A Matka kanyon

A 25713 km² területű Makedónia javarészt erdőben szegény, szépséges balkáni hegyvidék. Az ország fővárosa a több mint félmillió lakosú Skopje (Üszküb). A főváros látnivalói mellett itt sem kell nélkülöznünk egy kis túrát a természetben: a városközponttól mindössze 20 percre, 15 kilométernyire egy csodaszép szurdokvölgyet kitöltő tóhoz, a Matkához kirándulhatunk. 

Ahhoz, hogy a szkopjeiek kedvenc kirándulóhelyére eljussunk, a GPS-be Matka nevét írjuk be: ez a város központjától nagyjából 15 kilométerre található Matka-kanyon (Кањон Матка) bejárata. A kanyon közelében már nem nagyon lehet eltéveszteni az utat, Dolna Matka falu után elhaladunk a XIV. századi freskókkal díszített Szent Bogorodica-kolostor (Manastir Sv. Bogorodica) alatt, ahol a Monastery Cave nevű étterem van, majd egy vadvízi kajak-szlalompálya (Slalom Canoeing Center) mellett is elhaladva hamarosan véget ér az út, ahol a kocsikat hagyhatjuk.

A Matka-kanyon tulajdonképpen egy mesterségesen víztározó, amely a Treska folyó felduzzasztásával 1937-ben jött létre.

A Matka-kanyon tulajdonképpen egy mesterségesen víztározó, amely a Treska folyó felduzzasztásával 1937-ben jött létre.

A kopár makedón hegyek között folyik a Treska nevű folyó. A Treska a Stogovo hegységben eredő folyó, hossza 132 kilométer, vízgyűjtő területe pedig 2350 km², a Vardar mellékfolyója.

A Treska völgyétől északra a Suva Gora hegység emelkedik, mely legmagasabb csúcsa a Tabahon (1748 m). A Suva Gora vonulatának alacsonyodó folytatása az Ivanje, ennek legmagasabb csúcsa pedig az 1401 m magas Krstec Tepe. A Treska folyótól délre pedig a Suva Planina (Crvena Karpa, 1189 m) és a Szkopje fölé magasodó Vodno hegység található.

A két-két hegység között a Šiševska Klisurán keresztül tör utat magának a folyó a mészkősziklák között. És Matka falutól délre gátat építettek rá, ezáltal hozták létre a Matka-tavat, s immáron így lett híres a Matka-kanyon is. A matka név jelentése egyébként (anya) méh.

A kanyonban és környékén sok jó túraút kanyarog, de ha csak a tó partján sétálunk egyet, akkor is megéri eljönni ide. Figyelem: a tó nem körbejárható!

A kanyon környékén számtalan kolostort is találunk, sokak szerint az egyik leglátványosabb a közvetlenül vízparton álló, bizánci stílusú, 1389-ben épült Szent András-kolostor (Monastery St. Andreа). A kolostort Vukašin király fia, András (Andrijaš) építette. Érdekességképp jegyezzük meg, hogy András testvére a szerbek Toldi Miklósának is hívott, legendás Kraljevic Markó volt. A templomot Prizreni János festő szép freskói díszítik. Szakértők szerint különösen figyelemre méltó még a Krisztus a getsemánei kertben című kép. A tó túloldalán gyalogösvényen bő félórás séta a hegy tetején levő Szent Miklós- (Sv. Nikola) templom XVI., valamint XVII. századi freskókkal. A templom építésének ideje ismeretlen, az első említése a XVII. századból való: az ikonosztáza 1645-ben készült el. A templomtól egyedülálló kilátás nyílik a kanyonra.

A kolostorok mellett a kanyon híres barlangjairól: 10 üreg van a szorosban, a legrövidebb 20 méter, a leghosszabb pedig 176 méter, legismertebb talán a Vrelo-barlang. Ez utóbbi Makedónia leghíresebb barlangja, figyelem, csak hajóval vagy csónakkal közelíthető meg!

Ha nem akarunk gyalogolni, akkor kajakot is bérelhetünk a Matka felfedezésére. A festői szépségű, kékeszöld víz azonban még augusztusban is sokszor hűvös ám!

Túránk végeztével a folyóparton beülhetünk egy nagyon hangulatos étterembe (www.canyonmatka.mk).

Kép és szöveg: Barna Béla

Az országról a nagyon jó minőségű GiziMap 1: 260 ezres Macedónia térképe ajánlott, de sajnos a Matkáról nincs turistatérkép. Írásom első változata a HTM 2018 áprilisi számában jelent meg. A kanyon távolsága Szkopjétől 15 kilométer, mely főváros már fapadossal is közvetlenül elérhető.

Legutóbb 2019. augusztus 13-án egy húszfős csamborgoturak.hu csoportot vezettem végig a Matkán, egy egyhetes makedón túrán, álljon most itt erről két kép:

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!