Az Ilulissat-jégfjord

A nyugat-grönlandi Iluissat városa mellett ér a tengerbe a Jakobshavn-gleccser (Sermeq Kujalleq) által táplált Ilulissat-jégfjord (Ilulissat Kangerlua), mely 2004 óta Világörökségi védelem alatt áll. Ez a világ egyik legaktívabb és az egyik leggyorsabban mozgó gleccsere, naponta kb. 20-40 métert is megtesz! Ilulissat mellett kiválóan megfigyelhetjük, hogy az évente 35-45 km³ jeget termelő gleccserből hatalmas jégtömbök szakadnak le az óceánhoz érve és elkezdenek dél felé sodródni. Egy innen származó jégtömb okozta a Titanic katasztrófáját is.

Szóval a világ egyik legjobb jéghegynéző helyének ismertetését kezdjük az alapokkal, mármint azzal, hogy Grönland felszínének 84%-át igen vastag, 1500-3000 méter vastagságú szárazföldi jég borítja, mégpedig 1,8 millió km² területen. Namármost ez az óriási grönlandi jégtakaró lassú mozgásban van a sziget közepéből a szélei irányába. A kiváló magyar geológus-ismeretterjesztő, Juhász Árpád többször járt Grönlandon, ő írja a Jéggel borított zöld föld című könyvfejezetében:

„Az ember már az iskolában megtanulta, hogy Grönland a Föld második legnagyobb szigete. Hogy méretei mégis mekkorák, azt akkor érzékeljük, amikor kelet-nyugati irányban órákon keresztül repülünk a jégfennsík fölött. A jégtakaró a sziget közepe táján 3 kilométer vastag, és akkora nyomást gyakorol az alatta levő ősi kőzetekből álló aljzatra, hogy sok helyen mélyen a tengerszint alá süllyed annak felszíne. Megint csak tankönyvek anyaga, hogy ez a hatalmas jégtömeg állandó mozgásban van a sziget szélei felé. Megszámlálhatatlan gleccser szállítja folyamatosan a szigetet körülvevő tengerekbe a Grönland közepe táján akár több százezer évvel ezelőtt keletkezett jeget”.

A számtalan gleccser egyike a Jakobshavn-gleccser (grönlandiul Sermeq Kujalleq, dánul Jakobshavn Isbræ). A gleccser helyi neve Sermeq Kujalleq, ahol a sermeq jelentése ‘gleccser‘, a kujalleq pedig ‘déli‘. Ez az északi félteke legaktívabb gleccsere: naponta 20-40 métert halad előre. Egyes számítások szerint évente 35-45 km³ jég szakad le róla, és áramlik végig az Ilulissat-jégfjordon (Ilulissat Kangerlua), amely ezáltal gyakorlatilag teljesen jéggel van kitöltve.

Az Ilulissat-jégfjord tehát a grönlandi jégmezőktől a Disko-öbölig fut nyugati irányba, hossza 56 km, átlagos szélessége pedig 7 km. A gleccserről leginkább nyáron szakadnak le a jéghegyek (ezt nevezik borjadzás-nak). Vannak olyan számadatok is, mely szerint a Jacobshavn-gleccser évente 1400 db jéghegyet borjadzik. A fjord tenger felőli végéig általában 13-14 hónap alatt érnek el, ott azonban mintegy 250-300 méterrel a tengerszint alatt egy morénalerakódás van. Itt a nagyobb jéghegyek fennakadnak, és akár néhány évig is megrekedhetnek, amíg a gleccser és a feltorlódó jéghegyek ereje ki nem mozdítja őket.

Az Ilulissat-jégfjord pont Ilulissat városkánál éri el a tengert. Ilulissat grönlandi inuitul egyébként jéghegyet jelent. Itt, Ilulissatnál óriási tömegben figyelhetjük meg, hogy a jéghegyek folytatják lassan útjukat dél felé, az Atlanti-óceánban. Kutatók szerint évente mintegy 280 km³ víz kerül az Atlanti-óceánba jéghegyek formájában.

És igen, a Jakobshavn-gleccserből, illetve az lulissat-jégfjordból származott az a jéghegy is, amellyel a Titanic ütközött. A jéghegy egyébként még 1911-ben szakadt le a Jacobshavn-gleccserről és arrafelé vette az irányt, ahol a Titanic elsüllyedt. A kutatók modellezése szerint a jéghegy eredetileg több mint 500 méter hosszú volt, majd a következő néhány hónap leforgása alatt 125 méteresre zsugorodott. A Titanic pusztulását okozó jéghegyet 1912. április 14-én, éjfél előtt néhány perccel, mintegy 500 méteres távolságra vették észre, ám a gyors reagálás ellenére a katasztrófát nem tudták elkerülni, és a hatalmas vízi jármű két és fél órán belül elsüllyedt, 1517 ember halálát okozva.

Ahhoz, hogy az Ilulissat-jégfjordot és csodálatos jéghegyeit megnézzük, többféle lehetőség közül választhatunk, sőt, ha a pénztárcánk nem szab akadályt, a jégfjord környékének helikopteres vagy repülőgépes bejárása is szóba jöhet.

Jómagam érkeztem már többféle módon Ilulissatba, 2024-ben Sisimiut felől az Arctic Umiaq Line grönlandi társaság hajójával, ekkor az öböl vizén a hajóról csodálhattuk a tengeren úszó jéghegyeket. 2025 augusztusában pedig Izlandról repültem Ilulissatba, ekkor a kis gép ablakára tapadva fotóztam fentről a jégfjord fantasztikus szalagját.

Ha vízről és levegőből nem tudjuk megnézni, akkor se csüggedjünk, Ilulissat városkától délre, a Minnerup Aqq. utca végéből induló sárga jelzésen is tehetünk egy fantasztikus túrát; a nagyjából 6 kilométeres kör, fotós megállásokkal max. 3-4 óra, nagyon lassan, s mindössze 120 m a szintemelkedés.

A vízerőmű (Power Plant) mellől az útvonal rögtön egy hosszú falépcsővel indít, majd immár a tenger fölött haladva is fantasztikus tájban lesz részünk.

Az ösvény szinte kimegy a földnyelv végéig, majd délről megkerüljük a Kingittoq nevű 96 m magas hegyet, és onnantól kezdve nincs megállás, csak fotózzuk és fotózzuk a jéghegyeket a vízen. A sárga ösvény a Parabolfjeldet (112 m) magas hegyoldalába épített, 2021-ben megnyitott Icefjord látogatóközponthoz (Ilulissat Isfjordscenter, Kangiata Illorsua) vezet, melynek tervpályázatát a dán Dorte Mandrup építészeti cég nyerte meg.

A modern látogatóközponttól visszatérhetünk a városba, vagy folytathatjuk túránkat a kék jelzésen. A kék ösvény egy darabig a fjord partján visz még tovább, majd az Amitsorsuup Kuua patak partján kalandozunk felfelé, s egy nagyobb félkört megtéve érünk vissza a városba.

A két gyalogtúrán kívül természetesen kajakozni is mehetünk, de akár egy pár órás jéghegynéző hajókirándulásra is befizethetünk.

Kép és szöveg: Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!

---

Iratkozz fel hírlevelünkre, és értesülj elsőként a legújabb utazási cikkekről és kalandos útajánlatokról! 🌍✈️

Kérjük, erősítse meg, hogy Ön ember.

Ha Ön ember, hagyja üresen ezt a mezőt: