Tyniec kolostora a Visztulánál

Lengyelország egyik legrégibb kolostora egy szép kis mészkősziklán emelkedik a Visztula partján. Annak ellenére kevesen ismerik, hogy a magyarok által is kedvelt Krakkótól mindössze csak 12 kilométerre délnyugatra fekszik.

A tynieci bencés apátság (Opactwo Benedyktynów w Tyńcu) Krakkó központjától délnyugati irányban, a Visztula folyó fölé, egy 233 méter magas hegytetőre (Góra Klasztorna) épült.

A hatalmas mészkősziklákon álló Tyniecet az egyik magyar utikönyv szerint 1044-ben alapította I. Kázmér lengyel fejedelem, más néven Megújító Kázmér (lengyelül Kazimierz I Odnowiciel, Mnich). Egy másik magyar utikönyv szerint fia, Merész Boleszláv (lengyelül Bolesław Śmiały) alapította az apátságot, de ez téves, Boleszláv mindössze ötéves volt még csak 1044-ben.

A bencések egyébként röviddel a kereszténység lengyel felvétele után rögtön megjelentek Lengyelországban, első kolostorukat pedig itt, Tyniecben létesítették. Petneki Áron művelődéstörténész szerint a Szent Péter és Pál titulusát viselő tynieci bencés apátság „gazdagságát mi sem jellemzi jobban, hogy apátját „abbas centum villarum”-ként (száz falu apátja) emlegették.

1656-ban a svédek gyújtották fel a kolostort, 1816-ban meg az osztrákok oszlatták fel a szerzetesi közösséget

A középkorban fontos szerepet játszott Dél-Lengyelország egyházi és kulturális életében”. Történelmük során azonban kétszer is elűzték a bencéseket Tyniecből: 1656-ban a svédek gyújtották fel a kolostort, 1816-ban meg az osztrákok oszlatták fel a szerzetesi közösséget. A nehézségek ellenére azonban mindig visszatértek. A meneküléseknek van magyar vonatkozása is egyébként, a svéd háború elől 1656-ban menekülő bencés atyák Magyarországon találtak menedéket!

Az osztrákok a bencések feloszlatása után 1821-ben püspöki székhellyé tették meg Tyniecet, ám az inkább az elmélkedő szerzetesi lét számára volt megfelelő, ezért csak 5 évig volt székhely: az egyházmegyei központot 1826-ban áthelyezték Tarnówba.

Manapság egy jól működő kellemes kolostor Tyniec, melynek várszerű kolostorudvarára egy öblös boltívű, kettős kapun juthatunk be. Az igazi középkori hangulatot árasztó helyen megcsodálhatjuk a kolostortemplomot, mely mai formájában a XVII. századból származik (ennek helyén állt a Kázmér által építtetett román stílusú bazilika, mely a tatárjárás idején teljesen elpusztult). A templomot műértők szerint leginkább gazdagon aranyozott, barokk díszítései miatt érdemes megtekinteni. És ha jártasak vagyunk a lengyel történelemben, fontos megemlíteni, hogy a Tynieci Apátság a nyughelye az I. Ulászló törvénytelen gyermekeként született Zbigniew (1073 – 1113. július 8.) lengyel fejedelemnek, aki 1102 és 1106 között volt az ország vezetője.

Az épület falai között sétálva rápillanthatunk egy szürke-fekete emléktáblára („Konfederacja Barska”), mely annak állít emléket, hogy az oroszok ellen szerveződött nemesi szövetség, az úgynevezett bari konföderáció idején ez volt a konföderétusok egyik utolsó mentsvára 1771-ben.

II. János Pál pápa 2002. augusztus 12-én járt Tyniecben

A bari konföderáció alatt egy másik, fekete márványtábla II. János Pál pápának állít emléket. A tábla felirata magyarul: „II János Pál pápa/ mint pap, püspök és bíboros többször lelkigyakorlatot tartott ebben a kolostorban és látogatta az egyházközséget./ Krisztus földi helytartójaként 2002. augusztus 12-én látogatta meg az apátságot.”

De nem csak az építmények, hanem az itt tartott színvonalas komolyzenei koncertek miatt is járnak turisták Tyniecbe. És bármilyen furcsa, a nyugodt óévbúcsúztatók miatt is: szilveszterezni is lehet ugyanis a kolostorban: a közelmúltban például 60 vendég választotta háromnapos évvégi programul Tyniecet, ahol a szilveszteri program a vendégek számára azonos volt a szerzetesekével: nem került semmilyen extra különlegesség a tányérokra, nem volt éjféli tűzijáték sem, sőt, szilveszteri pezsgő helyett éjfélkor teát kapott mindenki.

A rendszerváltozás óta gazdálkodó és önellátó kolostorban ezen kívül kiállítások is szoktak lenni különböző témákban; érdekességként említek meg egy magyar vonatkozásút. Monostori szőlő- és gyógynövénykultúra Pannonhalmán címmel 2005-ben például időszaki kiállítás volt itt látható (melynek megnyitóján Sebestyén Márta koncertezett). A kiállítás megnyitására az apátság kerengőjében került sor Bernard Sawicki tynieci apát és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát közreműködésével.

Ha megnéztük az apátságot és a kilátást, ereszkedjünk le a mészkősziklák tövébe, a Visztula partjára sétálni egyet: vezet itt egy geológiai tanösvény is (Malopolski Szlak Geoturystyczny). Tyniec mészkőszikláiról egyébként a krakkói születésű és ott is élő Eryk Ostrowski (1977-), költő írt verset, melynek első sora így szól: „Emlékszem Tyniecre. Feküdtünk a málló sziklán, melynek repedésében víz csillant”.

De a legjobb fotót nem is ezeken a sziklákról, hanem akkor készíthetjük az apátságról, ha visszamegyünk az autópályára, s onnan átkelve a Visztula túlsó oldaláról, Piekary és Sciejowice települések közötti helyről fotózzuk azt. A látvány idilli: hatalmas mészkősziklákon magasodva tűnik elénk a kolostor, melyet ma is a XIV-XVII. században emelt falak és bástyák vesznek körül. A sziklán trónoló apátság alatt pedig ott folyik a nem túl nagy, de annál hangulatosabb Visztula (lengyelül Wisła).

Az itt még viszonylag kicsi folyóról azt kell tudni, hogy ez Lengyelország leghosszabb és legfontosabb folyója. Az 1220 méteres Barania Góra hegy nyugati lejtőjén, 1106 m magasan ered a Sziléziai-Beszkidekben (Beskid Śląski). Két patak, a Fehér- és Fekete-Visztula a forráságai, a hivatalos forrás a Fekete-Visztuláé. Innen 1047 kilométert tesz meg a tengerig, ez a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója. A Visztula elhalad Auschwitz (Oświęcim) mellett, majd célpontunk, Tyniec után átfolyik Krakkón és az ország fővárosán, Varsón is.

Kép és szöveg: Barna Béla

Budapesttől 395 kilométer távolságra található Tyniec, autóval körülbelül bő öt óra alatt elérhető. Elvileg a városrészbe Krakkóból a Wawellel szemközt, a Visztula túlsó oldalán lévő Rynek Debnickiről a 112-es autóbusszal lehet kijutni, illetve állítólag szép idő és kedvező vízállás esetén akár hajóval is kirándulhatunk. A tájékozódáshoz az Okolice Krakowa 1.100 ezres turistatérkép ajánlott (a PPWK – Polskie Przedsiebiorstwo Wydawnictw Kartograficznych kiadásában).

Az írás eredetileg a Hegyisport és Turista Magazin (HTM) 2012 októberi számában (8-9. oldal) jelent meg, Apátság sziklatrónon címmel. A HTM megrendelhető: a Kornétás Kiadónál (1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D. Tel./Fax: 359-6461, 359-1964 E-mail: studiokonyvesbolt@chello.hu).

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!