Mi köze a meztelenségnek a gimnáziumhoz?

A gimnázium és a meztelenség látszólag távol áll egymástól. Pedig nem is: maga a görög eredetű szó egy részének jelentése is az.

a „meztelen” görögül gümnósz (γυμνός) – a meztelenül végzett sporttevékenységek helye, az atléták edzőhelye, a testgyakorló hely neve gümnaszion (γυμνάσιον) volt, nagyjából ‘tornacsarnok’ jelentéssel

Az ókori Görögországban a férfi atléták testüket olivaolajjal bekenve meztelenül végezték gyakorlataikat. A „meztelen” görögül gümnósz (γυμνός). Namármost a meztelenül végzett sporttevékenységek helye, az atléták edzőhelye, a testgyakorló hely neve gümnaszion (γυμνάσιον) volt, nagyjából ‘tornacsarnok’ jelentéssel.

Eredetileg ez egyszerűen egy nyitott tér volt, ahol ugrottak, bokszoltak, birkóztak, és ezt egy futópálya (paradromion) vette körbe. Pukánszky Béla, akitől Szegeden tanultam Neveléstörténet című könyvéből, ő is így ír erről:

„Gümnaszion (gümnosz = ‘meztelen’): Az idősebb a gümnaszionban folytatták a testgyakorlást. Olyan épület volt ez, amelyben – a fedetlen és fedett futópályák mellett – különféle céloknak megfelelő helyiségek kaptak helyet. A vetkőzésre, tisztálkodásra szolgáló szobák mellett később megjelentek az előadótermek és a könyvtárak is. Hamarosan magasabb szellemi tanulmányokat is folytattak itt a fiatalok.”

Szóval az egyszerű nyitott tér később egyre összetettebb építmény lett, a hellenizmus idejében nyerte el végleges alakját: oszlopcsarnokokkal körülvett térség volt, amelyhez a tanítást és a testedzés utáni tisztálkodást szolgáló helyiségek csatlakoztak, öltözőkkel, fürdővel, edző- és küzdőterekkel.

Az Oxfordban tanult, Cambridge-ben tanító Philip Matyszak írja Antik Athén napi öt drachmából (Scolar, 2019) című könyvében a következőket:

„Ha az athéni férfinak jut rá ideje, elmehet a gümnaszionba, a testedzés, egyszersmind a társasági élet központjába. A gümnaszion nem fedett épület, hanem egy versenypályaszerű mező, ahol testgyakorlatokat lehet végezni. Ha az időjárás rosszra fordul, a fedett oszlopsor, a xüsztosz alatt is edzhetünk”.

Később, az i.e. IV. századtól kezdve az intézményes elméleti oktatást adó filozófiai iskolákat is ezzel a szóval jelölték. Athénben három ilyen gümnaszion (árnyékos liget) volt: az Akadémia (Akadémosz hérosz ligetében, ahol Platón tanított), a Lükeion (ahol Arisztotelész tanított) és a Künoszargesz (a cinikusok iskolája).

A gümnaszionban eredetileg csak 18 év feletti férfi atléták kaphattak felkészítést a nyilvános játékok versenyeire (szemben a palaisztrával, a testnevelési magániskolával). A gümnaszionok és a sportrendezvények felügyeletét köztisztviselőkre, az ún. gümnasziarkhoszokra bízták.

A görög gümnaszionokban filozófiát, irodalmat és zenét is tanítottak, a közelükben nyilvános könyvtárak voltak. Az ásatások rengeteg gümnaszion helyét és képét tárták fel, jártam ilyenben a ciprusi Salamisban, Kos szigetén, Olümpiában, Epheszoszban, stb.

Az olümpiairól érdekességként idézzük Kertész Istvánt, az Ez történt Olümpiában című könyvéből: „A rommező bejáratától jobbra, a Kladeosz partján fehérlenek a Gümnaszion maradványai. Az elsősorban futók, diszkosz- és gerelyvetők edzését szolgáló építmény a Kr.e. 2. században nyerte el végleges formáját. Eredeti kiterjedése 120×220 m volt. Dór oszlopokkal övezett, 210 m hosszan és 11,65 m szélesen elnyúló keleti oszlopcsarnoka fedett futópályául szolgált. A megcsonkult oszlopok ma is gyönyörködtetnek példás rendjükkel. (…) Az olümpiai Gümnaszion hasonló volt a korszak többi ilyen épületegyütteséhez, vagyis a testi és szellemi egészség megőrzése, a sokoldalú szórakozás feltételeinek megteremtése érdekében architektúrája igen változatos volt. Fedett, félig és teljesen nyitott térségek váltották egymást csodálatos ritmusban.”

A tizennegyedik századtól Németországban a szót felkapták az olyan iskola elnevezésére, mely a görögök és rómaiak irodalmával való foglalkozás alapján a növendékeknek magasabb műveltséget törekedett adni. Nagyjából hasonló intézményeket (kisebb különbségekkel) líceumnak is neveztek. Mindezekből alakultak ki a mai gimnáziumok.

A gimnáziumnak az a jelentése, hogy egy általános műveltséget adó, egyetemre felkészítő középiskola lenne, az a németben alakult ki (s onnan vettük át mi is), annak alapján, hogy az ókori római gymnasium egyszersmind filozófusok és tanítványok gyülekezőhelye is volt; a legtöbb idegen nyelvben a gimnázium megfelelői sportcsarnokot, tornatermet jelentenek.

Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!