A tenger Korfun vetette a partra a hajótörött Odüsszeuszt, s itt talált rá, majd sietett a segítségére a szépséges Nauszikaa, Alkinoosz phaiák király lánya.
Hét év elteltével tehát Zeusz segítségével Odüsszeusz elhagyhatja Kalüpszót és szigetét, Máltát. Pontosan 17 nap tutajozás után eljuthatott a phaiákok békés népének országába (a mai Korfu szigetére).
A szerző egy Odüsszeusz térképen mutatja csoportjának Ithakát és Korfut – Fotó: Császár Zsóka
Az egyik talán a legelfogadottabb Odüsszeusz-kutató, Ernle Bradford (1922-1986) brit történész, aki a mediterrán világra és a tengerészetre szakosodott, s aki Ulysses Found címmel 1963-ban írt egy könyvet, ami magyarul is megjelent A megtalált Odüsszeusz címmel (Gondolat Kiadó, 1969), szóval ő is azt írja többször is megerősítve „Véleményem szerint a phaiákok földje Korküra volt, azaz Korfu.” Ugyanitt írja Bradford: „mint füge lombja merült föl e föld a köd-ülte vizen fönt” – csodálatos leírás, mert Korfu valóban ilyen képzetet kelt az emberben, amikor közeledik feléje”.
Vass Tibor térképe: Odüsszeusz útvonala
Illetve először csak annak közelébe ért Odüsszeusz, hiszen ahogy megpillantotta a Jón-szigeteket, viharba került. Ezt a vihart az etiópok földjéről az Olimposzra visszatérőben lévő Poszeidón tengeristen kavarta: Poszeidón azóta kívánta Odüsszeusz halálát és pusztulását, mióta Odüsszeusz megvakította a fiát, Polüphémosz küklópszot. Szóval Korfu partjának közelében Odüsszeusz viharba került, s összetört a tutaja. A hajótöröttet Leukothea mentette meg isteni fátylával.
Paleokastritsa sziklái, valahol itt ért partot Odüsszeusz – Fotó: shutterstock
Ernle Bradford szerint az eposzból minden kétséget kizáró módon kiviláglik, hogy Odüsszeusz valahol a sziget északi részén ért partot. A hős először az északnyugati partot szegélyező sok szikla egyikében próbált megkapaszkodni, Bradford szerint ez az Akra Angelokasztro (más nevén Akra Taxiarchis) lehetett.
Homérosz végül egy folyóról beszél, hogy a sziklák után egy kis folyó torkolatának közelében találta magát Odüsszeusz egy kellemes fövenyen.
Ez az Ermónész folyó lehetett és az itteni part (Paralia Ermones, Παραλία Ερμονες). Ahogy Odüsszeusz kimászott a vízből, kimerültségében itt rögtön elaludt, meztelenül.
Így, meztelenül talált rá Odüsszeuszra az egyszerű, őszinte és üde Nauszikaa (Ναυσικάα) királylány, akit nagyjából mindenki Homérosz Odüsszeiájának legbájosabb nőalakjának tart. Nauszikaa egyébként a phaiákok királyának, Alkinoosz (Ἀλκίνοος) és Árété királynőnek a lánya.
Nausikaa (jobbról a második) Athénével és Odüsszeusszal. Részlet egy attikai vörös alakos amforáról Vulciból (i.e. 440 körül)
Magyartanár feleségem meséli, hogy ezt a részt mindig el szokta mondani magyarórán, pedig már régen nem tananyag, szóval hangsúlyozza ennek kapcsán, hogy „nem mindegy, hogy hogyan kommunikálunk egy idegen emberrel amikor először találkozunk. Odüsszeusz ruha nélkül csapzottan tényleg szarul néz ki, faágakkal takargatja el magát, partra vetődik Nauszikaát pedig úgy szólítja meg, hogy annyira szép vagy mint egy istennő, Nauszikaá ettől pedig rögtön elolvad”. Nem mellékesen egyébként, Homérosz a költeményben Artemisz istennőhöz hasonlította Nauszikaa szépségét.
Nauszikaa és Odüsszeusz találkozása sok művészt ihletett meg, festményben, szoborban örökítették meg alakjukat, egyik érdekes ábrázolása Nauszikaának Frederic Leighton festményén látható.
Frederic Leighton festménye Nauszikaáról
Érdekesség, hogy egy magyar írónő, Cserháti Éva Palackposta című, Korfun játszódó (vitorlás)regényében is említik Nauszikaa sztoriját, illetve azt, hogy ez mennyire nincs kiaknázva turisztikailag. Így ír róla az írónő a 41. oldalon:
„Néhányan furcsállották, hogy Korfun ennyire nem aknázták ki turisztikailag Nauszikaa, a phaiák királylány alakját, aki az eposz szerint ezen a tengerparton talál rá a hajótörést szenvedett Odüsszeuszra. Az északnyugati szigetcsúcson elterülő, sziklás Paleokastritsa üdülőfalvai, melyek partjára indult mosni a királylány szolgálóival, teljes érdektelenséggel hallgatnak a történetről. Hihetetlen, hogy ennyire nem látják ebben a romantikus találkozóban a piaci lehetőséget, csodálkozott Gevelka, és többen csatlakoztak hozzá”.
Nade, térjünk vissza a találkozóhoz. Szóval, Nauszikaa találta meg ruhamosás és labdajáték közben a meztelen Odüsszeuszt, aki egy olajággal takarta el péniszét. Ellie Mackin Roberts az Olimposzi hősnők című könyvében így fogalmaz: „Meghallgatta Odüsszeusz történetét, amely úgy elbűvölte, hogy királyi oltalma alá vette a hajótöröttet”. A partravetett Odüsszeusznak ételt és italt adatott Nauszikaa, felöltöztette, majd elkísérte apja, Alkinoosz palotájához.
Jean Veber: Odüsszeusz és Nauszikaa (1888)
Alkinoosz egyébként azt akarta, hogy Odüsszeusz vegye feleségül lányát, Odüsszeusz azonban nagyon szeretett volna hazamenni feleségéhez, Pénelopéhoz, így Nauszikaa szomorúan elbúcsúzott tőle. Egyes irodalmi értelmezések szerint Homérosz irodalmi beszámolót adott egy olyan szerelemről, amelyet soha nem fejeznek ki, azaz a viszonzatlan szerelem egyik legkorábbi példája ez az irodalomban.
Mindazonáltal az Odüsszeiában igen fontos helyet foglal el a phaiákoknál töltött idő, hiszen Odüsszeusz itt, a királyi családnak és udvarának meséli el kalandos útjának nagy részét (VII-XII. énekek), majd a phaiákoktól kap hajót a hazatéréshez.
A királylány és apjának segítségével Odüsszeusz tehát nyolc és fél évi bolyongás után megérkezett feleségéhez, Pénelopéhoz Ithakába.
Odüsszeusz szobra Ithakában – Fotó: Barna Béla
A hős megérkezett, a segítő hajót azonban Poszeidón megátkozta, s a hazaúton sziklává változtatta őket hajójukkal együtt. Az Odüsszeusz-kutató, Ernle Bradford erre is ír egy megfejtést: „Aki fogékony az ilyen históriák iránt, ma is láthatja a kővé változtatott hajót – mert Pondikoniszi, az Egér-sziget, éppen a régi phaiák kikötő bejáratának közelében fekszik”.
Pontikonisi, Korfu – Fotó: shutterstock
A szigetet ma is Pontikonisi (Ποντικονήσι) néven találjuk a térképen.
Barna Béla
Odüsszeusz teljes útvonaláról ide, az Odüsszeusz bolyongása című bejegyzésünkre kattintva olvashatsz.
