Összedőlt a Gozo szigetén álló Azúr Ablak! A csodás sziklaképződmény összedőlt. Már korábban is jöttek hírek arról, hogy kőomlást tapasztaltak és a légi felvételeken is repedéseket láttak. A tenger hullámai által ostromolt szépséges szikla 2017. március 8-án összeomlott. A máltai miniszterelnök, Joseph Muscat is közzétette a hírt, hogy a páratlan látványosság örökre elveszett. 

17202694_10155150423403675_5370911426100622937_n

Az Azúr-ablaknál 2008 nyarán jártam, 2010-ben pedig cikkem jelent meg a HTM magazinban, az albbiakban ezeket közlöm. 

Az Azúr-ablak 2008-ban - Fotó: Barna Béla

Az Azúr-ablak 2008-ban – Fotó: Barna Béla

Gozo kicsiny szigete a Földközi-tenger középső részén fekszik. Területe 67 km² (kb. akkora mint a Szentendrei-sziget), harmad akkora mindössze mint a tőle 6 kilométerre fekvő Málta. A 14,5 km hosszú és 6,4 km széles sziget legmagasabb pontja a Ta’ Dbiegi 194 m, második legmagasabb pedig a Ta’ Ghammar 188 m. Egyikre sem vezet turistaút, nem is különösebben érdekesek, a közöttük haladó út azonban egy fantasztikus természeti képződményhez, az Azúr-ablakhoz vezet. Ezért az egy látnivalóért is érdemes (volt) elhajózni Gozo szigetére.

Fotó: Fekete Mona

Fotó: Fekete Mona

Gozo szigetének fővárosát, Victóriát (másik nevén: Rabat) hátrahagyva nyugati irányba kell indulnunk és mindössze bő 5 kilométer megtétele után máris a máltai szigetek egyik legszebb természeti képződményénél találjuk magunkat. Gozo szigetének szimbóluma s egyik legszebb természeti látnivalója az Azúr-ablak (angolul Azure Window, máltaiul Tieqa Zerqa). A szomszédos máltai Kék-barlanghoz hasonlóan ezt is a tengervíz pusztító munkája alakította ki (és rombolta is le).

Úton az Azúr-ablakhoz - Fotó: Barna Béla

Úton az Azúr-ablakhoz – Fotó: Barna Béla

A magas part aránylag puha mészkövei és az intenzív hullámzás sajátos lepusztulás-formákat, érdekes, helyenként hihetetlen sziklaformációkat alakított ki. Közülük a leghíresebb az Azúr-ablak, amely természetföldrajzi értelemben nem más, mint egy abráziós kapu. Az Azúr-ablak Gozo legnyugatibb szélén, a mindössze 500 lakosú San Lawrence falu mellett található Dwejrában van, s igen érdekesen lehet megközelíteni.

A Belső-tenger - Fotó: Barna Béla

A Belső-tenger – Fotó: Barna Béla

Van ugyanis itt Dwejrában egy úgynevezett Belső-tenger (angolul Inland Sea, máltaiul Il-Qawra), amelyet egy várfalként tornyosuló hatalmas szikla véd a tengertől, s ahonnan kis motorcsónakba szállva egy fantasztikus barlangnyíláson keresztül kihajózhatunk a nyílt tengerre.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A csónakos elvisz minket az Azúr-ablak északi részéhez, s tengerről csodálhatjuk a természet szépséges alkotását.

az azúr-ablak úgy keletkezett, hogy a partra merőleges irányú sziklakiszögellés középső, legkevésbé ellenálló részét az irányváltoztatásra késztetett, így intenzívebben örvénylő, hullámzó víz elvékonyította, majd utat nyitva magának, áttörte

Mely úgy keletkezett, hogy a partra merőleges irányú sziklakiszögellés középső, legkevésbé ellenálló részét az irányváltoztatásra késztetett, így intenzívebben örvénylő, hullámzó víz elvékonyította, majd utat nyitva magának, áttörte. Az idők folyamán az apró hasadék egyre nagyobbá vált, a pillérek között tátongó kapu ma már több méter magas és széles.

Fotó: Barna Béla

2008 – Fotó: Barna Béla

A kapu tetejét tartó oszlopok 30-40 méter átmérőjűek, rajtuk nyugszik a mintegy száz méter hosszúságú természetes kőhíd. Mostanában már egy nagy repedés figyelhető meg a hídon, így az idő múlásával a hullámok romboló hatása az elvékonyodó hidat bármikor összeomlásra késztetheti majd, s akkor a kapu tornyokká alakul – írtam 2008-ban, s mára, 2017 márciusára ez sajnos be is következett.

Azúr-ablak, 2008 - Fotó: Barna Béla

Azúr-ablak, 2008 – Fotó: Barna Béla

A 3 euróba kerülő motorcsónakázás után érdemes egyet fürdeni a Belső-tengerben, melynek vize kicsit melegebb mint a tengeré, s bár vize sós, némileg kevésbé, mint a tenger, ugyanis ide torkollik egy parányi, a környék csapadékait levezető, időszakos folyócska, a Wied Ilma. A csónakázás után érdemes a Belső-tengertől dél felé sétálni, innen lehet ugyanis az Azúr-ablakot a legjobban lefotózni.

Az Azúr-ablak 2008-ban - Fotó: Barna Béla

Az Azúr-ablak 2008-ban – Fotó: Barna Béla

A sziklaablaktól még délebbre is sétálhatunk, a 65 méter magas Fungus-sziklához (máltaiul Il-Gebla tal-General, a Generális-sziklája), és a Quawra-toronyhoz (mindkettő a partpusztulás szintén megkapó szépségű képviselője).

A gozói Azúr-ablak (hűlt helyéhez) az osztrák Kompass által kiadott 235-ös számú, 1:25ezres Malta-Gozo turistatérkép ajánlott.

Osztrák turistatérképpel az Azúr-ablak hűlt helyéhez

Osztrák turistatérképpel az Azúr-ablak hűlt helyéhez

A Fungus-szikla (fungus=gomba) egyébként nem alakjáról kapta a nevét, hanem onnan, hogy az egyik itt élő szivacsszerű gyógynövényt (fungus melitensis) a lovagok gombának hitték, s vérzéscsillapítóként használták, no meg gyomorpanaszok enyhítésére. A gyógyszernek hitt növény őrzésére emelték a lovagok a szirttel szembeni parton 1651-ben a Qawra-erődtornyot. A gyógynövény lopásáért halálbüntetés járt. A szikla máltai nevét egyébként egy olasz generális után kapta, aki a középkorban leesett a sziklafalról, és karnyújtásnyira a parttól a tengerbe fulladt.

Kép és szöveg: Barna Béla 

Fotó: Fehér Enikő

Fotó: Fehér Ágnes