Athén nemzetközi repülőterén nagyon sokszor megfordultam már, az egyik kedvenc repterem. De ezek szubjektív dolgok, nézzük érdekességként, hogy mit is lehet tudni erről a reptérről: próbáltam összeszedni érdekes dolgokat, hogy ha itt kell várakoznunk, akkor is legyen olvasnivaló. 

Fotó: Barna Béla

Kezdjük először a fekvésével: nos, az athéni reptér az Attikai-félszigeten, Athéntől 30 kilométerre fekszik, Markopoulo településtől északra, Spata településtől délre. Ha repülővel közeledünk Athén felé, akkor ereszkedés közben nagyon szépen megfigyelhető, hogy a görög főváros irdatlan fehér háztengere egy hatalmas síkságon terül el kopár hegyláncok közepette, amelyek zöme magasabb mint 1000 méter és Athént amfiteátrumszerűen veszik körül. Nyugaton az alacsony Egaleosz (468 m), észak-északkeleten az egybefüggő Párnitha (1413 m) és Pentelikon (1109 m) hegység, keleten pedig az 1026 méter magas, hajdan mézéről és fűszereiről híres Hüméttosz (Imittos).

Kőbánya a Hümettosz hegyen – Fotó: Barna Béla

Ereszkedés közben még hatalmas kőbányát is láthatunk. Nos ettől a Hüméttosz hegytől keletre építették fel a repülőteret. Amikor a 2000-es évek közepén jártam Athénban, azt írtam utinaplómba, hogy a bőkezű EU-támogatásoknak és a 2004-es olimpiai játékok építkezéseinek köszönhetően káprázatos fejlődésen ment keresztül az utóbbi években Athén.

Landolás előtt athéni autópályák – Fotó: Barna Béla

A görög állam, az Európai Unió támogatásával, hatalmas összegeket költött infrastrukturális beruházásokra, mint pl. az új Attiki-Odosz autópálya-körgyűrű (ez is látszik landoláskor), vagy az új Elefteriosz Venizelosz Nemzetközi Repülőtér (Διεθνής Αερολιμένας Αθηνών Ελευθέριος Βενιζέλος).

A reptér a magasból – Fotó: Barna Béla

Nos, nézzük először a reptér rövid történetét. A Venizelosz a régi Ellinikon repülőteret váltotta fel 2001-ben. Kicsit bővebben visszatekintve, az Ellenikon kibővítésének ötletét annak idején azért vetették el, mert már teljesen körülölelték Athén lakónegyedei. A terv már 1976-ban megvolt, el is kezdődtek a munkálatok, ám az építkezés az 1981-es olajválság miatt teljesen leállt. Akkor gondolkodtak el rajta újra, amikor az 1990-es évek elején nagyon megnőtt az Ellenikon forgalma, illetve amikor ezt az állami beruházást az Európai Unió is támogatta.

Egy légcsavarosból az új reptér – Fotó: Barna Béla

1995-ben végül a nemzetközi tender lezárult, 1996. szeptember 5-én pedig Konsztandinosz Szimitisz miniszterelnök lerakta az épület alapkövét. Az építkezés mindössze 4 évig tartott, és 2000 szeptemberében, az ütemtervnél öt hónappal korábban be is fejeződött. Hivatalosan 2001. március 27-én adta át Konsztandinosz Szimitisz. Előtte egy éjszaka alatt költözött át a régi Ellinikon repülőtérről az Olympic Airways összes egysége. Az első járat 2001. március 28-án Kanadából érkezett (csak érdekességképpen, Kanadában több mint 200 ezer görög él), az első felszálló gép pedig Amszterdamba tartott.

A névadó szobra az athéni reptéren – Fotó: Barna Béla

A reptéren érdemes szólni a névadóról, az egyik legnagyobb görög politikusról, a modern Görögország megteremtőjéről kapta: Elefteriosz Venizeloszról (Ελευθέριος Βενιζέλος). Aki egyébként sok más tette mellett Görögország miniszterelnökeként megalapította a görög repüléssel foglalkozó minisztériumot és lefektette a görög polgári repülés alapjait. Erről egy kis kiállítás is megemlékezik a reptéren, illetve láthatjuk itt egy szobrát is.

Elefteriosz Venizelosz (1864-1936) egyébként Kréta szigetén született, ahol harminc évesen már az Oszmán Birodalom elleni krétai lázadás egyik vezéralakja lett. Innen indult politikai karrierje, és 1910 és 1920, illetve 1928 és 1933 között többször is Görögország miniszterelnöke volt, sokan a XX. század elejének legnagyobb görög politikusának tartják.

Múzeum az athéni reptéren – Fotó: Barna Béla

Venizelosz szobra mellett van egy kis múzeumi terület is, mely a repülőtér területének régészeti emlékeit mutatja be. Érdemes ide bekukkantani egy jó negyedórára.

Múzeum az athéni reptéren – Fotó: Barna Béla

Múzeum az athéni reptéren – Fotó: Barna Béla

Múzeum az athéni reptéren – Fotó: Barna Béla

A repülőtér jelenleg az Aegean Airlines és leányvállalata, az Olympic Air bázisául is szolgál.

A repülőtér jelenleg az Aegean Airlines és leányvállalata, az Olympic Air bázisául szolgál. Az 1987-ben alapított, de menetrend szerinti utasszállítókkal csak 1999 óta közlekedő Aegean Airlines (Αεροπορία Αιγαίου) Görögország legnagyobb légitársasága.

Egy Aegean gép Athénben – Fotó: Barna Béla

Menetrend szerinti és charterjáratokat üzemeltet Athénból és Thesszalonikiből a nagyobb görög repülőterekre, illetve számos más európai városba. Fő bázisrepülőtere az athéni nemzetközi repülőtér. 2012. október 21-én az Aegean Airlines bejelentette, hogy felvásárolja az Olympic Airt. A két cég azóta is külön márkanév alatt üzemel.

Ezzel az Olympic géppel repültünk Khios szigetére – Fotó: Barna Béla

És amiben az athéni reptér szerintem nagyon fontos: a legtöbb görög szigetre, illetve belföldi reptérre az Aegean és az Olympic repülőivel juthatunk el.

Aegean gép 2018-ban – Fotó: Barna Béla

Az Aegean a következő repterekre repül belföldön: Alexandroupoli, Chania, Corfu, Heraklion, Ioannina, Kos, Mykonos, Mytilene (Leszbosz), Rhodes, Santorini, Thessaloniki. Az Olympic pedig a következőkre: Alexandroupoli, Chios, Corfu, Ikaria, Ioannina, Karpathos, Kavala, Kephalonia, Kos, Kythira, Lemnos, Leros, Milos, Mykonos, Mytilene, Naxos, Paphos, Paros, Samos, Sitia, Skiathos, Skyros és Zakynthos.

Belföldi útvonaltérkép részlete 2016-ból

Belföldi útvonaltérkép részlete 2019-ből

És ha már görög szigetek, van egy 2005-ben alapított krétai légitársaság is, a Sky Express (Cretan Aeronautical Exploitations), melynek szintén Athén a bázisreptere. A Sky Expresszel a következő célpontokra repülhetünk: Alexandroupoli, Astypalaia, Chania, Chios (Híosz), Corfu, Heraklion, Ikaria, Ioannina, Kalymnos, Karpathos, Kastoria, Kephalonia, Kithira, Kos, Kozani, Lemnos, Milos, Mytilene (Leszbosz), Naxos, Paros, Samos, Santorini, Skiathos, Syros és Zakynthos, szezonálisan pedig Mykonos.

Csatlakozásra várva a szigetek felé – Fotó: Barna Béla

Ha úgy jön ki a csatlakozás, az athéni reptéren kényelmesen tölthetjük el az időt, az étkezési lehetőségekről itt nem szólnék. Inkább csak egy pozitívum: a mosdók mellett a legtöbb helyen kis ivóvízkutat is felállítottak, úgyhogy itt Athénban nem kell méregdrágán ásványvizet venni. A másik pozitívum: az egyik könyvesboltban a legtöbb görög sziget térképét, köztük kedvenc térképkiadóm, a Terrain kiadó térképeit is lehet kapni. Eddig még nem sikerült itt úgy átszállnom, hogy ne vettem volna újabb térképet a gyűjteményembe.

Metróval Athénba – Fotó: Barna Béla

Na és a végére hagytam, hogyha valaki be akar jutni a városba, hogy teheti. Nos, metróval 9 euró: a 3-as metró végállomása a repülőtéren van, innen ezzel juthatunk be kb. 40 perc alatt a Szintagma térre. Ugyanide visz az X95 -ös busz is, valamivel olcsóbban és néha sokkal lassabban. Ha erről bővebben tájékozódnánk angolul, katt ide!

Kép és szöveg: Barna Béla

További Görögországról szóló bejegyzéseim ide kattintva érhetők el.