Jelenleg a világ legmagasabb épülete a 828 méter magas Burj Kalifa (Kalifa-torony). Átadása 2010. január 4-én volt.

Fotó: Barna Béla

A Sheikh Zayed útra kilátás a Burj Kalifából – Fotó: Barna Béla

Dubai híres felhőkarcolói a Zajed sejk út (Sheikh Zayed Road) mentén épültek, a Trade Centre körforgalomtól (Trade Centre Roundabout) délnyugati irányban. Az Arab-öböl partjával párhuzamosan futó Sheikh Zayed Road egyébként az Arab Emírségek leghosszabb országútja, építését 1971-ben kezdték meg, azelőtt csak dzsippel, a sivatagi dűnék mentén lehetett például eljutni Dubajból Abu Dhabiba. Az új út mentén az első híresebb épület a 100 dirhamos bankjegyen is látható DWTC, azaz a Dubai World Trade Centre épülete; 1979-től az 1990-es évek végéig ez volt a legjelentősebb épület a városban, sőt hosszú ideig ez volt az arab világ legmagasabb toronyháza is: 39 emeletes és 149 méter magas.

66455_B

Bő másfél kilométerre a DWTC-től mostanra az üzleti életben betöltött vezető szerepet átvették a 2000-ben átadott Emirates Towers ikertornyok: az egyik egy 355 méter magas irodaház, míg a másik pedig a 309 méteres Jumeirah Emirates Towers Hotel. A tornyokat a hongkongi építész, Hazel Wong tervezte. „Az ikertornyok szobrászművészeti alkotásnak készültek, melyek az iszlám kultúrára jellemző körkörös és háromszög formákat idézik” – nyilatozta Wong a dubaji Identity magazinnak.

Dubai 1991-ben

Dubai 1991-ben

Ugyanez az 1990-es évek vége felé

Ugyanez az 1990-es évek vége felé

Mellette áll a 243 m magas The Tower 243 méteres toronyházat kék üveglapok és iszlám minták ékesítik, jellegzetes hegyes csúcsát 2002-ben fejezték be. A közelben, a Financial Centre metrómegállónál magasodik a 21st Century Towert, mely a maga 296 méterével a világ egyik legmagasabb lakóháza. Az 55 emeletes 21st Century Tower apartmanjait egyébként az Emirates légitársaság bérli, itt szállásolja el a cég a légiutas kísérőit. Továbbhaladva egy óriási csomópontban az utak kereszteződése fölé magasodik a 153 méteres Dusit Thani Dubai szálloda, melynek két kék színű üvegtornya a felső szintek magasságában találkozik: két összetett tenyérre emlékeztet és egy thai üdvözlési formát jelképez. Az épület jól látszik majd később a viág legmagasabb épületéből is. Az út túloldalán az impozáns, art deco hatást mutató 200 méter magas Shangri-La Hotelt, melynek építését 2003-ban fejezték be. Ugyancsak az út ezen oldalán van a 250 méter magas, 2005-ben elkészült Chelsea Tower: jellegzetes négyzet alakú tetejére még egy 40 méteres tűt is ráterveztek. S a teljesség igénye nélkül megemlíthetjük még a 153 méteres Fairmont szálloda 2002-ben épült fel, csúcsát négy üvegpiramis díszíti.

Dubai az Emírségek térképén pirossal jelölve

Dubai az Emírségek térképén pirossal jelölve

De ezek a felhőkarcolók mind csak kis törpék a világ legmagasabb épülete, az Adrian Smith által tervezett Burj Kalifa (Kalifa-torony) mellett. A rekorder épületet 2010. január 4-én adták át a nagyközönségnek, magassága 828 méter.

Foto: REUTERS/Matthias Seifert - 2009

Foto: REUTERS/Matthias Seifert – 2009

A torony története és egyben az építése 2004. szeptember 21-én kezdődött el. Az építkezést a dél-koreai Samsung Engineering & Construction indította, amely a kuala lumpuri Petronas-tornyok és a taivani Taipei 101 toronyház kivitelezésében is részt vett.

burj-dubai-2006-second-half

Három évvel később, 2007-ben rekordot döntött az építkezés, soha ezelőtt ilyen magasra még nem pumpáltak ugyanis betont. Márciusban érték el a 452 méteres magasságot, majd 2007 novemberében lépték át a 601 méteres magasságot. (A betonpumpálás rekordját az olaszországi Riva del Garda vízerőmű építkezése tartotta addig 532 méterrel). Amikor ránézünk egy ilyen épületre, elsőként nem jut eszünkbe, de fontos az is, hogy az építkezésnél a szélsőséges sivatagi időjárás miatt speciális összetételű beton kellett, amely egyrészt kibírja a nappali 50 °C-os hőmérsékletet, másrészt pedig kibírja az épület tömegéből adódó hatalmas nyomást is.

a teljes épülethez hozzávetőlegesen 330 ezer köbméter betont és 39 ezer tonna betonacélt használnak fel

Csak egy kis érdekesség: a beton készítésekor jeget adagoltak a kevercsbe, és többnyire éjjel készítették, amikor hűvösebb volt az idő. Apropó beton: az épület fő tartószerkezete 192 db 50 méter mélyre ásott pillér 45 ezer m³ vasbetonból áll! A teljes műhöz hozzávetőlegesen 330 ezer köbméter betont és 39 ezer tonna betonacélt használnak fel. A beton-rekord idején, 2007. július 21-én az épület magassága elérte az 512 métert (141 emelet), így a felhőkarcolók kategóriájában már ekkor megelőzte az addigi csúcstartó Taipei 101 nevű épületet (509,2 m). 2007. augusztus 12-én pedig a Burj Kalifa beelőzte a Sears Tower antennáját, ami 527 méteres magasságú, 2007. szeptember 12-én pedig megelőzte a torontói CN Towert (555 m) is.

935872421057d967e89cf7fd2a38fad7

2007. december 27-én magassága elérte az 598,6 m-t, 158 befejezett emelettel. 2008. április 7-én lett a dubai torony a világ legmagasabb emberkéz által épített szerkezete 630 m-rel, lekörözve ekkor az észak-dakotai KVLY-TV tornyot. 2008. szeptember 26-án érte el a 707 m-es magasságot, 2009. január 17-én pedig a 818 métert. 2009. október 1-jén jelentették be, hogy az épület belsejével elkészültek. Volt egyébként egy kis csúszás, ugyanis a korábbi tervekkel ellentétben a burkolatokat sokkal modernebb és fényűzőbb anyagokra cserélték. Végül 2010. január 4-én átadták az épületet.

„A megnyitó megmozgatta egész Dubajt, több ezres tömeg gyűlt össze a felhőkarcoló körül, ahol azt is bejelentették: az épület Kalifa ben Szaid al-Nahajan sejk uralkodóról kapja új nevét, miszerint Burdzs Kalifa.” – írták a sajtóbeszámolók. A felhőkarcoló lábánál Mohammed bin Rasíd al-Maktúm sejk leplezte le az épület nagyságát jelölő táblát. Az átadás hatalmas ünnepséggel történt, arab férfi táncosok léptek fel, és az emirátus zászlajának színeit viselő ejtőernyősök landoltak a torony lábánál. A látványos megnyitóról színpompás tűzijáték is gondoskodott.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Ha úgy döntünk, hogy felmegyünk a világ legmagasabb épületébe, akkor érdemes előre foglalni időpontot, mert egyrészt akkor biztos bejut az ember, másrészt a helyszínen vásárolt jegyek drágábbak. Egyébként a belépődíj 125 dirham, melynek megfizetése után a Burj Kalifa 123. és 124. emeletéről nézhetünk rá az alattunk elterülő városra – ez egyébként a világ legmagasabban fekvő kilátója.

burjk

Ezen kívül is több rekordja van még a Burj Kalifának: itt van a világ legmagasabban fekvő uszodája (76. emelet), szórakozóhelye (144. emelet) és a legmagasabban fekvő étterme (122.). Apropó emelet: a felmenetelről 56 darab 42 személyes lift gondoskodik, 18 m/s (64 km/h) sebességgel száguldozva felfelé. És hogy ez se legyen mindennapos: ez a világ leggyorsabb liftje: a második a Taipei 101 volt 16.83 m/s sebességgel.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Körbesétálva a kilátószinten, elképedve nézhetjük a sivatagban felhúzott várost, több helyen is olyan szerkezettel pásztázva a tájat, ami mutatja a 20-30 évvel ezelőtti üres pusztaságot is. Az emelet körbejárható, sőt egy helyen teraszra is ki lehet menni.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Filmtörténeti adalék, hogy az épületben (is) forgatták a Mission: Impossible – Fantom protokoll (Mission: Impossible – Ghost protocol) 2011-ben bemutatott kémfilm több jelenetét Tom Cruise-zal a főszerepben. Az egyik jelenetben Tom Cruise a Burj Kalifán mászik felfelé egy speciális kesztyű segítségével, kaszkadőr nélkül. A színészt több kábellel az épülethez rögzítették, amiket később digitálisan eltüntettek a vizuális effekteket készítő cég munkatársai.

tomc

Visszatérve még az épülethez, szólni kell egy érdekességéről: az alaprajza a pókliliom (Hymenocallis) háromlevelű absztrakt verziójára hasonlít, és iszlám építészeti jegyeket is tartalmaz. A három sziromszerű elem egy központi mag köré került, lentről felfelé minden szirom spirálosan kisebbedik a torony tetejéig. Ahol egyébként a kilengés 1,2 méter!

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A torony kilátójából lejőve is van mit nézni a Burj Kalifánál: az épület mellé 6600 fényforrás és 50 projektor által megvilágított óriási szökőkútrendszert telepítettek. S bár az épület fejlesztője, az EMAAR kiemelte a felhőkarcoló környezetkímélő megoldásait, a környezetvédők szerint a torony a világ legpazarlóbbjai közé tartozik: csak napi vízfelhasználása 964 ezer liter, a hűtéshez pedig 10 ezer tonna folyadékot keringetnek!

S most egy kicsit beszéljünk a szennyvízről: a felhőkarcoló belső csatornarendszere egyébként egy egészen high-tech, hangszigetelt, bonyolult csőhálózat, hiszen a száz emelet magasból lepottyanó csomagok igencsak zajosan és túl nagy sebességgel közlekednének lefelé. Ámde: a torony nem csatlakozik a város csatornahálózatára, ugyanis az egyszerűen nem tudná elvezetni a temérdek szennyvizet. A torony vécéin lehúzott, napi 15 tonnára becsült anyagot ennek következtében kamionokkal szállítják egy szennyvízfeldolgozó telepre.

Visszatérve a szökőkúthoz, a 275 méter hosszú építmén 150 méteres magasságba lövi fel a vízsugarakat, zenei aláfestéssel kísérve. Innen is feltekinthetünk az épületre. S hogy meddig lesz ez a legmagasabb? Nos, jelenleg két olyan építkezés is zajlik, ami meg kívánja dönteni a Burj Kalifa rekordját: a Szaud-Arábiai Dzsiddában a Kingdom Tower, illetve itt Dubajban a Creek Harbour Tower. Ezek elvileg 2020-ra döntik meg a rekordot, de végleges magasságuk még nem tuti.

Kép és szöveg: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla