Mik azok a cenoték?

Búvárok és barlangászok kedvencei a cenoték. Hogy mik ezek? Olyan kör alakú trópusi szakadékdolinák, vagy egyszerűbben beszakadt barlangok, melyeket aztán később eső- és/vagy tengervíz töltött fel. Mexikóban a számukat nyolcezerre is becsülik. Ezekből mi most kettőbe (Cenote Samula és Cenote Xkeken) látogatunk el, Yucatán szövetségi államban, Valladolid városa mellett.

Cenote Valladolid mellett

A Yucatán-félszigetet keletről a Karib-tenger, északról a Mexikói-öböl öleli körül. A félsziget az ősi maja civilizáció bölcsője, melynek számos nyoma maradt fenn a három mexikói szövetségi állam (Yucatán, Quintana Roo és Campeche) területén és a tőlük délre húzódó Belizben és Észak-Guatemalában.

Autóval a Yucatánon – Fotó: Barna Béla

A Yucatán-félszigeten, ha autózunk, akkor egy nagyrészt lapos, trópusi területet látunk, s mivel itt volt a maja civilizáció központja, olyan maja városromokat is megcsodálhatunk itt, mint Tikal, Chichén Itzá, Cobá vagy épp Tulum. Az érdektelennek tűnő lapos tájon az először ide látogató azonban nem is gondolná, hogy itt a föld mélyén is tök érdekes dolgok vannak. Ezek a cenoték, amelyből becslések szerint is több ezer van. A több ezerből most kettőt keresünk fel ebben a bejegyzésben.

Fotó: Barna Béla

Valladolid városától kb. 5 kilométerre délnyugatra, a Dzitnup felé vezető műút mellett (N 20° 39.730′, W 088° 14.626′) két cenote is van. Az úttól nyugatra a Cenote Samula, az úttól keletre pedig a Cenote Xkeken.

Mielőtt lemegyünk, két mondatban felvázolom, hogyan is keletkezett maga a Yucatán-félsziget: nos, a földtörténeti kréta időszak korallzátonyaiból lett az a kőzettömeg, amely több mint 1000 méter vastagságú és hatalmas területű mészkőplatóvá alakult. Amikor a tengervíz szintjének csökkenése miatt felszínre került ez a mészkő, már akkor beindul benne a barlangképződés, változatos formakinccsel és cseppkövekkel. Aztán mikor az utolsó eljegesedéskor az eljegesedések és felmelegedések miatt a tenger vízszintje ingadozott, a kialakult barlangok olykor víz alatt voltak, olykor pedig szárazra kerültek. Ekkor a szárazzá vált barlangjáratok mennyezete helyenként beomlott, mert megszűnt a víz támasztóereje. A falszínről pedig nyílt egy ablak, mely elnyelte a csapadékot, a talajerózió és víz pusztító eróziója miatt sokszor egészen szabályos kör alakúvá koptatta. Aszerint, hogy a barlang mennyezete milyen mértékben omlott össze, megkülönböztetünk nyílt, félig nyílt és zárt cenote bejáratokat.

A szárazföld belsejében nyíló mélyebb, gyakran az 50 méteres mélységet is meghaladó, nagyon meredek, sokszor függőleges falú cenotékat főként a felszínről érkező édesvíz tölti ki; vannak olyanok, ahol a felszínről érkező patakok vize zúdul le látványos vízesések formájában. És van olyan is, melynek alján nincs víz. És persze olyan is van, hogy a cenoték vize a tenger felől fokozatosan beszivárgó sósvíz miatt kevert is lehet: a felszín alatt beszivárgó tengervíz durva, de akár 110 kilométerre is elérhet a szárazföld belsejében! A sós vizek egy érdekes jelenségéről ír Angyal Dorottya barlangbiológus Élet és Tudomány, 2019/23-as számában számában:

„Az eltérő sótartalmú vizek határán egy látványos optikai jelenség, a haloklin figyelhető meg. Mint az olaj a vízen, az édesvíz a sós víz sűrűbb rétege felett lebeg, és ahol keverednek, homályos vízréteg képződik. A félsziget keleti, karibi partvidékén kialakult cenoték sekélyebbek, bennük a haloklin réteg már néhány méteres mélységben észlelhető”.

Angyal Dorottya barlangbiológus egyébként Élet a cenoték mélyén – Látogatás a mexikói Yucatán-félszigeten címmel is írt cikket a cenotékról s cenoték vizének élővilágáról a Magyar Természettudományi Múzeum Blogján.

Na de azért mégis, a cenoték alján összegyűlő víz legtöbbször mégis igen tiszta felszín alatti víz, ezért a cenoték közelében lakó emberek ősidők óta ezekből nyerték ivóvizüket. Ugyanis a Yucatán-félszigeten bizony nincsennek felszíni tavak, folyók és patakok, ezért a cenoték már a prehispán idők óta a környék ivóvízellátásának alapját képezik.

Maga a maja nyelvű tz’onot szó jelentése is kút vagy szakadék. És talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy ezek a kútnyílások (cenote) tették lehetővé egyébként az egész maja civilizáció kialakulását a Yucatánon.

És akkor most végre menjünk le némi belépődíj megfizetése után a Valladolid városa és Dzntiup melletti Cenote Samula és Cenote Cenote Xkeken mélyére. Ezekben úszhatunk is, fantasztikus a fény ahogy a barlang tetejéről beszűrődik. A Cenote Samula egy nagy cenote, a víz mélysége elérheti a 35 métert is.

Mivel a cenote Dzntiup település mellett van, ezért a Cenote Samulát gyakran Cenote Dznitupnak is nevezik. Szomszédja, a Cenote Xkeken egy zárt barlangban található, amelyet lenyűgöző sziklaképződmények díszítenek.

De beszéljenek a képek: