Az egri kis Dobó téren emléktábla jelzi, hogy 1836-37-ben itt lakott Reményi Ede, a maga korában világhírű hegedűművész és zeneszerző. Az egész világot körbekoncertezte, jelen bejegyzés viszont csak arról szól, mit csinált Reményi Mauritius szigetén?
Reményi Ede (1828-1898) tízéves korától az egri ciszterci gimnáziumba járt, ahol hamarosan kitűnt zenei tehetségével, amelyre felfigyelt az egri főszékesegyház karmestere.
Reményi Ede hegedűművész
Járt a bécsi konzervatóriumba, majd igazából bejárta az egész világot, kevés nála híresebb hegedűművésze volt a kornak. Párizstól Amerikáig, Japántól Új-Zélandig mindenhol koncertezett. Jelen bejegyzésben azonban most felfoghatatlanul gazdag életútjából csak egyetlenegy földrajzi helyre, Mauritius szigetére koncentrálok, hogy röviden bemutassam ottani tartózkodását.
Mauritius helyzete
Reményi Ede Japánból Manilán (Fülöp-szigetek) és a Malaka-szoroson át nyugatnak vette útját, és áthajózva az Indiai óceánt, Mauritius szigetén kötött ki 1887 elején. Két és fél hónapot töltött ott, februártól április végéig.
Több koncertet adott Port Louis-ban és Curepipe-ben. Érdekes véletlen, hogy unokaöccse, Reményi Ferenc, aki később (1926-ban) Ede életrajzát megírta, pont egy hónappal utána járt ott, s a helyiek azt mesélték neki, hogy „játéka mindenkit elragadott: „il est le plus grand violiniste du monde” (ő a világ legnagyobb hegedűse)”.
Reményi Ferenc ezt írja még: „Természetesen nagybátyám nem szorítkozott Port-Louis-ra, hanem bejárta a trópikus természet minden szépségében bővelkedő, egész szigetet. Gyakran, főleg az esti órákban kirándult a Port-Louis közelében lévő villatelepre, Pamplemousse-ba, ahol a világ egyik legszebben berendezett botanikus kertje van. A kert igazgatója elbeszélte nekem, hogy nagybátyám órákig szokott a kertben időzni; olykor elhozta magával hegedűjét, és ábrándozva játszott a buja természet bűvös hatása alatt. Az igazgató is a világ első hegedűsének tartotta őt”. (Forrás: Reményi Ferenc: Reményi Ede hegedűművész életrajza– 8. rész, ZeneKar, XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM)
Pamplemousse, Botanikus Kert
Pamplemousse, Botanikus Kert
Külföldi fellépései után egyébként a legtöbbször Paganinihez hasonlították egyébként Reményi Edét. Különleges tehetsége mindenkit lenyűgözött, éppen ezért sokan aggódtak, amikor 1887-ben felröppent egy hír, hogy Reményi is rajta volt azon a hajón, amely elsüllyedt Mauritius szigeténél. Hetekig senki nem tudott róla, ám ekkor kiderült, csak ő élte túl a hajószerencsétlenséget, mivel egy korábbi állomáson leszállt a hajóról. Mauritiusról egyébként Dél-Afrikába, Fokvárosba utazott tovább Reményi.
Barna Béla
