Oké, Csomolungma, de ki volt Everest? Kiről nevezték el az angolok a világ legmagasabb hegyét? Nos, George Everest (1790-1866) brit földmérőről, térképészről.
George Everest 1790. július 4-én született Nagy-Britanniában, de születési helye bizonytalan: egyes források szerint Greenwichben született, mások szerint Walesben, Crickhowell településen. Az Encyclopædia Britannica szerint is Walesben született, mégpedig Crickhowell mellett egy Gwernvale Barrow nevű helyen. Ami biztos, hogy fél évvel később, 1791. január 27-én a londoni, greenwichi St. Alfege templomban keresztelték meg, majd Londonban töltötte gyermekéveit.
Everest Buckinghamshireben, a Marlow-ban található Royal Military College-ban tanult, majd 1806-ban kadétként csatlakozott a Kelet-indiai Társasághoz. A bengáli tüzérség hadnagyaként kapott megbízást, és ugyanabban az évben Indiába hajózott, s a következő hét évben Bengáliában, az Alsó-Gangesz vidékén volt hadnagy, illetve Holland Kelet-India brit megszállása idején ő végezte el a ma már Indonéziához tartozó Jáva szigetének felmérését (1814–16) – erre a posztra egyébként Sir Stamford Raffles, Szingapúr megalapítója választotta ki Everestet.
Jáva szigetéről visszatért Indiába, ahol William Lambton ezredes asszisztense lett, aki hamarosan megkezdte India nagy trigonometrikus felmérését. Innentől kezdve nagyrészt 1843-ig mindvégig India térképészeti felmérésén dolgozott. Kivéve öt évet, amikor is 1825-ben visszatért Angliába és a földmérési műszerek fejlesztésén dolgozott. Ő fejezte be India geodéziai háromszögelését, amelyen a szubkontinens pontos feltérképezése alapult. Érdekesség, hogy George Everestnek körülbelül 11 évig volt egy háza az indiai Uttarakhand állambeli Mussoorie-ban.
A britek egyébként úgy számoltak, öt év alatt készen lesznek, de nem így lett: a felmérés negyven évig tartott. Nem csoda, hiszen a Comorin-foktól egy délkör mentén egészen a 2400 kilométerre északra fekvő Nepálig kellett a lehető legpontosabban háromszögeléssel feltérképezni az óriási szubkontinenst.
Everest ráadásul rengeteg betegséget elkapott, többek közt a tífuszt, a májgyulladást, az agyon és a gerincvelőn kívüli idegek megbetegedésével járó perifériális neuropátiát, de depressziós is volt a higanymérgezéstől: a higanyt azért fogyasztotta, mert akkoriban tévesen gyógyszerként tekintettek rá.
Egy idő után sok betegsége miatt a munkát tanítványa, Andrew Scott Waugh (1810-1878) vette át tőle, s ő is fejezte be az észak-indiai, Uttar Prades-i Kalyanpurban, 1841-ben. A föld legmagasabb pontjára azonban nem ő, hanem a Bengáliából származó indiai matematikus, Radhanath Sikdar akadt rá 1852-ben. Sikdar és csapata a Himalája XV. csúcsát 8839,2 méter magasnak számolta. Waugh az információk birtokában számolni kezdett és 1856-ban megerősítette indiai kollégája által kapott adatokat.
Waugh mestere utáni tiszteletből az addig Peak XV néven csúcsot Mount Everestre akarta elkeresztelni, indoklása szerint „örökre megörökítendő a földrajzi kutatások kiváló mesterének emlékét”. Everest, aki egyébként valószínűleg sohasem látta a csúcsot, ellene volt az elnevezésnek: azzal érvelt, hogy családneve hindi nyelven nem leírható, és a bennszülötteknek nehezek kiejthető. A Brit Királyi Földrajzi Társaságot azonban nem érdekelte Sir George Everest ellenkezése, mert 1865-ben végül elfogadták Waugh javaslatát és Mount Everestre keresztelték a Csomolungmát.
Everest ezek előtt egyébként a Royal Society tagja lett, és 1861-ben felbecsülhetetlen értékű szolgálata elismeréseként lovagi címet kapott, 1862-ben pedig a Royal Geographical Society alelnökévé választották.
Everest Londonban békésen halt meg ágyában 1866. december 1-jén. A Brighton melletti Hove-ban temették el Dél-Angliában (St Andrew’s Church, Hove).
Barna Béla