A város szívében emelkedik a Petřin-hegy (ejtsd: „petrzsin”), amelyet mindenképpen meg kell látogatnunk, ha a legszebb prágai panorámát akarjuk látni. „A Petřin-hegy leginkább a budai Gellért-hegy prágai megfelelőjének tekinthető” mondják azok, akik kedvelik az efféle, ritkán találó és gyakran torz párhuzamokat.
A 414 km² területű Nagy-Prága legmagasabb pontja a 391 m magas Kopanina; a nem sokkal alacsonyabb (318 m) Petřin-hegy viszont szinte a belvárosban van.
A 414 km² területű Nagy-Prága legmagasabb pontja a 391 m magas Kopanina; a nem sokkal alacsonyabb (318 m) Petřin-hegy viszont szinte a belvárosban van. Megtekintését is érdemes úgy időzíteni, hogy a vár és a Strahovi kolostor után sétálunk fel rá. Utunkat az ún. Éhségfal (Hladová zed) kíséri: a hegyet délkeleti oldalról határoló falat a IV. Károly építtette 1360-62-ben, egy éhínség idején. A fal mellett hamarosan elérünk a hegy tetejére, ahol több látnivaló is áll: legérdekesebb ezek közül a Tükörlabirintus (Zrcadlové bludiště), mely az 1891-es világkiállítás anyagából maradt meg, annak befejezése után szállították az épületet a hegyre. A tükrök útvesztője mellett a Prága harca a svédek ellen című diorámát is itt tekinthetjük meg.
Kilátás a Szent Lőrinc templom felé – Fotó: Barna Béla
Hegyteteji látnivaló még a Szent Lőrinc-templom (Kostel sv. Vavřince) is. Az 1100-as években épült, majd 1735-70 között, I. Palliardi tervei alapján átépített kéttornyú templom kertjében történtek a kivégzések a középkorban. A templom mellett áll az 1735-ben épült, Krisztus feltámadását ábrázoló sgraffitóval díszített Kálvária-kápolna. Egyébként a Szent Lőrinc-templom német nevéről hívják a hegyet németül Laurenzibergnek; a 318 méter magas hegy cseh neve viszont elképzelhető, hogy Perun szláv isten nevére vezethető vissza, de az is lehet, hogy a latin „Mons Petrinus” (Sziklás-hegy) elnevezésből ered a cseh Petřin elnevezés.
A Petrin-hegy a Károly hídról – Fotó: Barna Béla
A hegy tetején álló, a Károly-hídról is jól látható kilátó a fő attrakció, s szerintem bármelyik prágai séta megkoronázása. Hatvan méter magas, és a páratlan kilátásért érdemes felkapaszkodni a csigalépcső 299 fokán. A bő évtizedes renoválás után az utóbbi időkben, 2001 óta újra látogatható toronyról tárul elénk a legszebb prágai panoráma. Északnyugati irányban gyönyörűen látszik a kilátó tetejéről egész Csehország legjelentősebb kolostora, a Strahovi-kolostor épülete és két templomtornya.
Kilátás a strahovi kolostor felé
Észak felé a prágai vár, a várost megkoronázó híres Hradzsin látszik felülről, közepén a gótikus Szt. Vitus-székesegyházzal. Jobbra tőle a Kisoldalon a város házai közül a Szent Miklós-templom emelkedik ki. Keleti irányban gyönyörűen látszik az óváros „aranyos száz tornyával”, a középkori Károly-híd, de látszik a Vltava partján az 1881-ben épült Nemzeti színház (Národní divadlo) is. Védett üvegterasz nyitható ablakaiból készíthetjük itt el fotóinkat.
A Szent Miklós-templom a Petrinről – Fotó: Barna Béla
A Prágai Turista Klub kezdeményezésére a nyolcszögletű kilátótornyot, az Eiffel-torony Julius Souček által tervezett kicsinyített mását 1891. július 2-án avatták fel a világkiállítás alkalmából.
az Eiffel-torony Julius Souček által tervezett kicsinyített mását 1891. július 2-án avatták fel a világkiállítás alkalmából
Érdekesség, hogy már az első évben 61 ezer látogató mászott fel a toronyba a panorámát megtekinteni. Később innen sugározta első kísérleti adását a Csehszlovák Televízió, 1948-ban; ekkor még csak 25 tévékészülék volt Prágában! A rendszeres adások 1953-ban kezdődtek, innentől kezdve TV-toronyként funkcionált, s csak 1991-ben nyitották meg újra a nagyközönség előtt, 2001-ben pedig teljes rekonstrukción esett át, ne higgyünk hát régebbi utikönyveinknek hogy nem látogatható.
A kilátó aljában üzemel egy bolt is, itt tettem szert egy olyan tematikus térképre (Rozhledny – Česká republika című térkép), mely Csehország összes kilátótornyát ábrázolja. A toronyba egyébként sokszor vág villám, nemrég láttam is erről egy fotót, amit Magdalena Straková, a cseh hírügynökség (ČTK) fotósa készített 2011-ben.
Ha a kilátó aljában lévő büfében felfrissültünk, folytassuk sétánkat immár a hegyről le. Érdemes még megnézni az 1930-ban megnyitott Štefánik-csillagvizsgálót (Štefánikova hvězdárna – www.observatory.cz) is. A májustól-szeptemberig üzemelő sikló mellett szerpentinezhetünk lefelé, érintve a Nebozízek megállót is.
A hasonló nevű Nebozízek vendéglő mellett a sétányokon lefelé haladva három emlékművel találkozunk: itt áll a 26 évesen elhunyt cseh romantikus költőfejedelem, Karel Hynek Mácha (1810-1836) szobra, akinek Május című verse a cseh költészet egyik gyöngyszemének számít.
Neruda: “szépség dolgában egyetlen város sem vetekedhet Prágával”
És itt van a zeneszerző Vítězslav Novák és a prágai születésű költő és újságíró, Jan Neruda (1834-91) szobra is. Jan Neruda 1834. július 9-én született Prágában; a Hradzsin alatt, a kisoldali (Malá strana) városrészben töltötte élete nagy részét, a negyed különleges légkörét hangulatos elbeszélésekben örökítette meg. Ne keverjük amúgy össze Pablóval: Pablo Neruda chilei költő 1946-ban a cseh költő tiszteletére vette fel írói nevét! S mivel Neruda szobra környékén még mindig gyönyörűséges a panoráma a városra, igazat adhatunk Nerudának, aki szerint „szépség dolgában egyetlen város sem vetekedhet Prágával”.
Kép és szöveg: Barna Béla
