Múmia Sztrecsnó várában

Sztrecsény (1899-ig Sztrecsnó, szlovákul Strečno) vára talán a Vág folyó vidékének legfestőibb vára, a Kis-Fátra két hegytömbje között átvezető folyóparti utat védte.

Zsolnától (Žilina) keletre találjuk a Vág (Váh) folyó áttörését, nevezetesen a 10 kilométer hosszú Sztrecsnói-szorost. A folyó három nagy kanyarja olyan szűk, hogy a közút mellett a vasút már nem is fért el (alagúton halad itt keresztül). A Vágnak ettől a különlegesen szép, de szirtfokokkal teletűzdelt kanyarjától féltek annak idején a tutajosok, mert a folyó közepéből kiálló Dühös-szikla (Besná skala) és a Margita nevű kőszirt igen sok hajótörést okozott.

Szombathy Viktor Száll a rege várról várra című könyvében így írja le ezeknek a szikláknak a történetét:

„Élt valamikor Sztrecsény faluban, nem messze a két vártól, egy fiatal özvegy, Katka nevű. Szép is volt, gazdag is, de még szebb volt a leánya, akit Margitának hívtak. Beleszeretett ez a Katka a falu legszebb legényébe, Pálba, s minden igyekezetével azon volt, hogy férjül szerezze meg magának. Pál azonban Margitát szerette, házasságot is ígért neki. Az özvegy bosszút esküdött telhetetlen szerelmében! Egy májusi napon – amikor már zsendültek a rétek a Kriván s a Mincsol oldalában – útravalót kötött egy bugyorban, tarka kendőt bogozott lánya álla alá, és szép anyai szóval útnak indította Margotát Turóc vármegyébe a rokonokhoz. Ment a lány engedelmesen – a legény egy darabig még el is kísérte a folyóparti úton – majd egymagára maradt, s halk dúdolgatással lépkedett puha bocskorában a turóci völgy felé. Anyja azonban utána osont, és ott, hol legsodróbb a Vág, leghabosabb a víz, orvul belelökte Margitát a folyóba. Margita sikoltozott, segítségért kiáltott, senki sem hallotta meg. Egyre Pál nevét kiáltozta, még halálában is. Aztán anyját hívta, de hasztalan. A víz kivetette Margitát a partra. Szemei vádlón meredtek az anyára. Az anyában, Katkában, most ébredt lángolt föl a vádló lelkiismeret, a sötét bűntudat. Most ébredt rá, mit is cselekedett: szerelmi önzésében saját lányát pusztította el! Kétségbeesetten sikoltozott: – Margita, Margita, kedves lányom, térj magadhoz, bocsáss meg! – kiáltozta föl-le szaladgálva a parton. De édes lányát nem éleszthette föl többé. A fájdalom marcangolta, lelkét bűntudat furdalta. A habzó vízhez rohant, s belevetette magát a Vágba. Azóta hívják a folyóból kiálló egyik sziklát Margita sziklának, a másik Átkozott sziklának.”

A Vág festői szakaszát a sziklákon kívül két különlegesen szép fekvésű vár is díszíti: a jobb part gránitszikláin, az 564 m magas Gabrisová hegy alatt emelkedik az Óvár (Stary hrad).

A bal parton pedig Sztrecsnó avagy Sztrecsény vára (Hrad Strečno). Ez talán a Vág vidékének legfestőibb vára; legősibb része a Várhegy tetején álló XIII. századi Öregtorony. Ép a várba vezető kaputorony és a restaurált rondella.

A magas sziklaormon álló vár első ismert építtetője valószínűleg a Balassa nemzetség volt, majd 1321-ig a felvidéki kiskirály, Csák Máté volt a birtokosa. Az eredetileg gótikus várakat később reneszánsz stílusban átépítették. Királyi birtokként a XV. század elején Borbála, utána pedig Erzsébet királynék birtoka volt a vár. Ekkoriban készültek el a vár északi részén a palotaszárny és várkápolna épületei. 1444 és 1469 között a liptószentmiklósi Pongráczoké volt Sztrecsény, majd sok más birtokosok jöttek: Corvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter és Miklós, valamint a Dersffy család, illetve a XVII. században a Wesselényi és Löwenburg családok.

Sok katonai jelentősége egyébként nem volt, a várnak, ennek ellenére persze 1698-ban I. Lipót császár parancsára felrobbantották, attól kezdve pusztult, csak a XX. század elején kezdték meg a felújítását, amely az utóbbi időben felgyorsult. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott, ma a Zsolnai kerület Zsolnai járásához.

A vár legnevezetesebb része a várkápolna, ahol Wesselényi Ferenc és a szentként tisztelt Bosnyák Zsófia arcképe látható. Itt vette feleségül Wesselényi Ferenc Bosnyák Zsófiát, akinek mumifikált tetemét innen vitték 1689-ben a vágtapolcai (Teplička nad Váhom) templomba. Bosnyák Zsófia történetét Tompa Mihály írta meg elbeszélő költeményében.

Bosnyák Zsófia (1609-1644) sztrecsnói várúrnőről azt kell tudni, hogy Nagysurányban született báró Bosnyák Tamás törökverő vitéz és Kenderes Mária gyerekeként. Tizenhét éves korában Serényi Mihályhoz, Fülek és Szendrő kapitányához adták férjhez, ám Serényi nem sokkal az esküvő után meghalt, így Zsófia visszatért szüleihez, de akkor meg az anyja halt meg, egy évvel később pedig a bátyja. Huszonegy évesen újra férjhez ment, a szintén özvegy Wesselényi Ferenchez. Itt, Sztrecsnó várában éltek és két fiuk született, Ádám (1630) és László (1633).

Wesselényi ritkán járt haza sőt a szóbeszéd szerint Bosnyák Zsófiát meg is csalta Széchy Máriával

Huszonöt éves volt Zsófia, amikor az apja kolerajárvány áldozata lett, így Wesselényi vette át a füleki vár kapitányi tisztjét. Wesselényi ritkán járt haza sőt a szóbeszéd szerint Zsófiát meg is csalta Széchy Máriával, a „Murányi Vénusszal”. A sokat szomorkodó és önmagát emésztő feleség egyre többet jótékonykodott. Éjszakánként pedig a vár melletti kápolnába járt imádkozni, ahol egy látomás jelent meg neki: Szűz Mária arra intette, hogy bízzon és imádkozzon. Zsófia egészségét a hideg kápolnában töltött éjszakák meggyengítették, 35 éves korában elhunyt. A sztrecsnói vár kápolnájában helyezték nyugalomra.

És igen, egy évvel felesége halála után Wesselényi Széchy Máriát vette el feleségül. 1689-ben Sztrecsnó vára gazdát cserélt, az új tulaj pedig a kriptából eltávolíttatta a Wesselényiek hamvait: ekkor találtak rá az egykori várúrnő épségben maradt, mumifikálódott holttestére, melyet később a vágtapolcai templomba vittek át.

2009 áprilisában a holttest vandalizmus áldozatául esett és megsemmisült. Egészen pontosan a múmiát  egy 31 éves szlovák férfi felgyújtotta. Ľuboš R. a cukrászdából elkért kulccsal bejutott a templomba, a koporsót kivonszolta a templom elé, leöntötte a magánál tartott gyúlékony anyaggal, majd lángra lobbantotta. A valószínűleg skizofréniában szenvedő férfit pszichiátriai intézetbe küldték, halottgyalázás miatt indult eljárás ellene. Amit itt Sztecsény várának kápolnájában látunk, az a múmiájának a mása.

Manapság a vármúzeumot a zsolnai Vágmenti Múzeum működteti. Nyitva tartás: április – szeptember: Hétfő – Szombat: 9:00-18:00 óráig. (Utolsó belépés 17.00.) október: Hétfő – Szombat: 9:00-16:00 óráig. (Utolsó belépés 15.00.) november: Szombat – Vasárnap: 9:00-16:00 óráig. (Utolsó belépés 15:00). Belépődíj: 4 euro.

Nem csak a kiállítás, hanem a kilátás miatt is érdemes azonban felmenni a várba: gyönyörű kilátás nyílik a Sztrecsényi-szorosra, meg a Kis-Fátra hegyeire.

Kép és szöveg: Barna Béla

Ha a vártól folytatnánk utunkat a Kis-Fátra északi oldala felé, akkor nem kell bemennünk Zsolnára, hanem átkelhetünk a Vág folyón egy motor nélküli, személygépkocsik szállítására is alkalmas komppal. A túloldali Várna (Varín) így mindössze 2 km, míg Zsolna felé 20 kilométer hídon átkelve.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!