Leszbosz szigetén Paleokipos falunak van egy híres szülötte, bizonyos Hizir Reisz, a későbbi Barbarossza Hajreddin pasa (1478-1546), aki, a kora újkor talán legismertebb és leghírhedtebb kalózvezére és az oszmánok tengeri uralmának megteremtője volt.
Görögországban, Leszbosz szigetén van egy 1400 lakosú falu: Paleokipos (Παλαιοκηπος – Paléokiposz). Többször is átutaztam rajta, látnivalója mindössze egy 1795-ben épített templom.
Paleokipos falu 2025 nyarán – Fotó: Barna Béla
Amikor a szigetről szóló könyvemet írtam, akkor kutattam ki, hogy a falunak van egy híres szülötte: bizonyos Hizir Reisz, hírhedt földközi-tengeri kalóz, a későbbi Barbarossza Hajreddin pasa (1478-1546), aki, a kora újkor talán legismertebb kalózvezére és az oszmánok tengeri uralmának megteremtője volt.
Barbarossza Hajreddin pasa élete a Leszboszról szóló könyvemben
Hizir az 1470-es években született Leszboszon, török nevén Midilli szigetén. A görög wikipédia szerint apja szpáhi származású török vagy albán volt, Giannitsából származott, Yakoub (Jakup) volt a neve és részt vett a sziget török meghódításában, édesanyja pedig helyi görög ortodox keresztény volt, Katerina nevű; egy pópa özvegye.
Ezt írja az amerikai Georgetown Egyetem professzoraként dolgozó Ágoston Gábor történész is a Rubicon 2014/10-es számában: „Hajreddint spanyol és más európai kutatók görög renegátnak mondják, aki csak azután tért át az iszlám hitre, hogy Oszmán-szolgálatban kalóznak állt”. Ágoston Gábor egyébként Az oszmán hódítás és Európa című könyvében (Rubicon Intézet) is több helyen ír Barbarossza Hajreddin tevékenységéről.
Ágoston Gábor Az oszmán hódítás és Európa című könyvében léő térképe jól szemlélteti Algír, Eger és Isztambul helyzetét
Egyes leírások szerint apja, Jakup fazekasműhelyt nyitott Leszboszon és egy csónakot is vásárolt, hogy termékeivel kereskedjék. Egyik fia, Orudzs (más leírásokban Arudzs, vagy Oruç Reis) eleinte a csónakkal segített apjának, Hizir pedig a fazekasműhelyben, jóval később pedig kalóznak álltak, Rodosz szigetétől a tunéziai Dzserbáig kalózkodtak. Arudzs a levantei vizeken kalózkodott, Hizir pedig az Égei-tengeren, Thesszaloniki kiindulóponttal. A legidősebb testvér, Isak Leszboszon maradt és a család pénzügyeit intézte.
1503-ban Orudzs Dzserba szigetére tette át a bázisát, Hizir itt csatlakozott a bátyjához. Ezt követően Elba szigeténél, Lipari közelében majd Calabria partvidékén fosztogattak. Hírnevük egyre nőtt és más muzulmán kalózok is csatlakoztak hozzájuk, 1509-ben pedig Isak is otthagyta Leszboszt és csatlakozott testvéreihez. 1510-ben a három fivér kifosztotta a szicíliai Cape Passerót és visszaverték a spanyolok támadásait Bougie, Orán és Algír ellen. Ezután Reggio Calabria környékét rabolták ki, majd végigportyázták Andalúzia partjait, partra szálltak Menorcán, Liguria partjainál pedig négy genovai hajót zsákmányoltak. 1513-1514-ben a három fivér újból spanyol hajókat támadott és bázisukat nyugatabbra helyezték, az Algírtól keletre fekvő Cherchellbe. Innen végigzsákmányolták Szicília, Szardínia és a Baleár-szigetek partvidékét.
Ezután következett Algír meghódítása: 1516-ban a három fivér kiűzte a spanyolokat Algírból, ahonnan egyúttal a város uralkodóját, III. Abu Hamo Muszát is elkergették, Orudzs pedig Algír szultánjának nyilvánította magát és kiterjesztette hatalmát a környékbeli városokra; de mivel félt a spanyol ellentámadástól, elhatározta, hogy hűséget esküszik az oszmán szultánnak. 1517-ben felajánlotta Algírt a szultánnak, aki új szandzsákként befogadta a várost a birodalmába, Orudzsot kinevezte kormányzójának és a nyugati Mediterráneum tengeri főkormányzójának. A spanyol ellentámadás, amitől félt, aztán be is következett, 1518-ban Tlemcen ostrománál a két fivér, Orudzs és Isak is elesett. Így Hizir Reisz bátyjától megörökölte a beglerbégi címet, sőt minden birtokát és a Barbarossa megnevezést is. Az eredetileg Hizir névre hallgató fiú egyébként a négy fiú közül a legkisebb volt. A Barbarossza nevet az itáliaiak adták még Orudzs (Arudzs) nevű bátyjának annak vöröses szakálla miatt, de a nevet is megörökölte. A megtisztelő Hajreddin („a vallás legjava”) nevet I. Szelim szultán adta.
Hajreddin Barbarossa Algírban és zászlaja
Szelim kinevezte Algír kormányzójává, neki köszönhető, hogy Isztambul kiterjesztette befolyását Észak-Afrika partvidékére. Algíri támaszpontjáról tartotta rettegésben a Földközi-tenger nyugati medencéjét.
Később I. Szulejmán 1533-ban Konstantinápolyba hívatta a gázi kalózt, ahol nagy pompával fogadták, majd 1534-ben kinevezte a birodalmi tanács (díván) tagjává és az oszmán flotta főparancsnokává (kapudán pasa), ekkor lett az oszmán flotta a Mediterráneum legerősebb hajóhada.
Hajreddin elfoglalta Tuniszt, majd 1537 augusztusában Velence égei-tengeri szigeteinek zömét (Szíroszt, Aeginát, Íoszt, Pároszt, Tinoszt, Karpathoszt, Kaszoszt, Kithirát és Naxoszt). Még ugyanebben az évben Hajreddin gyakorlatilag teljesen elpusztította Korfut és rabszolgának hurcolta el a vidéki lakosságot.
A prevezai csata egy 1866-os festményen
Az elkövetkező évek során Barbarossa szinte háborítatlanul portyázott a Földközi-tenger északi partvidékén 150 hajóval. 1538-ban ugyan Andrea Doria egy, az övénél nagyobb hajóhaddal sarokba szorította a görögországi Prevezánál, azonban végül itt is Barbarossa győzedelmeskedett.
Barbaros Hayreddin Pasa emlékműve – Besiktas, Isztambul – Fotó: Sener Dagasan, shutterstock
1539 nyarán Barbarossa elfoglalta Szkiathosz, Szkirosz, Androsz és Szerifosz szigeteit, és sorra szállta meg a megmaradt keresztény fennhatóságú erősségeket a Jón- és Égei-tengeren. Velence 1540 októberében kénytelen volt békét kötni, melyben elismerte területi veszteségeit és 300 000 aranydukát hadisarcot is fizetett. Végül visszatért Isztambulba, majd 1545-ben utolsó portyáira indult: spanyol kikötőket lőtt és még utoljára partra szállt Mallorcán és Menorcán. 1545-ben visszavonult Isztambulba, Algír kormányzását fiára, Haszán pasára bízta.
Hajreddin türbéje Isztambulban – Fotó: shutterstock
Isztambulban a Boszporusz partján épült palotájában élt. Itt, a palotájában békében mondta tollba önéletrajzát Muradi Szinán Reisznek, az ötkötetes mű a Hajreddin pasa hódításai címet viseli. 1546. július 4-én hunyt el, és saját mauzóleumában temették el a mai Beşiktaş negyedben, ahol a szobra is áll, az Isztambuli Tengerészeti Múzeum mellett. A szobor hátulján Yahya Kemal Beyatlı török költő versei olvashatók. A türbé a róla elnevezett isztambuli sugárút (Barbaros bulvarı) kiindulópontja egyben. A síremléket a híres építész, Mimar Szinán tervezte még 1541-ben.
A Barbaros Hayrettin pasa mecsetkomplexum – Fotó: shutterstock
1944-ben a türbe melletti téren emlékművet is emeltek Barbarossának. Az Isztambul Levent negyedében épült Barbaros Hayrettin pasa mecsetkomplexumot is róla nevezték el.
Hayreddin Barbarossa számos török film témája volt: a 2021-es Barbaros: a Földközi-tenger kardja című török tévésorozatban Hayreddin Barbarossát Ulas Tuna Astepe színész alakítja. A 2022-es Barbaros Hayreddin: Szultáni rendelet című török tévésorozatban pedig Hayreddin Barbarossát Tolgahan Sayışman színész alakítja. Érdekesség még, hogy Hector Barbossa, aki a Karib-tenger kalózai filmsorozat kitalált szereplője, nos, az ő nevét is Hayreddin Barbarossa neve ihlette.
Barna Béla
A szerző Hajreddin pasa szülőfalujában, Leszbosz szigetén – Fotó: Barna Béla
