Madagaszkár szigetének területe 587 041 négyzetkilométer, és ezzel a világ negyedik legnagyobb szigete (első Grönland, második Új-Guinea, harmadik Borneó). Mit kell tudni a sziget kialakulásáról, természetföldrajzáról, állatvilágáról, társadalmáról és az államról? Rövid lexikon-szerű Madagaszkár bejegyzés következik.
Madagaszkár helyzete Afrikától keletre
Madagaszkár szigetének területe 587 041 négyzetkilométer, és ezzel a világ negyedik legnagyobb szigete (az első Grönland, második Új-Guinea, harmadik Borneó). Először is nézzük hogyan alakult ki a sziget?
Nos, a Gondvana szuperkontinens felbomlása Kelet-Gondvana (Madagaszkár, Antarktisz, Ausztrália és az indiai szubkontinens) és Nyugat-Gondvana (Afrika és Dél-Amerika) szétválásához vezetett a jura időszakban, nagyjából 185-160 millió évvel ezelőtt. A mai Madagaszkárt és a vele egybeforrt Indiát is magába foglaló földtömeg 125 millió évvel ezelőtt vált el az Antarktisztól és Ausztráliától. Maga Madagaszkár később, körülbelül 92-84 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak késői szakaszában vált el Indiától, és azóta önálló sziget.
Ábra: shutterstock
A többi kontinenstől való elkülönülésnek ez a hosszú története lehetővé tette, hogy a sziget növény- és állatvilága viszonylagos elszigeteltségben fejlődjön. És az sem volt hátrány, hogy nem voltak nagyragadozók a környéken.
A sziget endemizmusokban nagyon gazdag, különleges élővilága tehát azzal magyarázható, hogy az afrikai szárazföldtől már régen elszakadt. Az észak felől bevándorló és a kontinenst meghódító új flóra és fauna így nem jutott át a szigetre, ahol megőrződött a Gondvana örökségeként számos régi faj.
Kaméleon Madagaszkáron
David Attenborough Utazás a múltba (Holló és Társa Könyvkiadó, Kaposvár, 1994) A lomtár sziget című fejezetben írja: „A világtérképen Madagaszkár apró, jelentéktelen szilánknak tűnik, amely véletlenségből leszakadt Afrika keleti oldaláról. A valóságban azonban hatalmas – ezer mérföld hosszú, Anglia és Wales területének mintegy négyszerese. Állatvilágát, növényzetét és népét tekintve pedig legalább annyira különbözik Afrikától, mint a négyezer mérföldre lévő Ausztráliától”.
Baobabfák Madagaszkáron
Baobabfák Madagaszkáron – Fotó: shutterstock
A sziget mintegy 10 ezer növényfajának 90%-a endemikus, azaz csak itt található meg. Tájképileg legjellegzetesebbek a kaktuszokat helyettesítő szárazságtűrő növények, például a didiereák. Az ötféle majomkenyérfa vagy baobabfa (Adansonia digitata) e jellegzetesen afrikainak tartott fajok madagszkári eredetét sugallja. Északnyugat esőerdőiből származik a tűzvörös virágú lángfa.
Az afrikai nagytestű növényevők és belőlük táplálkozó ragadozók itt teljesen hiányoznak, ugyanígy a majmok is. A főemlősöknek csupán ősibb formái, a félmajmok (makifélék, Lemuridae) élnek a szigeten; az alrenden belül a lemurfélék (makik) csak Madagaszkáron élnek, néhány, más családhoz tartozó faj előfordul Kelet-Afrikában, Délkelet-Ázsiában. Németh Géza geográfus könyve szerint a lemur szó egyébként latin eredetű; az ókori rómaiak az elhaltak lelkeit nevezték lemuresnek. A még élő madagaszkári lemurfajok száma elvileg 28, de valószínű, hogy kb. 15 fajuk már kipusztult az ember megérkezése óta.
Lemur catta – gyűrűsfarkú maki – Fotó: shutterstock
Elsőként említésre méltó közülük a gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta (Lemur catta). És hogy ő honnan ismerős? Nos, a Madagaszkár (Madagascar) címmel 2005-ben bemutatott amerikai 3D-s számítógépes animációs kalandfilm-vígjátékból, amely a 10. DreamWorks-film és a Madagaszkár-filmtrilógia első része. Nos, a gyűrűsfarkút úgy hívták benne, hogy Julien király.
A makiknak sok fajuk alakult ki, például az indri, említhető a Verreaux-szifaka (Propithecus verreauxi), avagy tarka maki is. És hát nagyon is fontos a véznaujjú maki (Daubentonia madagascariensis), erről írja ugyancsak Németh Géza, hogy róla „mintázhatták Spielbergék a Szörnyecskék című film szereplőit; hatalmas fülei, hegyes orra, hosszú, vékony ujjai éjszakai életmódra hitelesítik, ahogy lárvákat, rovarokat kaparász ki a fakéreg alól”. A rajzfilmben amúgy Maurice volt a véznaujjú maki, Willie arany bambuszmaki, Mort pedig az egérmaki. Apropó egérmaki, ez a világ legkisebb főemlőse. Sőt, a főemlősök közül az egérmakiknak van a legkisebb agytömege, mindössze 2 gramm.
Az eocénban az egész Földön elterjedt, mára azonban csak néhány eldugott helyen megmaradt állatoknak három legnépesebb családja kizárólag Madagaszkáron él. Az emlősök egyik legősibb családjához (Tenrecidae) tartozik a szigeten honos rovarevő tanrek. További helyi állatfajták a különböző cibetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkári mungó), denevérek, boakígyók, leguánok, kaméleonok: a Föld 50 féle kaméleonjából 27 él Madagaszkáron! A madarak közül ugyanilyen menedéket talált a XVIII. században kipusztított, struccszerű madagaszkári óriás futómadár, az Aepyornis. A madagaszkári állatfajok sajnos az első helyen állnak a veszélyeztetett állatok listáján. Érdekesség, hogy Madagaszkáron afrikai nagyvad és mérges kígyó nincs, az itteni legnagyobb ragadozó a fossza (Cryptoprocta ferox).
A legnagyobb ragadozó a fossza
Biodiverzitásának köszönhetően a szigetet olykor a nyolcadik földrészként emlegetik. De természetesen a kép nem ennyire idilli, sőt. A sziget területének már csak 15%-a őserdő, pusztul és erodálódik a talaj nagyon sok helyen. A problémáról érzékletesen ír könyvében (A cél az út maga, Flaccus Kiadó, 2003) Németh Géza, újságíró-geográfus. Őt idézem most erről:
„A gránitkúpokkal tagolt hullámos vidék sűrűn lakott, a kis falvak szinte egymásba érnek. Itt szembesülök először azzal a pokoli környezetpusztítással, amiről már annyit olvastam-hallottam. A szigetet, páratlan, különleges élővilága miatt, gyakran hasonlítják Noé bárkájához. Csakhogy ez a bárka lékeket kapott. Madagaszkár eredeti növénytakarójának 80 százaléka már eltűnt. A növényzet pusztításával kézen fogva jár a talajerózió. A gigantikus eróziós barázdák, a lavakák már a repülőről is látszottak, meg az is, hogyan mosódik be a tengerparti vizekbe a vörös hordalék. Eukaliptuszon kívül (az 1910-es években kezdték betelepíteni) más fát csak mutatóba látni, ellenben füstöl az egész sziget. Becslés szerint minden egyes évben a sziget egyharmadát fölégetik. Kell a fa tüzeléshez, faszénhez, téglaégetéshez, na meg terület is, termőföldnek, legelőnek”.
***
Madagaszkár hat és fél Magyarországnyi területén egyébként jelenleg kb. 31 millióan élnek (2024-es adat).
Madagaszkári életkép
Madagaszkár egyébként viszonylag későn, úgy nagyjából valószínűleg i. e. 350 és i.sz. 550 között népesült be, de nem ám a közeli Afrikából, hanem sokkal messzebbről: az első bevándorlók az innen ötezer kilométernyire fekvő indonéz-maláj vidékről érkeztek: a régészek hagyományos becslése szerint a legkorábbi telepesek egymást követő hullámokban érkeztek Dél-Borneóról, külső kenukkal. Az országban tizennyolc maláj-polinéz eredetű törzs él. A legjelentősebb törzsek a merina (26%), a betsimisaraka (10-15%), betsileo (12%). A legnagyobb törzs a merina, ők állítólag a legmalájabbak, kevésbé keveredtek a feketékkel. Érkeztek persze Afrikából is, a bantuk, leginkább a nyugati partvidékre, illetve arabok, indiaiak. A különböző forrásokból a helyi etnogenezis révén kialakult népesség neve malgas.
Malgas nő – Fotó: shutterstock
Ugyanilyen érdekes az ország nyele is: a malgas nyelv (a francia mellett) Madagaszkár hivatalos nyelve, az ausztronéz nyelvcsaládba tartozik, a maláj nyelv közeli rokona.
Az arabok az első évezred elején eljutottak a szigetre, az első európai, aki megpillantotta, az pedig a portugál Diego Diaz volt; felfedezőjének viszont a szintén portugál származású Francisco de Almeidát ismerik el, aki 1506-ban partra is szállt a szigeten.
Benyovszky útvonalának térképe – Forrás: Magyar Utazók Lexikona
Madagaszkár tudományos feltárásában úttörő szerepe volt egyébként Benyovszky Móric (1741-1786) magyar főnemes, katona, híres utazónak. A 18. században ő szervezte az első földrajzi expedíciókat a sziget megismerésére. A malgasok fejedelmeként emlegetett, kalandos sorsú utazót Madagaszkáron ölték meg a franciák.
A 19. században Franciaország gyarmatosította Madagaszkárt, ezzel az ország szuverenitása megszűnt, és a 103 éve uralkodó Merina-monarchia tagjait a franciák Algériába száműzték. A francia gyarmati uralom ellen 1947-ben felkelés tört ki; ebben 90 ezer ember vesztette életét, de csak 1960. június 26-án jött csak el a független állam kikiáltása, melynek neve Malgas Köztársaság volt. 1992 óta az állam neve Madagaszkári Köztársaság, államformája parlamentáris köztársaság fővárosa Antananarivo (régebben Tananarive).
A magasan fekvő, 1,2 millió lakosú főváros Antanarivo 1249 m magas hegygerincen fekszik. A város nagy része a sziget 1896-tól 1960-ig tartó francia megszállásának idején épült. Ma az ország legnagyobb városa, egyben adminisztratív, kommunikációs és gazdasági centruma.
Gazdaságát tekintve Madagaszkár a Föld egyik legfejletlenebb és legszegényebb állama!
Gazdaságát tekintve Madagaszkár a Föld egyik legfejletlenebb és legszegényebb állama! Madagaszkár GDP-jét 2015-ben 9,98 milliárd USD-re becsülték, az egy főre jutó GDP pedig 411,82 USD volt. A lakosság hozzávetőleg 69%-a élt a napi egy dolláros nemzeti szegénységi küszöb alatt; az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) adatai szerint pedig 2021-ben a lakosság 68,4%-a volt ún. többdimenziós szegénységben élő.
Madagaszkár gazdaságában fontos a turizmus, a mezőgazdaság és a bányászat. Ásványkincsekben gazdag a sziget, van grafit, vasérc, csillámpala, féldrágakövek, urán, króm és titán is.
Az export négyötödét – elsősorban kávét, vaníliát, szegfűszeget, borsot, halkészítményeket – az agrárszektor termeli, de nem tud elegendő alapélelmiszert előállítani. A külföldi tulajdonban lévő ültetvényekről sok árut (bors, szegfűszeg, vanília, kávé, dohány, cukornád) visznek a világ minden tájára. Külön kiemelendő érdekesség, hogy az ország vaníliatermelése adja az egész világ vaníliatermésének a 80 százalékát, illetve az ország exportjának 20 százalékát.
az ország vaníliatermelése adja az egész világ vaníliatermésének a 80 százalékát
Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park
Madagaszkár területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listára: ezek közül a leghíresebb talán a Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park Madagaszkár Melaky régiójában terül el: a karsztvidék tűéles tornyai, barlangjai egyedülálló természeti látványosságok; a borotvaéles sziklákat a helybéliek cinginek nevezik. Van egyébként Vörös Tsingy (Tsingy Rouge) is Madagaszkár északi részén, Antsiranana (Diego Suarez) városa közelében.
Balázs Dénes könyve
Balázs Dénes írta egyébként magyarul az ezidáig legátfogóbb magyar nyelvű könyvet: a Bozóttaxival Madagaszkáron – Az Indiai-óceán gyöngye geográfus szemmel a Világjárók sorozatban jelent meg 1983-ban.
Barna Béla
Madagaszkár térképe