Hong Kong legnagyobb szigete Lantau: itt a tenger felett lebeghetünk kabinos felvonóval a Po Lin-kolostorhoz, ahol a világ egyik legnagyobb ülő Buddháját, a 34 méter magas Tian Tan Buddhát találjuk. És a szigeten rengeteg túraútvonal is vár minket, sétálhatunk a Bölcsesség ösvényének faoszlopai között, de felmehetünk a kínai nevén Fung Wong Shan hegyre is, melynek jelentése: „Kínai tűzmadár hegy”. Ez Lantau szigetének a legmagasabb csúcsa, 934 m magas. Hong Kong legnagyobb szigete Lantau: itt a tenger felett lebeghetünk kabinos felvonóval a Po Lin-kolostorhoz, ahol a világ egyik legnagyobb ülő Buddháját, a 34 méter magas Tian Tan Buddhát találjuk. És a szigeten rengeteg túraútvonal is vár minket, sétálhatunk a Bölcsesség ösvényének faoszlopai között, de felmehetünk a kínai nevén Fung Wong Shan hegyre is, melynek jelentése: „Kínai tűzmadár hegy”. Ez Lantau szigetének a legmagasabb csúcsa, 934 m magas.
A Föld egyik legsűrűbben lakott területe a 263 szigetből álló, általában csak Hong Kong-ként ismert város, melynek területe (1104 km²) Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének nagyjából háromnegyede, azaz 7,1 millió fő. Az összes hong-kongi sziget közül a legnagyobb Lantau, melynek területe egészen pontosan 147,16 négyzetkilométer Lantauról (Lantau vagy Lantao; közigazgatási nevén: Daaijyu saan, magyaros átírással: Tájjű szán, avagy „nagy szigeti hegy”) azt kell tudni, hogy a Hongkong-szigettől 10 kilométerre nyugatra fekszik.
A szigetet leggyorsabban és legkényelmesebben metróval közelíthetjük meg. A felhőkarcolók világából bő fél óra alatt repít ki a metró túracélpontunkra. Egészen pontosan a Hong Kong nevű metróállomásról a Tung Chung metróval metrózhatunk ki a harmincemeletes felhőkarcolókkal a földből kinőtt Tung Chung városába (a Chep Lap Kok repülőtérrel szemben).
Innen indul, nem messze a metrómegállótól (MTR Tung Chung station) Lantau szigetének legfontosabb látványossága: a 2006-ban elkészült Ngong Ping 360 nevű panorámás, kabinos drótkötélpálya, mely először a tenger felett megy, majd a hegytetőre szédítően szép pályán.
Érdekesség, hogy a kabinos felvonót egy dél-tiroli olasz cég, a Leitner Group építette. Le sem lehet írni, valami hihetetlen kilátás nyílik a Dél-Kínai tengerre a kabinokból, majd a hegygerincre; a felvonótól keletre a 751 méteres Nei Lak Shan hegy csúcsa emelkedik. A 5,7 kilométeres kötélpályán az egykori halászfalu, ma felhőkarcolós Tung Chung központjából Ngong Ping (pinyin: Ángpíng) faluba jutunk a 25 perces libegés alatt.
S hogy miért jöttünk Ngong Ping faluba? Nos, mert itt van a Po Lin-kolostor (Po Lin Monastery) és itt van a világ egyik legnagyobb ülő Buddhája, a 34 méter magas Tian Tan Buddha (egészen pontosan 2007-ig volt ez a világ legmagasabb ülő Buddhája). Az 1980-as években a Po Lin (azaz „Értékes lótusz”)-kolostor békés és derűs vallási menedék volt a csodálatos és elszigetelt Ngong Ping-fennsíkon, a 934 m magas Lantau hegy árnyékában, ahová egy nagyon fotogén, hatalmas fehér kapun át juthatunk be.
Viszonylag kevesek jártak ide, nem volt még függővasút sem, az 1990-es évek elején, amikor is elkészült a bronz Buddha, akkor viszont a hely Lantau szigetének első számú látványossága lett és azóta is tömegek özönlenek ide.
Egészen pontosan 1990 és 1993 között készült a szobor, mely Buddha Amoghasiddhi-t ábrázolja: Buddha egy lótusztrónuson ül, a szobor kiszélesített talapzatán pedig körben hat bronz bódhiszattva áll – mindegyik épp ajándékot (virágokat, lámpát, gyümölcsöt, zenét, stb.) nyújt át Buddhának.
Ezek a felajánlások szimbolizálják az erkölcsöt, az adományozást, a nyugalmat, a meditációt és bölcsességet, melyek ahhoz szükségesek, hogy belépjünk a nirvánába. A szobor 1993. december 29-én, Buddha megvilágosodásának a napján készült el. A 250 tonnás Buddha-szobrot 202 darabból öntötték egy Nancsingi gyárban, 60 millió hong kongi dollárba került.
A kolostor fölött magasodó hegy tetejére tervezték és építették fel, ahová egy meredek, 268 lépcsőből álló lépcsősor vezet. A Buddha szobor belsejébe adománnyal juthatunk be, ahol 3 szint van: a „mindenség terme” (The Hall of Universe), a „jóindulat terme” (The Hall of Benevolent Merit) és az „emlékezés terme” (The Hall of Remembrance).
A nagy Buddha megtekintése után a meredek lépcsőn legyalogolva megnéztük a Po Lin (azaz „Értékes lótusz”)-kolostort (nyitva 10-től 17.45-ig). Ezt a kolostort 1906-ban alapította három Zen mester, akik a kínai Jiangsu (Jiāngsū vagy Kiangsu) tartományból jöttek.
A főtemplomban Sákjamuni, a történelmi Buddha, bal oldalán a Gyógyító Buddha, jobbra pedig Amithaba finoman faragott, aranyozott szobrát láthatjuk. Az épületet pazarul díszítették faragott gerendákkal, az ablakok és ajtók feletti részeket kitöltő, színpompás freskókkal, a mennyezetről lógó, gömb alakú lampionokkal. A főtemplomtól balra elhelyezkedő étkezdékben vegetáriánus fogásokat kóstolhatunk meg, étkezési jegyet a nagy Buddhához vezető lépcső alján felállított bódéban lehet vásárolni.
A kolostortól öt percnyi sétára, a teakerten túl elhaladva találjuk a Bölcsesség ösvényét (Wisdom Path), mely 38 darab, tíz méter magas fa oszlopból áll; ezekre Professor Jao Tsung-I festette rá a bölcsességeket a Heart Sutrá-ból, melynek teljes szanszkrit neve Prajna Paramita Hrdaya Sutra (Sāhasrikā-prajñā-pāramitā). Az oszlopok nyolcas alakban vannak felállítva, melyek a végtelenséget szimbolizálják. Az ösvény oszlopait 2002-ben kezdték felállítani, 2005 májusára készült el a projekt.
A Bölcsesség ösvényén túl a turistaút felvezet a sziget tetejére, a Lantau-csúcsra. A kínaiul Fung Wong Shan hegy nevének jelentése: „Kínai tűzmadár hegy”. Ez Lantau szigetének a legmagasabb csúcsa, 934 m magas; valójában azonban két hegycsúcsról van szó, az egyik csúcs a „Fung Shan” (ez a tűzmadár kakas), a másik csúcs pedig a „Wong Shan”, a tűzmadár tyúk, együtt tehát Fung Wong Shan a hegy neve.
A sziget második legmagasabb pontja az ettől keletebbre magasodó Sunset Peak (Tai Tung Shan) 869 m magas.
Ezeket a szépséges nagy, tengerből kiemelkedő hegyeket bámulva idézni kell egy hazánkfiától, Lóczy Lajos (1849-1920) geológusról és földrajztudósról, aki 1878-ban járt itt Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójának tagjaként Hong Kongban. Olvassunk most bele, hogy mit írt akkoriban Lóczy, amikor megérkezett a dél-kínai partoknál elterülő szigetvilághoz: „midőn a gőzös a szigetek kopár sziklái alatt elhaladt; emberi lakást vagy ültetvényt sehol nem fedezett föl fürkésző szemem; nem képzelhető ijesztőbb és barátságtalanabb tengerpart, mint a délkhinai az ő szakadozott gránitszikláival, melyek fantasztikus obeliszkek és tornyok alakjában borítják a felületet. A dél-szaki fagynélküli sziklamállás eredményeit látjuk itt egész nagyszerűségében; a gránithegyek nagy gömbökben hullnak szét; a keményebb és kevésbé elmálló részletek groteszk alakokban maradnak fönn, melyekben a képzelet minden féle szörnyek és fenevadak alakjait látja. Minthogy a széthullott gránitdarát gyorsan eltávolítják az esők, a tenger szélén az ár hullámai mindig friss falakat mosnak. A pusztuló part rejtett sziklákkal van körítve és ugyancsak ügyelnie kell a tengerésznek, hogy a hajó beléjök ne ütközzék.”
Kép és szöveg: Barna Béla
A hongkongi belvárosi könyvesboltokban 30 hongkongi dollárért Lantau szigetének részletes és szintvonalas turistatérképéhez juthatunk hozzá (Universal Publications Ltd).