A mai Belarusz Köztársaság (Рэспубліка Беларусь) ötödik legnagyobb városa a 310 ezres Hrodna (Grodno), az ország legnyugatibb városa. Magyar vonatkozása a városnak, hogy Báthory István fejedelem uralkodói központjává és de facto fővárosává tette, itt építette fel reneszánsz stílusú palotáját és Grodnóban is halt meg 1586-ban.

Hrodna – Grodno helyzete a mai ország területén
A mai Belarusz területének nagy része a 14. században Litvániához (Litván Nagyfejedelemség) tartoztak, mely 1569-ben Lengyelország része lett. Érdekes magyar vonatkozása a dolognak, hogy ekkoriban egy magyar, erdélyi főúr volt a mai belarusz területek ura. Ez pedig úgy lehetséges, hogy Báthory István (1533-1586) amellett, hogy magyar főnemes, erdélyi fejedelem, illetve választott lengyel király volt, amellett bizony litván nagyfejedelem is.

Báthory István uralkodása
Ha ránézünk uralkodásának a térképére, akkor láthatjuk, hogy királysága szinte a teljes mai Belaruszra kiterjedt.
Sőt, a mai belarusz Hrodna (belaruszul Гродна, lengyelül Grodno, oroszul Гродно) városa akkoriban a lengyel–litván államszövetség egyik legfontosabb városa lett, sőt Báthory István fejedelem uralkodói központjává és de facto fővárosává tette, itt építette fel reneszánsz stílusú palotáját és Grodnóban is halt meg 1586. december 12-én.
Ahol ezt történt ma leginkább a hrodnai régi vár vagy régi kastély (lengyelül Stary Zamek, belaruszul Стары замак) néven találjuk meg. A kastéllyá alakított egykori vár a Nyeman folyó meredek partjára épült Hrodna központjában.

Hrodna – Grodno régi vára
Az első erődítményt a hrodnai régi vár helyén még Bölcs Jaroszláv (979-1054) fia építtette, aki egyébként a skandináv Rurik-dinasztiából származott s úgy lett a középkori Kijevi Rusz egyik legjelentősebb fejedelme. Szóval az ő fia a ruszin uralkodók székhelyének építette, de Mindaugas litván nagyfejedelem legkésőbb 1253-ban meghódította, és így a Litván Nagyfejedelemség fennhatósága alá került.

Grodno látképe, 1575
A várat ostromolta a Német Lovagrend is, de végül Vytautas (régiesen Vitold, belaruszul Вітаўт – Vitaut, lengyelül Witold) litván nagyfejedelemé lett, aki egyik fő rezidenciájává alakíttatta át a várat és öt gótikus téglatoronnyal bővítette 1398-ban. IV. Kázmér (1427-1492) Litvánia nagyfejedelme és Lengyelország királya ugyancsak Grodnót tekintette székhelyének, itt ajánlották fel neki a lengyel koronát, és itt is halt meg.

Báthory István mellszobra Vilniuszban – Fotó: Barna Béla
És igen, a vár következő jeles tulajdonosa és lakója Báthory István volt, aki uralkodói központjává és de facto fővárosává tette Grodnót, itt építette fel reneszánsz stílusú palotáját: egyes vélemények szerint a firenzei Santi Gucci, Józef Roiten és Antonio Greppi del Ronco segítségével a kastélyt az Észak-Itáliára jellemző késő reneszánsz manierista stílusú rezidenciájává építtette át.
Kedvenc helye volt ez Báthorynak, Gebei Sándor egri történész, a téma egyik jeles kutatója szerint is. Az egyik tanulmányában írja: „A megbetegedett Bekes Gáspárt saját udvari orvosaival kezeltette Báthory Grodnoban, kedvenc tartózkodási helyén”. (Gebei, Eger 2001). Ugyanebben a Gebei-tanulmányban még az is előbukkan, hogy „Báthory kedvenc városában, a Nyeman parti Grodnoban – 1580 decemberi, 1581 januári kimutatás szerint – 1018 magyar gyalogost és 348 huszárt kvártélyoztak be”.

A szerző Báthory emléktáblájánál Litvániában, Vilniuszban
Báthory 1579-től nem csupán a várban lakott, de itt fogadta a külföldi követeket is, ide hívta össze a szejmet és a szenátust, illetve hozott jogi érvényű rendelkezéseket. Kikapcsolódásként pedig a környéken vadászott, ahol 1586. december 12-én, éppen vadászatról visszatérve, váratlanul elhunyt.
Haláláról bizony réges-régóta keringenek pletykák, hogy szívroham, veseelégtelenség vagy esetleg mérgezés okozta? Ha utóbbi, akkor bizony az oroszok, Rettegett Iván cár is gyanúsított. Az igazságot persze nem tudjuk, azt viszont igen, hogy Báthory koporsóját először a grodnói plébániatemplomban helyezték el, és csupán másfél év után vitték át a krakkói Wawelbe.

Hrodna régi vár, 2024 – Fotó: Viktar Malyshchyts, shutterstock
Báthory után érdemes még kiemelni a vár történetéből, hogy IV. Ulászló lengyel király többször is járt a kastélyban, 1633 júniusában például az ország legfőbb embereivel folytatott tanácskozást az Oroszországgal folytatott háborúról, 1639 januárjában pedig IV. Ulászló király és Piotr Gembicki érsek-kancellár itt találkozott György Vilmos brandenburgi választófejedelemmel.
A kastély későbbi sorsáról szólva azt kell kiemelni, hogy az oroszok Ivan Csovanszkij vezetésével az orosz-lengyel háború idején 1655-ben elpusztították. Az 1673-1678-as években a várat újjáépítették, és a folyó felőli falnál egy kétszintes, négyszög alaprajzú különleges épületet emeltek.

XII. Károly svéd király emléktáblája Debrecenben – Fotó: Barna Béla
A nagy északi háború idején a várat részben XII. Károly svéd király hadserege rongálta meg: csak zárójeles érdekesség, hogy XII. Károly volt az, aki 1714-ben legendássá vált hosszú lovaglással Törökországból Erdélyen és Magyarországon, Debrecenen keresztül lovagolt vissza Svédországba.
Ezt követően a vár egyre inkább elveszítette korábbi funkcióját. Lengyelország felosztása után a várat átadták az orosz hadseregnek, és több mint egy évszázadon át laktanya volt benne. A Második Köztársaság (II Rzeczpospolita) idején, 1918–1939 között Grodno lengyel terület volt, ekkoriban a vár épülete 1924-től múzeumként szolgált. Aztán újra visszakerült az oroszokhoz, pontosabban a Szovjetunióhoz, majd 1991-ben Belaruszhoz.

A régi vár 1903-ban

A régi vár 2019-ben
A 2010-es években a fehérorosz kormány felújította a régi várat, de sok kritikusa szerint nem az elvileg a Báthory-korabeli állapotokat állíttatta vissza, hanem szakszerűtlen átépítéseket végeztek, az eredeti bejáratot elbontották, a kapu tetejére pedig egy stílusidegen bádogkupolát tettek.

Hrodna – Grodno régi vára 2021-ben – Fotó: jantsarik, shutterstock
A hrodnai régi vár jelenleg egy múzeumnak ad otthont. A belépés 12 rubel (2025), belül számos emelet és terem (a kastély helyiségei) található, amelyekben sok szépséget és történelmet találhatunk. Az összes akadálymentesített terem megtekintése után fel lehet menni a vár tetején egy kilátóra, és felülről megnézni a várost. Van egy ajándékbolt és egy WC is.

A Nyeman (Нёман) folyó
A vár a Nyeman folyó partján áll, így két-három mondatnyi ismertetőt szóljunk a folyóról is. Nos, a Nyeman (belarusz: Нёман) folyó németül Memel; évszázadokon át Kelet-Poroszország északi határa volt, fontos szerepet játszott a német kultúrában, a Deutschlandlied is utal rá egyik versszakában. A folyó litván neve Nemunas és persze a litván folklórban is jelentős szerepe van, Maironis nemzeti költő egyik legismertebb versében is szerepel, sőt, a litvánok a folyók atyjának tartják. Egyébként Tolsztoj Háború és békéjében is fontos, szimbolikus a szerepe a folyónak. Napóleon seregei a partjánál vernek tábort, mielőtt Oroszország földjére, a megsemmisülésbe lépnek. És végül lengyelül Niemen a folyó neve, Czesław Niemen lengyel dzsesszzenész a folyótól kölcsönözte művésznevét. A folyótól, mely Belarusz középső részén, az Uzdai járásban ered; hossza 937 km és a Balti-tenger Kur-öblébe torkollik. A folyó Hrodna után lép át Litvániába. Folyásiránya egyébként az utolsó jégkorszak után alakult ki, völgye 60 m mély és 5 km széles; évi közepes vízhozama 690 m³/s.
Barna Béla
Egy másik bejegyzésben írtam arról, hogy Báthory István (1533-1586, neve litvánul: Steponas Batoras) alapította meg 1579-ben a Vilnói (Vilniusi) Egyetemet.