Saariselkä hegyvidéke Finnországban, az északi sarkkörtől északra, az Inari-tó vidékétől délre fekszik; az egész hegységet kétmilliárd éves granulit alkotja, legmagasabb pontja a 718 méter magas Sokosti-hegy. Különlegessége, hogy ez Európa legészakibb síterepe!
Észak-Finnországban, Lappföldön járunk: Lappföld felszíni formáit a lappföldi hegyek, a tunturik határozzák meg: a nyugati tunturikra az éles hegycsúcs, meredek lejtők jellemzőek, míg másutt a tunturik szelídebbek, kerekebb formájúak. Ilyen szelídebb hegyvidék az Inari-tótól délre fekvő Saariselkä hegyvidéke is.

Saariselkä vidéke télen
Gyorsan szúrjunk ide egy szómagyarázatot: a finn „tunturi” szó a tundrával van összefüggésben; a tundra szót Reguly Antal használta először a magyarban, elsősorban „mocsaras szteppe” jelentéssel. A tunturi olyan „tundravidéki kopár hegyhát”, amely gyakran mocsaras környezetből emelkedik ki. A selkä jelentése pedig szintén hát, hátság. Saariselkä helyi, inari számi nyelven Suáluiščielgi a neve, ami egyébként valami olyasmit jelent, hogy ‘sziget-gerinc‘’.

Saariselkä egy finn térképen
Szóval a Saariselkä hegyvidéke az Inari-tó vidékétől délre fekszik; hivatalosan Inari, Savukoski és Sodankylä települések határaiban. Az egész hegységet zömében erős metamorfózis (5-10 kbar nyomás és 700 °C-nál magasabb hőmérséklet) során képződő kőzet, a kétmilliárd éves granulit alkotja. S bár, ha télen járunk erre, nem ezt gondoljuk, de az utolsó jégkorszak 9500 éve ért véget Saariselkä-ben.

A 718 méter magas Sokosti-hegy – Forrás: fi.wikipedia.org
Saariselkä legmagasabb pontja a 718 méter magas Sokosti-hegy. Jelentős hegy még a Sokostitól keletre a Kuikkapää (676 m) és a Talkkuuapää (638 m) is. De a hegység folytatódik a finn határtól keletre, Oroszországban is, az ottani rész legmagasabb pontja a Jonn Njug-Oaiv (Iso Joutsenpää) 714 méter.

Saariselkä falu – Forrás: fi.wikipedia.org
Saariselkä hegyvidéke, ez a kb. 2000 km²-nyi tunturi-vidék egyébként nem mellékesen Finnország legnagyobb téli üdülőtelepe, Európában is jól ismert síparadicsom. A síközpont a hegységnévvel azonos Saariselkä (inari számi: Suáluičielgi) nevű faluban van: Saariselkä 27 kilométerre fekszik az ivalói reptértől, ahonnan leggyorsabban megközelíthetjük ezt a hegységet.

Rénszarvas Saariselkä vidékén – Fotó: shutterstock
Saariselkä egykori finn 4-es főútjának egy részét ma „mágneses dombként” ismerik. A második világháború idején itt vezetett át „a Jeges-tenger országútja”, azaz a Rovaniemiből Petsamóba, a ma már orosz területen fekvő Pechenga (Печенга) településre vezető út: ez rendkívül fontos volt a finnek számára, hiszen Petsamo és kikötője volt az egyetlen szabad út a tengerhez. Az útnak az itt, Saariselkän, a Kaunispää mellett átvezető szakasza olyan meredek volt, hogy az 1940-es évek teherautói nem tudtak könnyen felmászni rájuk. Az emberek azt gondolták, hogy van valami mágneses erő van a dombon, ami kipréseli a motorok teljes erejét. Később, a 4-es főút átrendezése után ezt a rövid szakaszt kivonták a napi használatból.

Kaunispää, a felvonóval
Saariselkä faluban számos szálloda, étterem és bevásárlóközpont található. Saariselkä főleg a közeli területekről, a szomszédos Svédországból, Norvégiából és Finnországból vonzza a síturistákat. Saariselkä szlalompályái a Kaunispää és az Iisakkipää hegyeiben találhatók, közvetlenül a várostól keletre. Körülbelül 200 kilométernyi ápolt sífutópálya is van a falu környékén.

Saariselkä síterepe
A magyar sielok.hu weboldal is ír a finn terepről: „Saariselka Európa legészakibb síterepe Finnországban, az északi sarkkörnél, Lappföldön található. Két hegyen közel 20 km sípálya található itt és 6 db felvonó, melyek közül egy ülőszékes, a többi húzólift. Este a pályákat reflektorok világítják meg. A síterep november végétől egészen május elejéig várja a téli sportok szerelmeseit”.

Tél a Kaunispää tetején
És ne felejtsük ki azt sem, hogy elvileg itt van Európa leghosszabb szánkózó dombja (a térképen Europe’s longest sledding hill – Euroopan pisin pulkkamäki néven találjuk meg). De természetesen nem csak síelni, hanem rénszarvas-szánozni és husky-szánozni is lehet Saariselkä környékén.
A falu közvetlen közelében, attól északkeletre magasodó Kaunispää 438 méter magas domb, sífelvonó visz fel a tetejére. A hegytetőn hangulatos menedékház van (Kaunispään Huippu). Nem messze tőle van egy kilátótorony (Kaunispään kolmiomittaustorni); a csúcsról tiszta napokon egészen a 40 km-re lévő orosz hegyekig lehet látni!

A Kaunispää teteje tavasszal – Fotó: shutterstock
Apropó Oroszország: Saariselkä vizeit Lutto (Lotta) patak vezeti le, s kelet felé folyik és az orosz-finn határon emelkedő, 471 m magas Suorsapää hegytől délre folyik át Oroszországba. Ott egyesül a Nota nevű folyóval, s onnantól kezdve Tuloma a neve. A Tuloma (oroszul Тулома) finnül: Tuulomajoki, kolt számi nyelven Tuållâmjokk, északi számiul pedig Doallánjohka. Ez a folyó egyébként a maga 21500 km²-es vízgyűjtő területével Fennoskandia északi részének egyik legnagyobb folyója, amely az oroszországi Kola-félszigeten, Murmanszk mellett, a Kola folyóval egyesülve ömlik a Barents-tenger vizébe.

A Tuloma vize kékkel bejelölve
De visszatérve Saariselkä településhez, a falu környékén rengeteg 400 méter körüli dombtető van, ilyen az Iisakkipää (454 m), a Vahtamapää, a Pietarinvaara stb.
Saariselkä után, ha elindulunk dél felé a főúton, olyan településnevek sorjáznak, mint Laanila, Kakslauttanen, Tankapirtti, vagy Männistö, De van itt aranyásó falu is, Tankavaara, ami egyes vélemények (Marco Polo utikönyv) szerint „Európa egyetlen ilyen jellegű múzeuma mindent tud az aranylázról Finnországban és világszerte”. A múzeumot a Google térképén International Placer Goldmining Museum / Kultamuseo néven találjuk meg.

A nemzeti park logója
És elviekben van itt egy nemzeti parkos látogatóközpont is. A hegyvidék területét egyébként az Urho Kekkonen Nemzeti Park védi (ez finnül Urho Kekkonen kansallispuisto, északi számi nyelven pedig Urho Kekkonen álbmotmeahcci). A nemzeti parkot 1983-ban alapították, és 2550 km²-ével ez Finnország második legnagyobb védett területe. Nevét Urho Kaleva Kekkonenről (1900-1986), kapta, aki Finnország nyolcadik és leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke volt. Közel 26 évig volt államfő, összességében 31 évig uralta a finn politikát.
Saariselkä falutól a főúton dél felé pontosan 40 kilométerre fekszik Vuotso. Itt már a tájegység déli részén járunk. Érdekes, hogy a Szíj Enikő által írt, 1979-ben megjelent Finnország nagyutikönyv 466. oldalán viszonylag hosszan ír erről a részről, idézem:
„itt van a Sompio nevű 181 km² alapterületű természetvédelmi terület, amelynek egyik érdekessége a Posoaapa nevű, hatalmas (a maga nemében Finnországban a legnagyobb) mocsár. Az aapa szó sajátos mocsártípust jelent. Már első látásra megkülönbözteti a többi mocsárfajtától a sok hosszú, zöldellő, egymással párhuzamos kis (fél méter széles és 0,5-2 m magas) „hát”, amelyek között víz csillog. A lakka (mocsári szeder) érése idején ezek a hátak messziről sárgállanak. (Itt készült el a Lokka nevű mesterséges tó, vagyis víztározó, amely a Kemijoki vízháztartását szabályozza). A halban gazdag Sompio nevű tóról azt tartja a szóbeszéd, hogy két feneke van: az egyik az, amelyik látszik, de ez alatt van még egy másik tó is, ennek is van egy, ez a halak búvóhelye. Ezért nem fogy ki soha a hal a Sompióból – mondják. A Suomujoki nevű, kisebb vízesésekben gazdag hegyi folyó mente igazi erämaa, azaz olyan vidék, ahova ember ritkán teszi be a lábát. Még a tapasztalt lappföldjárók is csak hosszas megfontolás után vállalkoznak erre a nehéz, de fenségesen szép útra”.

A Szíj Enikő által írt Finnország utikönyvek a ’70-es évekből
S ha már ilyen hosszan idéztem Szíj Enikő Finnország könyvéből, két mondatot úgy érzem szólni kell a szerzőről is. Nos, Szíj Enikő Sárváron született 1944. augusztus 15-én. Pétfürdői és pápai iskolai évek után Budapesten érettségizett 1962-ben, majd az ELTE finnugor szak következett, 1969-től pedig a Finnugor Nyelvtudományi Tanszéken oktatott 2009-ig.
Barna Béla