„- Mondom a feleségemnek meg a lányomnak, mikor Észak-Németországból a háromsávos Berlin-München autópályán haladtunk dél felé: nézd csak milyen gyönyörű az Eger-patak völgye – aztán békésen autóztunk tovább, átmentünk Csehországba, majd öt kilométer után megérkeztünk Eger városába. Hogy lehetséges ez? Nos úgy, hogy Csehországban is van egy Eger”.
Eger nevű patak Németországban – Fotó: Barna Béla (2004)
Német útjelző táblán Eger – Fotó: Barna Béla
Németország felől érkezve gyorsan Csehországban voltunk, annak is egyik legnyugatibb városában. S bár az Eger-patakot követtük, és az Egert mutató táblát, cseh földre érve az egyre inkább folyó jellegű Eger felveszi az Ohře nevet, Eger városát pedig úgy hívják a csehek, hogy Cheb.
Az Ohře, azaz Eger folyó teraszos jobb partján, 448 méter magasságban épült 33 ezer lakosú város feleakkora, mint a mi Egerünk. Viszont dupla annyi a turista, a Tourinform irodában tolongani kellett a Cheb-Eger feliratú kiadványokért, útikalauzokért és térképekért.
Cheb/Eger térkép
De persze lehetett reprint kiadású régi képeslapot venni Gruss aus Eger, valamint mostanit Hi aus Eger! felirattal. Próbáltam viccelődni a csajszival, hogy én a valódi Egerből jöttem, de nem fogta a humort, így kénytelen voltam beülni a főtér közepén 11 házból álló házcsoportban, az Eger szimbólumának számító Pálcácskában (Stöckel, Špalíček) egy reneszánsz díszkútra való rálátással egy kávéra, s közben áttanulmányozni a prospektusokat.
Gruss aus Eger feliratú régi képeslap
Gruss aus Eger feliratú régi képeslap
Az egyikből megtudtam, hogy Eger nevét már egy 1061-es oklevél is említi EGIRE alakban, amely állítólag a kelta folyónévből (AGARA) ered. A másik prospektusból megtudtam, hogy a Stauffenek idején a Német-római Császárság területéhez tartozott Eger, a XII. századra pedig birodalmi város lett, Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes császár egyik székhelye. A német birodalomhoz tartozó Egert először II. Ottokár cseh király csatolta 1265-ben a cseh koronához, mindössze 12 évre…1315-ben Bajor Lajos volt az, aki végleg elzálogosította, s azóta Csehországhoz tartozik.
Eger in Böhmen („Eger Csehországban„)
Az itteni Eger történetében tehát még hírből sem ismerik a törököt, bár itt is volt egy nem túl kedves fejezete a történelemkönyvnek: a németek háború utáni kitelepítését Egerben kezdték a lakosságcsere keretében pedig Szlovákiából telepítettek ide családokat.
A kávézó teraszáról nyugodtan körbe lehet tekinteni a főtéren. Az egri főteret egyébként Podjebrád György király terének (Krále Jiřího z Poděbrad) hívják: kecses, ódon házak keretezik.
Cheb, német nevén Eger belvárosa – Fotó: Barna Béla
A barokk városháza a főtér keleti oldalán áll, nem messze tőle a 17-es számú Metternich-házban lakott Friedrich Schiller 1791-ben, amikor a Wallenstein-trilógiát írván a helyszínt tanulmányozta (Cheb történetében a legtöbbet emlegetett esemény Wallenstein (Waldstein) meggyilkolása 1635. február 25-én).
Cheb, német nevén Eger belvárosa – Fotó: Barna Béla
Az egri főtér északnyugati sarkában van a gótikus oromzatú, árkádos udvarú Schirndinger-ház, mellette balról pedig a rokokó homlokzatú Gabler-ház; ez utóbbiban 1821-ben Goethe is lakott. Szintén a főtéren áll az a ház is, ahol 1703-ban az első helyi újságot, az Egerer Zeitungot kiadták. S ha már média: a mostani helyi rádió neve: Radio Egrensis, FM 92,5. Eger látnivalói közül fontos még a gótikus stílusú Szent Miklós-plébániatemplom, említésre méltó még az 1285-ben épült ferences templom és a Szent Klára templom, de van a városnak kerékpármúzeuma is.
A tábla felirata: Chebský hrad – Fotó: Barna Béla (2004)
Mindennél viccesebb volt látni azonban a német nyelvű útbaigazító táblát: Egerer Burg. Itt is van tehát egy egri vár (csehül Chebský hrad), hiába no. Az itteni egri várat, más nevén a Császárvárat egyébként 1167 és 1175 között Rőtszakállú Frigyes építette ki nagyméretű erősséggé.
Az „Egerer Burg” (Chebský hrad) – Fotó: Barna Béla
Az „Egerer Burg” (Chebský hrad) – Fotó: Barna Béla (2004)
A franciák által feldúlt vár megmaradt részébe egy várárkon át egy fahídon juthatunk: a középkori palota, a kápolna, a 18,5 m magas Fekete-torony és a Malom-torony mind az egri vár részei.
Ez az egri vár egyébként pontosan 625 kilométerre van légvonalban az igazitól, közúton pedig közel 800-ra. Úgy érhetjük el, hogy az M1-es pályán Pozsony felé csapunk, onnan végig pályán Prága felé, majd Plzen után a 21-es úton érjük el Eger (Cheb) városát.
Kép és szöveg: Barna Béla
A csehországi Eger városában 2004. július 22-én jártam. 2004 őszén a Koktél üzleti magazin főszerkesztője, Hekeli Sándor (1948-2020) kért meg, hogy írjak egy két oldalas cikket Egerek a térképen címmel.
Cheb (Eger) városáról cikkem a Koktél magazin 2004 szeptemberi számában
Ennek egy rövidített változata 2013 februárjában az egri egyetem lapjában, a Líceumi Palettában is megjelent.
Az apropóját, hogy ezt most, 2026-ban felraktam, egy magazin cikke ihlette. A 101 csoda kastélyt és várat bemutató kiadvány ötlete jó, örömteli, hogy az egri vár is bekerült a kiadványba, de a megvalósítás finoman szólva hagy kívánnivalót maga után. Persze mindenki szokott hibázni, én is, de azért az egri várhoz csehországi fotót berakni az arra vall, hogy beütötte a kedves szerkesztő az internetes keresőbe az „Eger” nevet, kidobott egy képet, s nosza be is szerkesztette.
A magyarországi egri vár leírásához csehországi várfotó
Tehát kedves olvasóim, ha megveszitek ezt a kiadványt, akkor sincs baj, csak én elmondom nektek, hogy a képen szereplő vár a csehországi, Cheb városában van, ami ugye németül Egerer burg, de azért mégsem az egri vár.
