Van Bulgáriában, Várna mellett egy különleges hely, ahol kőoszlopok merednek az égnek. Elképzelések vannak róla, de pontosan nem tudják, hogyan is keletkezett az úgynevezett kőerdő.
A Kőerdőt (Pobiti Kamni, Побити Камъни, „lecövekelt kövek”) a török időkben még Dikilitas néven emlegették, s ilyen néven csodálja meg és ír róla a XIX. század második felében itt járt magyar utazó, Kanitz Fülöp Félix (osztrákosan Felix Philipp Kanitz, Óbuda, 1829 – Bécs, 1904) is. S mivel akkor még a törökök által félezer év óta megszállás alatt tartott terület volt Bulgária, Nyugat-Európa számára csaknem teljesen ismeretlen volt, Kanitzot tekintették „felfedezőjének”, ezért a Balkán Kolombusza nevet kapta.
Az óbudai születésű, jól rajzoló Kanitz egyébként mint a lipcsei Illustrierte Zeitung rajzolója-tudósítója járta Montenegro (1858) és Szerbia (1859) vidékét, majd 1860-tól figyelme a mai Bulgária felé fordult. Közel húsz év alatt a Balkán-hegység és környezetének szinte minden zegét-zugát bejárta, rajzokat és térképeket készített róla, sok cikkben és több könyvben írta le a látottakat, így a Kőerdőt is.
Egy száz évvel későbbi útleíró, Pásztor Ferenc is ír a Kőerdőről, a Nyár és tél Bulgáriában című, 1975-ben megjelent riportkönyvében, ő említ egy másik magyart, Zalányi Béla professzort, aki az 1930-as években tanulmányt írt a Kőerdőről. A világjáró geográfus, Balázs Dénes és utitársa, Maár Imre is járt itt 1962 őszén a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat erkölcsi támogatásával.
A „földtanászok” között egyébként mindmáig folyik a vita a különös természeti képződmények létrejöttének magyarázatáról. Ami biztos, hogy a Kőerdő a Keleti-Balkán hegység északi előterében, a Bolgár-tábla nevű nagytájon terül el. A Bolgár-tábla egy átlagosan 200-500 m magas, dombsági jellegű táj, s főként kréta üledékekből (mészkő, márga, homokkő) áll. S az is biztos, hogy a tábla délkeleti részét borító óharmadidőszaki üledékeken alakult ki a Kőerdő.
Valaha ugyanis tenger borította ezt a tájat, s miután a tenger kb. 50 millió évvel ezelőtt visszahúzódott, tengeri üledékek (homok, homokkő és mészkő) maradtak vissza.
Mivel az oszlopok jó része belül üres, a legelfogadottabb vélemény szerint a kőoszlopok a barlangokban látható álló cseppkövekhez hasonló módon keletkezhettek, melyek a fedő eocén mészkőből oldódtak ki csapadékvíz hatására, s az alattuk levő homokot összecementálták. A mészkőfedő lepusztulása után a laza homokot aránylag gyorsan elhordta a szél, s visszamaradtak a mésszel cementált homokkőoszlopok. A szél az oszlopok alakját is tovább csiszolta. A mészköves homokkőben rengeteg a fosszília, főleg csigák, kagylók és az úgynevezett nummuliteszek, melyek óriásira (akár 15 cm-re is) megnőtt egysejtű állatok.
E különös kőoszlopos hely már az ókori népek képzeletét is megragadta, s mivel nem tudták keletkezését megmagyarázni, szent helyként tisztelték a trákok, a rómaiak és a bolgárok pogány ősei is. Egykoron sokkal „sűrűbb” volt a kőerdő, de a kövek egy részét a lakosság építőanyagnak hordta el. Az 1-2 méter vastag, 6-8 méter magas, mésszel cementált oszlopok azonban még így ritkásan is távolabbról csodálatos oszlopcsarnok benyomását keltik. Nem csodálkozhatunk, hogy a múlt század elején még antik templom maradványának vélték.
A különleges hely 1937 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, területe 253,3 hektár, amelyen 14 kőcsoport található, ez egy kb. 700 m hosszú ösvényen könnyen bebarangolható.
A természetvédelmi terület az Aranyhomok Natúrpark (Zlatni pjasaci Nature Park, és nem nemzeti park, mint ahogy azt tévesen egy Bulgária utikönyv írja) igazgatóságának kezelése alatt áll.
A Várnától 18 kilométerre nyugatra fekvő kőerdő meglátogatására autóval a Szófia felé vezető autópályán érdemes elindulni, majd Szlancsvónál rátérni a régi E2-es országútra Devnya irányába.
Kép és szöveg: Barna Béla
A cikk első, nyomtatott változata a Hegyisport és Turista Magazin 2006 novemberi számában jelent meg. A Kőerdő május 15 – szeptember 30 között minden nap nyitva van 9-19.00 között, október 1 és május 14 között pedig 10-16.00 óráig, ebben az időszakban hétfőn zárva. Belépődíj 3 bolgár leva, diákoknak 2.
