Pakisztán új fővárosa 1966-ban Iszlámábád lett. Viccesen feltehetném a kérdést, hogy van e köze a görögöknek ehhez? Nos, van, Iszlámábád vezető építésze és tervezője ugyanis Konsztantinosz Doxiádisz (1913-1975) görög építész és várostervező volt.
Pakisztán fővárosa a Pakistan Monument felől – Fotó: Barna Béla
Pakisztán fővárosa a Pakistan Monument felől – Fotó: Barna Béla
Harmadikos (tizenegyedikes) gimis voltam, amikor könyvtáram egyik fontos szerzeménye lett 1991-ben a Probáld Ferenc és Szegedi Nándor által jegyzett A világ fővárosai című vaskos könyv (Kossuth, Budapest, 1991). Nos, ez máig jól összeszedetten írja le Pakisztán fővárosának létrejöttét, ezért idézem pontosan a könyvből:
„A főváros igen rövid múltra tekint vissza. Pakisztán megalapításakor, 1947-ben Karacsit jelölték ki fővárosnak, de később egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a sűrűn lakott központi országrésztől távol eső kikötőváros nem alkalmas hely az államigazgatás számára. Ajub Khán államfő javaslatára az ötvenes évek végén bizottságot szerveztek, ez volt hivatott dönteni az állandó főváros kérdésében. A bizottság a Ravalpinditől 25 km-re északra fekvő Szaidpur falucska helyét jelölte ki a felépítendő új főváros számára. Az építkezést 1961-ben kezdték meg. Arra törekedtek, hogy a hagyományos iszlám építészet jellemzőit megőrizve napjaink igényeinek megfelelő, modern várost építsenek. A középületek tervezését neves európai építészekre (Konsztantinosz Doxiádisz, Edward Durell Stone és Gioa Ponti) bízták. Az ő munkálkodásuk eredményeként fokozatosan bontakozott ki a fiatal állam jövőt idéző székhelye. Az elnöki palota, a nagymecset, a Pakistan House, a nemzetgyűlés stb. épületeinek elkészültével a kormányhivatalokat fokozatosan költöztették át Iszlámábádba, melyet hivatalosan 1966-ban nyilvánítottak fővárossá”.
Iszlámábád látképe – Fotó: shutterstock
Iszlámábád látképe – Fotó: shutterstock
Nos, ebben is említik, hogy Pakisztán modern fővárosa tervezés eredménye, az angol wikipédia szócikk meg is erősíti ezt, mely szerint Constantinos A. Doxiadis (1913. május 14. – 1975. június 28.) görög építész és várostervező az 1960-as években Iszlámábád vezető építésze és tervezője volt.
És akkor most nézzük röviden, hogy ki is volt az a görög, aki Pakisztán fővárosát tervezte?
Szóval a mai Bulgária területén, Asenovgrad (Асеновград) faluban, amit görögül Stanimaka (Στενήμαχος) néven neveztek, 1913. május 14-én megszületett Constantinos Apostolos Doxiadis (Κωνσταντίνος Αποστόλου Δοξιάδης), magyaros átírásban ismertebb nevén Konsztantinosz Doxiádisz.
Konsztantinosz Doxiádisz
1935-ben építészmérnökként végzett az Athéni Műszaki Egyetemen, majd egy évvel később doktorált a berlini Charlottenburgi Egyetemen. 1937-ben kinevezték a Nagy-Athéni Terület fővárosi tervezési tisztviselőjévé, és a háború alatt (1940-1945) a Közmunkaügyi Minisztérium Regionális és Városrendezési Osztályának vezetője volt, miközben tizedesként szolgált a görög hadseregben.
A megszállás alatt a Nemzeti Ellenállási Csoport, a Héphaisztosz főnöke volt, és kiadta a „Regionális Tervezés, Városrendezés, Építészet” című folyóiratot, amely az egyetlen földalatti műszaki kiadvány volt a megszállt területeken. Görögország 1945-ös felszabadításakor századosi rangban leszerelt a hadseregből, és a görög küldöttség tagjaként részt vett a San Franciscó-i békekonferencián. 1945-ben Görögország képviselőjeként is tevékenykedett Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban a háború utáni újjáépítés problémáival kapcsolatban.
Konsztantinosz Doxiádisz
1945 és 1951 között Doxiadis lakásügyi és újjáépítési államtitkár, illetve miniszter-koordinátor is volt, valamint ezekben az években a görög küldöttség vezetője volt az ENSZ Nemzetközi Lakásügyi, Tervezési és Újjáépítési Konferenciáján (1947). 1953-ban alapította meg a Doxiadis Associates-t, egy tanácsadó mérnökökből álló magáncéget, egy építészekből és tervezőkből álló kis csoporttal, akik közül sokan együtt dolgoztak vele a Görög Újjáépítési Programon. A vállalat gyorsan növekedett, mígnem öt kontinensen 40 országban voltak projektjei és irodái, majd 1963-ban DA International Co., Ltd., Consultants on Development and Ekistics néven vált ismertté. 1958-ban Doxiadis megalapította az Athéni Technológiai Szervezetet, majd 1963-ban az Athéni Ekisztikai Központot. 1958 és 1971 között ekisztikát tanított az Athéni Technológiai Szervezetben, és előadásokat tartott az Egyesült Államok számos egyetemén, valamint Oxfordban és Dublinban is.
Élete utolsó éveiben Constantinos A. Doxiadist egy különösen legyengítő, halálos betegség (amiotrófiás laterális szklerózis, más néven Lou Gehrig-kór) pusztította, amely három éven át tartó fokozatos teljes bénuláshoz vezetett. Nagy bátorsággal és méltósággal küzdött ez ellen, utolsó napjáig írt, és részletes feljegyzéseket készített betegsége lefolyásáról, hogy segítse a jövőbeli kutatókat. Békében, otthon, családja körében hunyt el 1975. június 28-án, délelőtt 11 órakor.
Később az emberi települések sokoldalú tudományával foglalkozó ekisztika atyjaként ismerték el Konsztantinosz Doxiádiszt.
Barna Béla
Konsztantinosz Doxiádisz
