Kyösti Kallio (1873-1940) a Finn Köztársaság negyedik elnöke volt. Lemondása után pont szállt volna fel egy vonatra a helsinki pályaudvaron, hogy visszatérjen nivalai otthonába, de összeesett, és kísérője karjaiba zuhant. Mi történt vele és ki volt a kísérője?
Szeretek olyan szobrokat is fotózni, ami nem közismert, vagy nem annyira híres embereket ábrázol, amit mindenki unásig ismer. A finn parlament épülete mellett sétálgatva figyeltem fel Kyösti Kallio szobrára. Megmondom őszintén, fogalmam sem volt róla, hogy ki ő, de mivel szeretem az életrajzokat vagy az érdekes élet-sztorikat, biztos voltam benne, hogy az ő életében is van egy nem mindennapi különleges esemény, ami mondjuk számomra érdekes vagy tanulságos lehet. Nos, így is lett.
Kyösti Kallio szobra Helsinkiben – Fotó: Barna Béla (2025.08.16.)
Kyösti Kallio (eredetileg Gustaf Kalliokangas) Ylivieska városában született 1873. április 10-én, a Finn Nagyfejedelemségben, amely akkoriban az Orosz Birodalom autonóm területe volt. Ouluban járt iskolába, de apja halála miatt félbe kellett szakítani tanulmányait, mert átvette a családi gazdaság irányítását: Nivalában gazdálkodott.
Kallio Finnország első oroszosítási kampánya során lépett a politikába a Fiatal Finn Párt tagjaként. 1904 és 1906 között a finn országgyűlésen szolgált a paraszti rend tagjaként. 1906-ban csatlakozott az újonnan alapított Agrárszövetséghez, és annak egyik legkiemelkedőbb vezetője lett. Politikusi pályája gyorsan ívelt, ötször is mezőgazdasági miniszterként szolgált, hatszor volt a parlament elnöke, négyszer volt miniszterelnök, 1937 és 1940 között pedig a Finn Köztársaság negyedik elnöke volt. Politikusi pályáját nem részletezném most, nem értek a politikai elemzésekhez.
Kyösti Kallio finn bélyegeken
Viszont sajnos az életének a szomorú vége mindenképp megér egy színes sztorit. Nos, Kallio elnök úgy érezte, hogy romló egészségi állapota veszélyezteti majd az akkori feszült nemzetközi helyzettel való megbirkózási képességét – ezért 1940. novemberében egészségi problémáira hivatkozva lemondott köztársasági elnöki posztjáról.
Kallio (középen, elöl) a helsinki vasútállomáson 1940. december 19-én. Kallio néhány másodperccel azután, hogy Hugo Sundström elkészítette ezt a fényképet, halálos szívrohamot kapott.
Azt tervezte, hogy visszavonul Nivalába a családi gazdaságot igazgatni. A hivatalos búcsúztatására Helsinkiben, a vasúti pályaudvaron került sor: miközben éppen felszállt volna a vonatra, összeesett, és kísérője karjaiban halt meg a helsinki pályaudvar díszőrsége előtt 1940. december 19-én, miközben egy zenekar a hazafias finn Porilaisten marssi című indulót játszotta.
Az egyik verzió szerint az elnök Carl Gustaf Emil von Mannerheim marsall karjaiban halt meg, de ez valószínűleg csak Mannerheim személyes kultuszépítésének része volt. A valóságban Kallio segédtisztje, Paasonen Aladár karjaiban halt meg.
Aladár Paasonen egy delegáció tagjaként (jobb szélen) és portréja
Namármost itt egy pillanatra álljunk meg, az Aladár névalak magyar származást sejtet. És igen, így is van: teljes nevén Aladár Antero Zoltán Béla Gyula Árpád Paasonen finn és magyar származású ezredes Budapesten született 1898. december 11-én; apja Heikki Paasonen nyelvész anyja pedig Mariska Paskay de Palásthy (1864-1951) volt. A finn apától és magyar anyától született Aladár Paasonen (1898–1974), nyelvtehetségének és diplomáciai érzékének köszönhetően, kivételes pályát futott be a finn hadseregben. Dolgozott katonai attaséként Moszkvában és Berlinben, majd Kyösti Kallio köztársasági elnök szárnysegédjeként 1937-től, majd dolgozott a finn védelmi erők hírszerző főnökeként, később pedig a CIA-nál szolgált. Paasonen Aladárnak egyébként 2012. szeptember 8-án avatták fel a szobrát Nagykőrösön (Szabó György alkotását), ugyanis felesége, Berta Flóra nagykőrösi származású.
De térjünk vissza Helsinkibe, ahol Paasonen Aladár karjaiban meghalt a finn elnök, nos ott, a Helsinki pályaudvar téglafalán 2000-ben, Kallio halálának évfordulóján emléktáblát avattak; az emléktáblát Yrjö Sormunen építész tervezte.
És végül említsük meg, hogy a finn parlament északi végénél lévő szobrát pedig az elnök fia, Kalervo Kallio (1909-1969) szobrászművész készítette hagyományos, realista stílusban, és 1962. november 10-én leplezték le. A bronz szobor 3,6 méter, a vörös gránit talapzat pedig 1,7 méter magas.
Kép és szöveg: Barna Béla
Kyösti Kallio szobra Helsinkiben – Fotó: Barna Béla (2025.08.16.)
Kyösti Kallio szobra Helsinkiben – Fotó: Barna Béla (2025.08.16.)
