A Kaukázus (grúzul K’avk’asia) főgerincétől délre emelkedik egy hatalmas és híres hegy, a 4700 méter magas Uzsba (Ushba), mely szinte áthatolhatatlan falat alkot Oroszország és Grúzia között. A hegy alatt, immár Grúzia területén megbújik egy kis falu, melyet úgy hívnak, hogy Mestia, ahonnan a legszebb kaukázusi túrákat tehetjük.

Uzsba tura BB (1)

Ez a kis hegyi falu, az 1500 méter magasan fekvő Mestia egyben főváros is: központja a mesésen szép Svaneti tartománymak, magyarosan Szvanéciának, mely a Kaukázus hatalmas láncai között Grúzia egyik legelzártabb területe. Egy statisztikai érdekesség, hogy a Kaukázus tíz legmagasabb csúcsa közül négy Szvanétiában van, köztük Grúzia legmagasabb pontja, az 5068 méter magas Shkhara is.

Szvanéciát a grúzokkal rokon szván (svan) emberek lakják, nyelvük a svanuli, mely a dél-kaukázusi (kartvéli) nyelvekhez tartozik. A szvánok lélekszáma mintegy 15 ezer fő. A tartomány elszigetelt elhelyezkedése miatt ez a nép és a vidék még megőrizte hagyományos életformáját. Ennek egyik megnyilvánulása a Mestia látképét uraló csodálatos Svan tornyok, melyek az UNESCO világörökség részei is lettek. Már csak önmagában ezekért a tornyokért is megérné idejönni, de ebből a faluból több szép kaukázusi túrát is tehetünk.

Uzsba tura BB (8)

A Kaukázusról, erről a csodaszép magashegységről, a természeti szépségek hatalmas tárházáról még ugye az általános iskolában úgy tanultuk, hogy a fiatal gyűrt lánchegységek közé tartozik, az Eurázsiai-hegységrendszer része, amely a Pireneusokkal kezdődik, majd az Alpokon és a Kárpátokon át egészen a Himalájáig tart.

A Kaukázus körülbelül 28-tól 23 millió évvel ezelőttig emelkedett ki ilyen mértékben az északra mozgó Arábiai-lemez és az Eurázsiai-lemez ütközése következtében

Maga a Kaukázus hegységképződése már a földtörténeti ókorban megindult, de leginkább a harmadkorban kapta mai arculatát. Körülbelül 28-tól 23 millió évvel ezelőttig emelkedett ki ilyen mértékben az északra mozgó Arábiai-lemez és az Eurázsiai-lemez ütközése következtében. Kiemelkedése még ma sem állt meg, kutatók szerint a főgerinc egy-másfél centit emelkedik évente, míg a déli alföldi részek a hegység előterében fél-egy centit süllyednek. A hegység felgyűrődését időnként vulkáni tevékenység kísérte: ezek a hatalmas, kialudt vulkánok alkotják ma a Kaukázus legmagasabb pontjait, így az 5642 méteres Elbruszt, az 5043 méter magas Kazbeket és az 5204 méter magas Dih-Tau (Dyhtau) hegyét, kicsivel keletre Mestia faluból.

083 tsaladi (3)

A felgyűrődött hegyeken és vulkánokon aztán még sokat formált a negyedidőszaki eljegesedés: még a XX. században is 2000 km² területet foglalt el a jég a magashegyi részeken (ennek 90%-a a Magas-Kaukázust fedi be). Egy későbbi könyv már csak 1800 km²-ről ír, de azért még így is, bármerre néztünk is felfelé a faluban, láttunk bizony sok-sok örökhavas csúcsot, akár az Uzsba (4700 m), akár a Tetnuldi (4858 m, más térképeken 4617 m), akár a Dih-Tau és a tőle délre emelkedő Jangha illetve a Shkhara csúcsok felé néztünk. Ez utóbbi, a Shkhara (5068 m) egyébként hivatalosan is Grúzia legmagasabb pontja, a második legmagasabb pedig a szintén Mestiától keletre emelkedő Jangha (vagy Dzhangi-Tau, 5059 m).

Uzsba tura BB (3)

Körös-körül a Mestia körüli hegytetőkön fehérlenek az örök hó- és jégmezők. Ebből a régióból indulnak egyébként a hegység leghosszabb tíz kilométert is meghaladó jégárai, amelyeknek nyári olvadása a kaukázusi folyókat táplálják.

Déchy Mór (1851-1917) a Kaukázus egyik első kutatója, utazó, geográfus és földrajzi felfedező 1884 és 1902 között hét expedíciót vezetett a hegységbe szaktudósok részvételével

A Kaukázus eljegesedésének első tudományos vizsgálata egyébként a magyar Déchy Mór nevéhez fűződik! Déchy Mór (1851-1917), a Kaukázus egyik első kutatója, utazó, geográfus és földrajzi felfedező volt, aki 1884 és 1902 között hét expedíciót vezetett a hegységbe szaktudósok részvételével. 1884 nyarán vezette első expedícióját a Kaukázusba, ekkor mászta meg az Elbrusz főcsúcsát, majd a hegy meghódítása után a Becso-hágón (3375 m) Déchy társaival átkelt Szvanéciába, ekkor járt Mestiában először, aztán a negyedik kaukázusi útján 1887-ben is. Ekkor a Donguz-Orun- és az Adir-Mesztija-hágón át jöttek a főgerinc déli oldalára, Magas-Szvanéciába: itt a Leila-hegységet keresték fel. Ez után írt egy tanulmányt a vidékről Szabad Szvanécia, az Ingur felső hosszvölgye címmel, mely a Földrajzi Közleményekben, 1887-ben jelent meg.

Uzsba tura BB (6)

A Kaukázust egyébként két különálló hegység alkotja, mi most ebből a Nagy-Kaukázusban túrázunk. A Nagy-Kaukázus a hegység fő hegyláncolata: a Fekete-tenger mellől indul az oroszországi Novorosszijszk közeléből 1200 kilométer hosszan nyúlik el és az azerbajdzsáni Bakunál (Baki) ér véget. Természetföldrajzi értelemben a fekete-tengeri Tamany-félszigettől (Oroszország) a Kaszpi-tengeri Abşeron-félszigetig tart a hegyláncolata.

Uzsba tura BB

A Mestiachala és a Mulkhura folyók összefolyásánál fekvő Mestiából egy egész napos túrára indulhatunk az Uzsba hegy alá; közel 3000 méter magasságig gyalogolunk a faluból 1400 méteres szintemelkedés mellett, egészen a Koruldi tavakig.

A Mestia faluból az Uzsba alá vezető túra egy képeslapon jelölve

A Mestia faluból az Uzsba alá vezető túra egy képeslapon jelölve

A kb 8 órás túra alatt fantasztikus helyeken járunk, gyönyörű a kilátás az alant fekvő falura, s végig ez az egész napos túra lényege; maga a Koruldi tavak (2740 méteres magasságban) ugyanis nem kirívóan szépek, de az Uzsba (Ushba) hegy látványa lenyűgöző. A hegy olyan, mint az Alpokban a Matterhorn: nem magasságával, hanem különlegesen szép alakjával hódít. Az Uzsba ismert magyar hegymászó körökben is, Szendrő Szabolcs a híres féllábú hegymászó már 1985-ben megmászta az Uzsba déli csúcsát Babcsán Gáborral, de Erőss Zsolt (1968-2013) is járt itt. Önéletrajzában írja, hogy 1990-ben volt az első lehetősége expedíciós mászásra: „Az Elbrusz Nyugati csúcsára (5642m) mászva, kiderült hogy jól bírom a magasságot és hogy jól akklimatizálódom. Az Usba (4695-4710m) keresztezésével meg egy szép és technikás mászásban vehettem részt”.

Uzsba tura BB (2)

Az Uzsba sok áldozatot is szed, egy híresebb eset az volt, amikor négy horvát hegymászó veszítette életét még 1974. július 24-én a hegyen. Két áldozat holttestét még másnap megtalálták a sziklához erősített köteleken, de a másik két alpinistát nyomtalanul elsodorta a jéglavina: őket csak most, 2012-ben találták meg jégbe fagyva a gleccseren.

Uzsba tura BB (7)

Különleges sikerek is köthetőek a hegyhez: az orosz bázisugró, Valerij Rozov 2012. július 6-án hihetetlen ugrást hajtott végre a grúziai Szvanétiában fekvő, a tartomány jelképének számító Usba hegyről, amely a Kaukázus egyik leggyönyörűbb csúcsa is egyben. Ez volt az legelső bázisugrás a Kaukázus hatalmas ormai között Grúziában: 2950 méterrel odébb, 65 másodpercnyi repülés után, szabadesésben 200 km/h sebességet is elérve biztonságban, egy gleccseren landolt. A szárnyruhás repülés során 1350 m volt a teljes szintkülönbség. „Világéletemben arról álmodoztam, hogy megmásszam a ’Kaukázus Matterhornját’, az Usba hegyet és végrehajtsam a csúcsáról a legelső bázisugrást”.

Fontos még megemlíteni, hogy az Uzsba hegytől kicsivel északra, a Kaukázus főgerincén fut a grúz-orosz határ. Ahol mi állunk, az Grúzia, a túloldalon viszont kezdődik Oroszország, egészen pontosan azonban a Kabardin-Balkár Köztársaság területe kezdődik a hegyeken túl.

Uzsba tura BB (9)

A Koruldi-tavaktól visszafordulva, ha maradt időnk, kiülhetünk pihenni a Mestia fölött magasodó kereszthez, ahol 2014 nyarán egy kilátót is építettek. Itt pihenve felüthetünk egy réges-régi könyvet, mely azt írta, hogy „Talán kevés hegység van a Földön, amely szépségével annyira lenyűgözte volna a költőket, mint a Kaukázus”. És igen, Mihail Jurjevics Lermontov (1814-1841) orosz költő, elbeszélő és drámaíró bizony nem egy verset írt a hegység szépségeiről. Az orosz romantika kiemelkedő alakjának a Kaukázus kék hegyei című verse például így szól:
„Kaukázus kék hegyei, köszöntlek! Gyermekségem idézitek vissza; zord csúcsotokon hordoztatok engem, felhőtakaróval óvtatok engem; tőletek kaptam az égnek a kékjét: azóta is rólatok álmodozom meg az égről”

Békatutajos csapat 2014. június 25-én a gleccsernél

Békatutajos csapat 2014. június 25-én a gleccsernél

Az Uzsba hegy látványáért megtett túra után egy másik napra egy gleccsernéző túrát érdemes betenni. A cél a Chalaadi-gleccser végpontja, 1920 méter magasságban. A faluból a vadiúj reptér mellett gyalogolhatunk (vagy lovagolhatunk) ki, végig a Mestiachala folyó völgyében. Ahol ebbe a folyóba beletorkollik a Chalaadi folyó, ott egy függőhíd vezet át (1680 m tszf.).

Fuggohid Mestia BB (1)

Az ösvény kicsit tátrai jellegű, a 3430 m magas Dolakora hegycsúcsa alatt visz a gleccserhez. Az ösvény végén megpihentünk, néztük a kaukázusi jeget, majd elindulhatunk vissza.

083 tsaladi (1b)

A leghangulatosabb verzió azonban az, ha a faluból a függőhídig tartó tíz kilométert a faluban bérelt lovakkal tesszük meg: utána egy bő órát gyalogolunk a gleccserig, majd vissza szintén egy óra a függőhídig, s onnan újra lóval poroszkálunk vissza a faluba.

007 mestia (2)

A falu látnivalói közül érdemes megnézni a hipermodern, közelmúltban felújított helytörténeti múzeumot, a múzeum teraszáról pedig alkonyi fényekben érdemes fotózni Mestia világörökséghez tartozó tornyait.

Mestia Svan tornyok BB (1)

Az egyikbe be is mehetünk, keressük Larissszát, aki megmutatja toronymúzeumát. Aztán visszasétáltunk a faluközpontba, ahol lefotózhatjuk a híres grúz uralkodó, Tamara királynő különleges hangulatú bronzszobrát.

Kép és szöveg: Barna Béla

Ha szeretnél ide eljutni 2017 nyarán, jelentkezz a Békatutaj oldalán, viszek ide túrákat júniusban és júliusban is!

***

Grúzia (საქართველო/ Szakartvelo) köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán, a Kaukázus főgerincétől délre, tehát Európa határán túl. Második legnagyobb városából, Kutaisziből Mestiába 6 óra alatt juthatunk el, a táv 235 km. A faluban sok guesthouse található, az egész napos lovagláshoz egy ló 50 láriért (7000 forint) bérelhető. A túrához a GeoLand 9-es számú 1:50 ezres Trekking Maps-je ajánlott, s bár csak 1:75 ezres, de talán jobb és a területet is jobban lefedi a terraQuest Georgian Caucasus laminált esőálló térképe.

A GeoLand 9-es számú 1:50 ezres Trekking Maps-jén bejelölve a Koruldi tavakhoz tett túra

A GeoLand 9-es számú 1:50 ezres Trekking Maps-jén bejelölve a Koruldi tavakhoz tett túra

Az írás eredetileg a Hegyisport és Turista Magazin (HTM) 2014 novemberi számában (18-19. oldal) jelent meg. A HTM megrendelhető: a Kornétás Kiadónál (1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D. Tel./Fax: 359-6461, 359-1964 E-mail: studiokonyvesbolt@chello.hu).

201411 htm kaukazus cikk02b