hogy nemrég például egy libegőt építettek itt a Borzsa-havas oldalába!
Felvonó a Borzsa-havas oldalában – Fotó: Barna Béla
Padóc egyébként tulajdonképpen Fülöpfalva (Pilipec) része. Fülöpfalva pedig egy 1100 lakosú nagyon hangulatos ruszin (bojkó) falu, melyet a XV. század elején Iszka tanyájaként emlegettek, mai nevét pedig állítólag egy itt letelepedett Fülöp nevű juhászról kapta.
Fülöpfalvi hangulat – Fotó: Barna Béla
S bár az útikönyvek emlegetik 1759-62 között épült bojkó típusú fatemplomát, mégsem ezért jönnek ide a kirándulók. Hanem azért, mert a Fülöpfalváról délnyugat felé nyíló Plosanka-patak völgyében található a Sipot-vízesés, Kárpátalja egyik legszebb vízesése. Még szanatóriumokból is szerveznek ide speciális buszkirándulásokat. Ennek fényében pláne közröhej, hogy az egyik magyarországi kiadású Kárpátalja könyv bár ír Fülöpfalváról, a Sipot-vízesést meg sem említi!
Fülöpfalva, út a vízeséshez – Fotó: Böszörményi Judit
A vízeséshez Fülöpfalván dél felé kell eltérni. Ha kímélni akarjuk az autót, akkor a letérőtől pár száz méterre levő népművészeti árussal szemben tegyük le autónkat vagy mikrobuszunkat, s onnan gyalog folytassuk utunkat az 1970-es évek hangulatát idéző szépséges faluban.
A Plosanka-patak – Fotó: Barna Béla
Az út mellett a Plosanka-patak csobog végig mellettünk, és egyre szűkülő völgyében hamarosan elérjük a vízesés beléptető faházát. A belépődíj szinte jelképes (pár hrivnya), mellette pedig egy nénitől a hegy minden finomságát megvehetjük a fenyőméztől az áfonyalekvárig.
A Sipot-vízesés vihar után, 2009. október 24-én – Fotó: Barna Béla
A faházikótól már csak pár perc séta és egy kis fa patakhíd, máris elérjük a háromlépcsős, 12 m magas Sipot-vízesést. 2009 októberében a vízesés fölé vezető fakorlátokat a Nyugat-Ukrajnában tomboló hóvihar megrongálta, és rengeteg fa dőlt ki a turistaútra is.
A Sipot-vízesés télen – Fotó: Barna Béla
Ennek ellenére azonban nyugodtan vágjunk neki a vízesésnek, az ukrán fővárosi, kijevi turisták ugyanis még ide is kiöltözve kirándulnak.
A szerző a Sipot-vízesésnél 2011. február 12-én
A Sipot-vízesés patakja, a Plosanka egyébként a Borzsa-havason ered. A Plosanka aztán a Hideg-patakba, majd a Repinkába ömlik, a Repinka a Nagy-ágba, az pedig Husztnál a Tiszába.
A Sipot vízesés azonban nem csak mindig egyszerű kirándulóhely. Ha jobban utánanézünk, érdekes dolgok derülnek ki. Rendeznek itt például „Miss Sipot” szépségversenyt is, július 7-én pedig egy más ünnep alkalmával hatalmas, 5 méter magas tüzet raknak. És végül, de nem utolsósorban 1993 óta minden évben fesztivált rendeznek itt a világ különböző országaiból érkezett hippik, a punkok és a raszták. A rendezvény jelszava: love, peace & wine.
Kép és szöveg: Barna Béla
Fülöpfalva és a vízesés egy ukrán térképen
Figyelem! Ukrajnába jelenleg csak érvényes útlevéllel lehet beutazni, autóval pedig, ha nem saját névre szól, csak közjegyzői pecsétes meghatalmazással! Budapestről az M3-as autópályán végig haladva, a beregsurányi határátkelőn keresztül juthatunk el Ukrajnába, ott pedig leggyorsabban Beregszászon (Beregove), Munkácson (Mukacseve) és Volócon (Volovec) át juthatunk el A Sipot-vízeséshez.
A jobb oldali a Karpati – Voloveckij rajon térképe
A területről sokáig nem volt részletes turistatérképről, első ottjártamkor leginkább a Dimap Kárpátalja térképét használtam 1:250 ezres méretarányban. Azóta jelent meg részletes térkép, igaz, cirill betűsen cirill névanyag-felirattal, de igen jó minőségű: a 2010-es kijevi kiadású Karpati – Voloveckij rajon (1:50000) segítségével már könnyen odatalálunk a vízeséshez.
Terepbiciklis a Sipot-vízesésnél – Fotó: Barna Béla
