Szokotra szigetének világviszonylatban is jelentős a növény- és állatvilága. Ebben a bejegyzésben itt most csak ezekről lesz szó röviden.

Szokotra (angolul Socotra) szigetének rövid földrajzi és történelmi ismertetése után pedig nézzük meg, hogy mi is az, ami miatt az utazók Szokotrára jönnek?

Nos, az, hogy a szigetcsoport 2008 óta teljes egészében az UNESCO világörökség része; Szokotra a biodiverzitás ékköve az Arab-tengeren: a hosszú geológiai elszigeteltség, valamint a nagy hőség és száraz éghajlat együttesen egyedülálló és látványos endemikus flórát alakított ki.

Az 1990-es években az Egyesült Nemzetek biológusaiból álló csoport felmérést végzett a szigetország növény- és állatvilágáról, az eredmény: több mint 700 olyan növény él, ami csak itt fordul elő a Földön! Elvileg sehol máshol nem találtak ilyen sokat; csak Új-Zéland, Hawaii, Új-Kaledónia és a Galápagos-szigetek rendelkezik ennél lenyűgözőbb számokkal – írja Alan Burdick a The Wonder Land of Socotra címmel 2007-ben a The New York Times-ban megjelent cikkében.

Persze sokféle forrásban sokféle számadat van, nekem most nem tisztem ezt eldönteni, de például egy másik kutatás szerint, az Edinburgh-i Királyi Botanikus Kert Közel-Kelet Növények Központja által vezetett botanikai terepi felmérések azt mutatják, hogy Szokotra 825 növényfajából 307 (37%) endemikus. A Szokotra-szigetcsoport teljes flóráját felvették az IUCN Vörös Listájára.

Sárkányvérfa – Fotó: Vladimir Melnik, shutterstock

Palackfa vagy sivatagi rózsa – Fotó: Ovchinnikova Irina, shutterstock

Ezek közül a két leghíresebb és legszembetűnőbb növény a sárkányvérfa (Dracaena cinnabari), amely egy furcsa megjelenésű, esernyő alakú fa. Ez annyira különleges, hogy külön bejegyzést is írtam róla. Szintúgy külön bejegyzést szenteltem még az ugyancsak különleges palacktörzsű fák (Adenium obesum) ismertetésnek is.

A két híres növényen kívül szintén fontosak voltak az ókorban a sziget különféle endemikus aloéi (Aloe perryi), amelyeket gyógyászati célokra és kozmetikai célokra használtak.

A szigeteken megtalálható alapanyagok, így a sárkányfa gyantája, illetve a mirha és aloé miatt már az egyiptomi fáraók korában is a hajósok egyik fontos célállomása volt. Apropó mirha: a szomáliai balzsamfa (Commiphora myrrha) a szappanfavirágúak rendjébe, a balzsamfafélék családjába tartozó növényfaj, a belőle előállított szirupot pedig mirhának, ennek illóolaját mirhaolajnak nevezik. Ennek a növénynek a szigeten élő őshonos rokona a Commiphora socotrana.

Dorstenia gigas a University of California Botanikus Kertjében

Uborkafák Szokotrán – Fotó: shutterstock

Egyéb endemikus növények közé tartozik a Moraceae családba tartozó óriási zamatos fa (Dorstenia gigas), az uborkafa (Dendrosicyos socotranus), a ritka szokotrai gránátalma (Punica protopunica) és a Boswellia socotrana. Ez utóbbi egyébként a Burseraceae családba tartozó növényfaj és itt Szokotrán honos. A Boswellia a Sapindales rendjébe tartozó fák nemzetsége, amely illatos gyantájukról ismert, így például a bibliai tömjén az arábiai Boswellia sacra fa gyantájának kivonata. Csak tudománytörténeti érdekesség, hogy a nemzetségnév John Boswell (1710–1780) skót botanikus előtt tiszteleg.

A Boswellia elterjedésének ábráolása az ománi, maszkati Bait Al Zubair Múzeumban – Fotó: Barna Béla

 

A szigetcsoport elég gazdag állatvilággal bír, számos endemikus madárfajjal. Ezek közül említésre méltó a szokotrai napmadár (Nectarinia balfouri), a szokotrai sármány (Emberiza socotrana), a szokotrai seregély (Onychognathus frater), a cisticola (Cisticola haesitatus), a szokotrai veréb (Passer insularis), a szokotrai aranyszárnyú szarvascsőr (Rhynchostruthus socotranus), valamint a szokotrai poszáta (Incana incana) – írja Jonathan Kingdon az Island Africa: The Evolution of Africa’s Rare Plants and Animals címmel a Princeton Egyetemen (New Jersey) 1989-ben megjelent könyvében.

Endemikus kaméleon Szokotrán – Fotó: shutterstock

Sok madárfajt veszélyeztet a nem őshonos vadmacskák ragadozása. A madarakon kívül a hüllők alkotják a legfontosabb szokotrai gerinces faunát, 31 fajjal. A hüllőfajok közé tartoznak a skinkek, a lábatlan gyíkok és egy kaméleonfaj, a Chamaeleo monachus.

Szokotrai tarantula – Fotó: shutterstock

Számos endemikus gerinctelen állat is él itt, köztük számos pók (például a Socotra Island Blue Baboon tarantula, Monocentropus balfouri) és három édesvízi rákfaj a Potamidae-ban (Socotra pseudocardisoma és két faj a Socotrapotamonban).

Sok elszigetelt szigetrendszerhez hasonlóan a denevérek az egyedüli emlősök, amelyek Szokotrán őshonosak. A szokotrai pipistrelle (Hypsugo lanzai) az egyetlen denevérfaj és általában emlősfaj, amelyről úgy gondolják, hogy őshonos a szigeten. Ezzel szemben a szokotrai korallzátonyok változatosak, számos endemikus fajjal.

A megmaradt szokotrai faunát nagymértékben veszélyeztetik a kecskék és más betelepített fajok.

Barna Béla