Átlagos hegyet, átlagos ösvényt vagy sziklát bárhol taposhat túrabakancsunk. Égő hegyhez azonban nem sok helyen kirándulhatunk el a világon. Az egyik ilyen hely Azerbajdzsánban, a Baku közelében égő hegy, a Yanar Dag (azeriül: Yanar Dağ).
Azerbajdzsánról nagyon-nagyon röviden azt kell tudni, hogy a Kaukázuson túl, a Kaszpi-tenger partján fekvő 86600 km² területű és 9,5 millió lakosú ország főleg mint a világ egyik legjelentősebb kőolajvidéke volt ismert: 1900 körül az itteni igen jó minőségű és kis kéntartalmú kőolaj biztosította a világ olajszükségletének majdnem a felét.
Fekete aranya miatt évtizedeken át különböző nagyhatalmak ütközőzónája volt a terület, majd 1991-ig a Szovjetunióhoz tartozott, azóta független köztársaság, hivatalos nevén: Azerbajdzsáni Köztársaság (Azərbaycan Respublikası). Fővárosa Baku (Baki), ahol annak idején a geológusok a Kaszpi-tengerből kiemelkedő furcsa fekete sziklák miatt gondolták, hogy esetleg itt is olaj van a földben, ráadásul olajszag is volt a levegőben.
Ezt megelőzően persze már évszázadok óta indiai tűzimádók szektája időnként elzarándokolt Bakuba, hogy egy földből kitörő lángoszlophoz imádkozzék. Később persze már tudták, hogy gázkitörés ég, a szekta azonban mégis hitt abban, hogy a tűz országában – (ezt jelenti nagyjából Azerbajdzsán) mindenféle földöntúli erők adnak jelet magukról. Baku mellett, Suraxani településen ma is megtekinthetünk egy ilyen hindu tűztemplomot: a helyszín világörökségi várományosi listán van.
Az, hogy a tüzet itt kezdték istenként tisztelni, igazán nem meglepő jelenség. A tűz itt teljesen hétköznapi jelenség s a földfelszínhez legközelebb eső szénhidrogén-mezők itt vannak a világon, a földgáz itt gyakran kerül felszínközelbe, ahol aztán begyullad.
Így gyulladt be a kőzetrétegek elmozdulása következtében kiszabadult földgáz is Bakutól nem messze. A Yanar dag (ejtsd: janar dag) jelentése meglepő módon az „égő hegy”.
Az Abseron-félszigeten található Yanar dag bár kicsit messzebb van a városközponttól, mégis megközelíthető bakui helyi tömegközlekedéssel. A Koroglu nevű metróállomáson a 217-es buszt kell megkeresnünk és kizötyögni vele a végállomásig. A buszfordulónál leszállva máris ott vagyunk az égő hegynél, de persze először még egy tsz-központ szerű épületnél le kell szurkolni a fejenkénti 2 azeri manat (kb 2 euro) belépőjegyet.
S ha már egy olyan hegynél járunk, ahol ég a természetes földgáz, említsük azt is meg, hogy olajkitermelőként a huszadik, gáztermelőként pedig a 31. ország a világon Azerbajdzsán (a Şah Deniz-gázmező az ország legnagyobb lelőhelye).
Kép és szöveg: Barna Béla
A Yanar Dag Baku központjától 36 kilométeres távolságra van. A 217-es busz este hétig negyedóránként jár.
2016. március 27-től újra közvetlen járaton repülhetnek Bakuba az Azerbajdzsánba vágyók, ugyanis a Wizz Air újraindította Budapest–Baku járatát. A fapados légitársaság 2013-ban egyszer már elindította a szóban forgó járatot, 2014-ben azonban felfüggesztették, mivel a bakui reptér jelentősen megemelte a szolgáltatási díjat. Akkor az utolsó gépek egyikével repültem Bakuba és vissza lányommal, a térképen jelölt útvonalon.
