Mir (Мир) egy 2200 lakosú kisváros Fehéroroszországban, Minszktől 85 km-re délre. Legfőbb nevezetessége az UNESCO világörökség részét képező miri várkastély (Мірскі замак), a belaruszok egyik nemzeti szimbóluma. A várkastély gótikus-reneszánsz-barokk stílusban épült, a Nyaszvizsba vezető út mentén egy kis mesterséges tó partján áll.
Mir várkastélya a 16. század elején, rekonstrukció D. Bubnovsky által
A város, Mir (Мир) első írásos említése 1395-ből származik, de igazán csak a 16. században lett fontos hely: a Litván Nagyfejedelemség fontos erőssége lett, ekkor építették várát. Egészen pontosan a várat Jurij Ivanovics Iljinics (Юрый Іванавіч Ільініч), a litván nagyfejedelem breszti helytartója (sztarosztája) építtette saját birtokán 1506-1510 között gótikus stílusban. Jurij Iljinics 1526-ban halt meg, birtokait négy fiára hagyva. Fia, Scsasnij túlélte összes testvérét, és ő lett az örökös. Feleségül vette Radziwill Zsófiát, Szakállas János lányát, akitől egy fia született, szintén Jurij, aki 1553. július 10-én grófi címet kapott.
Mir várkastélya manapság
1568-ban a Radziwiłł-mágnáscsalád tulajdonába került a következő három évszázadra (1828-ig), akiknek egyébként a szomszédos Nyaszvizsban volt a székhelye. A Radziwiłł-család (litvánul Radvila, belaruszul Радзівіл, németül Radziwill) az Astikai litván nemesi családból ered, első nevezetes tagja pedig Kristinas Astikas, Vitold litván nagyfejedelem bizalmasa, Vilnius várnagya volt. Az évszázadok során a Radziwiłł családnak 23 palotája volt, több ma Lengyelországban (Nieborów, Varsó), Ukrajnában (Olika), Litvániában (Biržai, Dubingiai, Vilnius), és Fehéroroszországban (Lubcha, Nyaszvizsi és Mir) található. A miri építkezést reneszánsz stílusban folytatták, az északi és keleti fal mentén háromemeletes palotát alakítottak ki. A 16. és a 17. század folyamán tehát főúri rezidenciává alakították át.
A miri vár jelentős szerepet játszott az 1654–1667-es orosz-lengyel háborúban, később a svéd katonaság (1705-ben), majd Tadeusz Kościuszko, hadmérnök, lengyel és amerikai tábornok hadai is harcoltak falainál az Orosz Birodalom ellen indított 1794-es nagy felkelés idején, ekkor ismét súlyosan megrongálódott.
1812-ben Napóleon lovasai (Louis Davout marsall francia lovassága) és a cári hadsereg (Matvej Platov kozák lovassága) csapott össze Mirben.
Mir várkastélya, 1849
Mir várkastélya, 1876
1813-ban Dominik Radziwiłł (Daminik Hieranim Radziwil) halála után a várat lánya Stefania örökölte, aki egy Wittgenstein-herceg felesége lett. Az ő halála után, 1828-ban a vár a Wittgenstein-család tulajdonába került. A napóleoni háborúk pusztítása után csak az 1870-es években építették újra a várat. 1895-ben a vár a Światopełk-Mirski (Святаполк-Мірскі) család tulajdona lett és az övék is maradt a szovjet hatalomátvételig, 1939-ig. A keleti oldalánál a parkot ők alakítottak ki, mely 1904-ben a ma is meglévő Szvjatopolk-Mirszkij-kápolnával gazdagodott.
1914-ben ismét hadszíntérré vált a város, ekkor pusztult el a vár melletti kastély is.
Az erőd és a hozzá tartozó kereskedőváros lakosságát egyébként főként zsidók alkották, 1921-ben például a lakosság 55%-át tették ki. Az 1815-ben alapított miri jesiva a legfontosabb Talmud-iskola volt Kelet-Európában, egészen 1939-ig működött. 1941-1944 között viszont a helyi zsidó lakosságot a megszálló németek csaknem teljesen elpusztították: többségüket 1942 májusában lőtték agyon az erőd udvarában.
Mir várkastélya, 1971
2000-ben az UNESCO kulturális világörökség részévé nyilvánították a várat, a délnyugati bástyában kisebb múzeumot rendeztek be és nagyszabású restaurációs munkálatok kezdődtek, egy nagy parkolót is kialakítottak. A kulturális világörökség rangjának elnyerése óta folyamatos rekonstrukció folyik.
A várkastély alaprajza egy 75 méter oldalhosszúságú négyzet, mind a négy sarkán ötszintes, vaskos toronnyal: a bejárat felett egy ötödik bástya magasodik. A várfal magassága 13 m, vastagsága mintegy 3 m. Jellegzetessége, hogy a vörös téglából épült egységek fehérre vakolt épületrészekkel váltakoznak.
Ma a háromszintes épületben 40 termet találunk csodálatos faragásokkal és korabeli berendezési tárgyakkal, amelyek betekintést nyújtanak a belarusz történelembe. Hotel is üzemel a várban, a kastély melletti tó körül pedig egy gyalogos ösvény vezet körbe.
Barna Béla
Mir várkastélya – Fotó: shutterstock
