A Bácska legdélibb pontján, a Duna bal partján fekszik a 21506 km² területű Vajdaság (Vojvodina) „fővárosa”, a 180 ezer (elővárosaival kb. 300 ezer) lakosú Újvidék (latinul Neoplanta, szerbül Novi Sad). A ma Szerbia állam területén lévő  városba nem sok turista látogat mostanság. Pedig biztonságos, olcsó, és van látnivaló is. A neogót katedrális és neoreneszánsz városháza mellett a teljesen felújított sétálóutca kínál kellemes látnivalót, illetve a Duna túloldali, már szerémségi dombhátán magasodó péterváradi vár. 

Pétervárad – Fotó: Barna Béla

Újvidékhez úgy viszonyul Pétervárad (szerbül Petrovaradin), mint Pesthez a budai vár. Az újvidéki Belgrád rakpartról (Beogradski kej) át kell gyalogolnunk a Duna felett átívelő hídon, s máris a vár tövében vagyunk. Az eredetileg 1946-ban épült, Josip Broz Tito marsall által felavatott híd érdekessége, hogy 1999. április elsején a NATO lebombázta, erre bronztábla is emlékeztet.

A 2000-ben újjáépített híd – Fotó: Barna Béla

A 2000-ben teljesen újjáépített hídról szép fotókat lehet csinálni a hatalmas erődről. A Duna egyébként régen megyehatár volt: míg Újvidék Bács-Bodrog vármegyéhez, addig Pétervárad már Szerém vármegyéhez tartozott.

Pétervárad tábla 2005-ben – Fotó: Barna Béla

Gyalog az 1711-ben épült Szent György-templom mellett nyíló lépcsős, kanyargós úton juthatunk fel a várba, összesen 214 lépcsőn, s ekkor a Ludvig-kapun lépünk be, de autóval is be lehet hajtani a Dísz-kapun keresztül.

Fotó: Barna Béla

A várba felérve rögtön a Ludvig-bástyára, s az ott álló barokk és bolondos óratoronyhoz érdemes kimenni: az óra nagymutatója cselesen az órákat mutatja, a kicsi pedig a perceket. Állítólag azért, hogy ha az ellenség betör a várba, kissé megbolonduljon, s lekésse a csatát.

Az óratorony – Fotó: Barna Béla

Régebben, míg nagyobb hajóforgalom volt a Dunán, innen adták a hajóknak a tájékoztató jelzéseket. Az óra melletti kilátóteraszról gyönyörű a panoráma: rálátunk Újvidék házrengetegére, az óvárosra, rálátunk a kanyargó Dunára (szerbül Dunav), és az azon átívelő hidakra, köztük az 1981-ben épült, de 1999 április 3-án szintén rakétával lerombolt impozáns, 1,3 km hosszú, 60 méter magas függőhídra.

Háttérben halványan a híd és a Fruska Gora – Fotó: Barna Béla

A Szabadság-hídnak is nevezett kecses acélépítményt csak 2005. márciusában állították helyre: mögötte szép a kilátás az erdőkkel borított Fruška Gora-hegységre is, melynek legmagasabb pontja az 539 méter magas Crveni čot. A Fruška Gorát egyébként a török idők előtt a honfoglaló magyarok Köles-hegynek hívták, de ez a név ma már nem használatos.

A vár részei egy angol ismertetőben

Ebbe az irányba egyébként még a Mária Teréziáról elnevezett bástyákról is igen szép a kilátás. Egy padra leülve felidézhetünk itt egy 224 éves útleírást. A mindössze 25 évet élt útleírónk, gróf Teleki Domokos járt a várban 1794-ben. A reformkoriakat megelőző első magyarországi útleírás Bécsben jelent meg 1796-ban, s e könyvében (Egynehány hazai utazások leírása) így ír a várról Teleki:

Pétervárad egy erős vár, és a legerősebb Magyarországban s annak részeiben. Slavoniába fekszik. A Duna mintegy félig keríti, és a várhoz közel ágakra oszolván két szigetet formál, melyek közül a nagyobbik Karlovicig nyúlik, ahol a Dunának ága a nagyobb Dunával ismét egyesül. Ezen szigetnek szélibe a várnak általellenébe, valamint a várral hasonlóképpen szembe az újvidéki parton, erősítések (fortifikációk) vagynak, amelyek a várnak nagy oltalmára és különös erősségére szolgálnak. A vár az alsó és felső várból áll: az alsó a felsőt egészen körülveszi, és szélesen kiterjedt erősítésekkel bír; a felső pedig egy magos, kősziklás hegyen van építve és erős kőfalakkal és sáncokkal körülvéve.

Az óratoronytól tehetünk egy nagy kört a várfalakon: kővárakhoz szokott szemünknek eleinte furcsa, hogy a bástyák, falak vöröstéglából épültek.

Téglafalak – Fotó: Barna Béla

Lábunk alatt egyébként 16 kilométernyi kazamata rendszer is húzódik; az itt kialakított börtönben raboskodott 1813-ban Kara Djordje, a későbbi Karadjordjević-dinasztia megalapítója, az első szerb felkelés vezére, s itt volt bebörtönözve 1914-ben egy Josip Broz nevű fiatal katona is, veszélyes eszmék terjesztése miatt. A hatalmas téglafalakon, bástyákon több helyen ultramodern szobrokat láthatunk, de láthatunk világháborús lövegeket is.

Fotó: Barna Béla

A kört a felsővárban lévő Újvidéki Városi Múzeumban (az egykori Arzenál épületében) fejezhetjük be, ahol szerb, német és angol nyelvű ismertetőket is vásárolhatunk a várról. A múzeum után az egyik kilátó vendéglőben ihatunk egy törökös kávét, s közben felidézhetjük a vár történetét.

Fotó: Barna Béla

Állítólag már Cusum és Acumincum néven római őrhely állt a péterváradi dombon, ahonnan i.sz. 173-ban Marcus Aurelius római császár csapást mért a limest fenyegető szarmatákra és jazigokra. A magyar történelemben 1237-ben említik először Péterváradot, mely egyébként a Gertrúd királyné megölésében bűnös Törce fia Péter ispán nevét viseli. Vagy ahogyan Katona József darabjából jobban ismerjük, Petúr bán nevét. Míg azonban a darabbeli Bánk bán később még országbíró is lesz, addig II. András egyedül csak Pétert húzatja karóba.

A jelenlegi várat 1692-ben Vauban tervei szerint kezdték építeni, s csak 1780-ban készült el.

Az ő nevét őrző Pétervárad a mohácsi csata évében, 1526-ban került török kézre, s 161 évig, 1687-ig ők is ültek itt. A jelenlegi várat 1692-ben Vauban tervei szerint kezdték építeni, s csak 1780-ban készült el. S mivel 112 hektáron sorakoznak a csillagbástyák, sáncok és ellensáncok, téglafalak és kaszárnyák, az osztrákok a „Duna Gibraltárja” néven is emlegették.

A vár alaprajza

Volt is alapja: minden leírás megegyezik abban, hogy a péterváradi vár a XVIII. századi osztrák várépítészet legnagyobb és legépebben megmaradt alkotása. Pétervárad védte a császárság déli határait.

Pétervárad stratégiailag fontos helyen fekszik – Fotó: Barna Béla

Tehát már akkor is fontos volt, de hogy stratégiailag mennyire fontos helyen is fekszik, annak a NATO 1999-es bombázása a legfőbb bizonyítéka: a NATO az Újvidéket és Péterváradot összekötő mindhárom Duna-hidat lebombázta. Szerencsére ezek nemrégiben újjáépültek, s ma már kellemesen sétálhatunk át rajtuk ismét a Szerbiához tartozó Vajdaság legszebb várához.

Kép és szöveg: Barna Béla

Budapesttől 301 km-re délre, Belgrádtól, Szerbia fővárosától pedig 75 km-re fekszik északnyugatra Újvidék. Autóval szinte végig autópályán (M5-A1) megközelíthető, de nemzetközi gyorssal is közvetlenül elérhető. Szerb nyelvű térképekhez (akár a Vajdaságról, akár a városról) hozzájuthatunk az újvidéki könyvesboltokban vagy a város széli hipermarketben is.

Pétervárad helyzete egy szép Kárpát-medence térképen (Nyír-Karta Topográf)

Ennek az írásomnak az eredetije 2005 decemberében jelent meg a Hegyisport és Turista Magazinban.