Mi köze a farkasoknak a líceumhoz?

A líceum szót sokan ismerik, de talán az egriek kicsit még jobban. Na de mi köze a líceumnak a farkasokhoz? Elmesélem.

Szóval a kérdés, hogy jutunk el a farkas szóból a líceumig? Nos, úgy, hogy van Athén városában egy híres hegy, a Lükabéttosz-hegy (Λυκαβηττός).

A hegyről számos legenda szól, én most csak egyre fókuszálok: mégpedig arra, mely szerint a hegy egykor farkasok menedékéül szolgált; ugye a lükosz szó görögül farkast jelent, ebből jöhet valószínűleg a hely neve is: „ahol farkasok járnak”.

Namármost a Lükabéttosz-hegy és az Ilisszkosz között elterülő Farkas-Apollón (Apollón Lükeiosz, Ἀπόλλων Λύκειος) és a múzsáknak szentelt ligetben állt egykoron a Lükeion (Λύκειον – Lykeion). S hogy az mi? Nos, a Lükeion (latinosan lyceum) egy ókori görög, filozófiai jellegű oktatást adó gümnaszion volt Athénban, melyet Arisztotelész, az Athénban élő filozófus alapított i. e. 335-ben. Arisztotelész i.e. 323-ban elmenekült Athénból, de az iskola őutána is működött, mígnem Sulla római hadvezér lerombolta az Athén elleni támadás során, i.e. 86-ban.

A gümnaszion szót ebben a külön bejegyzésben boncolgatom, szóval a lényeg tehát az, hogy a Lükeion egy Athéni filozófiai iskola volt, amelyet Arisztotelész alapított Apollón Lükeiosz szent ligetében.

Azt még tegyük hozzá, hogy a mester előadásait a ligetben sétálva tartotta, az iskolát és tanítványait peripatetikusoknak nevezték (a görög peri, „körül” és patein, „sétálni” szóból). A peripatosz (περίπατος) a Lükeion fedett sétánya volt.

Az egykori Lükeion az ókori Athén külső kerületeiben állt, az antik Athén egy 1784-es térképen jelölik ugyan, de pontos helye sokáig ismeretlen volt. A Líceum az athéni városfalon kívül és attól keletre volt. Oktatási központ volt, de számos más tevékenységre is használták, beleértve az athéni gyűléseket, kultikus gyakorlatokat és katonai gyakorlatokat. Mivel a líceumnak sok célt kellett szolgálnia, az épületnek sajátos szerkezeteket kellett kialakítania, hogy minden tevékenységet befogadjon. A terület, amelyre épült, sok nyílt területet tartalmazott erdőkkel. A városból és a város környékéről sok út vezetett a Líceumba. Összességében úgy gondolják, hogy a Líceum északon, valószínűleg a mostani Kolonaki térig terjedt, délen egészen az Ilissos folyóig.

A Líceum maradványait a modern Athénban 1996-ban fedezték fel a görög parlament mögötti parkban. Ma már azonban nyilvános régészeti feltárás van az egykori iskola helyén. A Lükeionban hatalmas könyvtár működött, amely mintául szolgált az alexandriai Muszeion és a pergamoni könyvtár számára.

A latinosított líceum (lyceum) szót aztán később elkezdték használni a középfokú tanintézményekre, latint nem tanító lánygimnáziumra; tanítónőképzőre; esetleg katolikus egyházjogi főiskolára, így az egri Líceumra is.

Érdekesség, hogy számos újlatin nyelvű országban (Franciaország, Belgium, Olaszország, Románia) találkozhatunk a líceum elnevezéssel: ezek lényegében ma is a magyarországi gimnáziumnak felelnek meg.

Barna Béla

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide! Ha tetszett, támogass minket!