Merre jártál a hétvégén? Kirándultam Visegrádra. Ha ezt a mondatot halljuk, 99%-ban természetesen a Dunakanyarban fekvő Visegrádra gondolunk. Pedig jó tudni, hogy Európában ezen kívül még két hely is ezt a földrajzi nevet viseli. Az egyik Csehországban, Prága mellett található, a másik pedig Bosznia-Hercegovinában, a Drina folyó mellett. És itt, Budapesttől több mint 500 km távolságra is az szerepel a helységnévtáblán, igaz cirill betűkkel: Visegrad (szerbül: Вишеград).
Višegrad az 1500-as években épült kecses török hídjáról híres, melyet a Nobel-díjas szerb író, Ivo Andrić örökített meg Híd a Drinán című regényében. E regényt elolvasva kaphatunk igazán képet Bosznia és a Balkán a kívülállónak zűrzavarosnak tűnő viszonyairól. Délkelet-Bosznia leghíresebb látnivalója ez a híd (ezért is furcsa, hogy a Farkas Barbara és Kiss Péter-féle legújabb Bosznia könyvben mégsem említik).
Hiánypótlásul nézzük, mit is kell tudni a Drina-híd (Ćuprija na Drina – Ћуприја на Дрина) történetéről? Nos, ezt a szép hidat a közeli Sokolac faluban született, később véradó fejében Konstantinápolyba hurcolt boszniai szerb fiúcskából lett nagyvezír, Mehmed Sokolović építtette 1571-ben szülőföldje iránti vonzódásból kora legkiválóbb török építészével, Mimar Sinánnal.
A híres építészről, Sinánról mindenképp érdemes tudni, hogy 1491-ben született, és hosszú élete alatt (1588-ban, 97 éves korában halt meg) szinte megszámlálhatatlan remekművel gazdagította a török birodalmat. Életének első 22 esztendejét annak a Kayserinek a környékén töltötte, ahol a szeldzsuk építészet alkotásai a legnagyobb számban voltak találhatók. Első ihletéseit is valószínűleg innen merítette. Aztán 1512-ben besorozták a szultáni seregbe, és Isztambulba került: katonaélete során számos hadjáratban vett részt, így módja nyílt más országok, építészeti stílusok megismerésére.
Eljutott Iránba, Egyiptomba, Rodoszra, Belgrádba és Budára is. Budán megfigyelhette a templomok dzsámivá való átalakítását, s ebben már ő is kapott feladatokat. Építészi karrierje gyorsan ívelt felfelé, hamarosan II. Szulejmán szultán vezető építésze lett. Legnevezetesebb alkotásai közé tartozik az isztambuli Şehzade-dzsámi, a Sülejmaniye-(Szulejmán)-dzsámi, a Rüstem Paşa-dzsámi, valamint az egyik főművének tekintett Selimiye-(Szelim)-dzsámi Edirnében. Érdekesség, hogy a szegedi vár elpusztult török részleteit is ő építette.
Másik magyar vonatkozás még, hogy a visegrádi híd építtetője, Mehmed Sokolović (másik átírás szerint Szokoli Mohamed) volt az 1552-es, törökök számára sikertelen egri ostrom egyik vezére
Sinan 1575-ben fejezte be a 180 méter hosszú, 11 ívű és 6 méter széles hidat, melyhez hozzátartozott a parton a jámbor utasok testi jólétéről gondoskodó hán, azaz vendégfogadó, amelynek költségeit a pasa magyarországi szpáhibirtokainak jövedelme fedezte. Másik magyar vonatkozás még, hogy a visegrádi híd építtetője, Mehmed Sokolović (másik átírás szerint Szokoli Mohamed) volt az 1552-es, törökök számára sikertelen egri ostrom egyik vezére, ő foglalta el Szigetvárt (eltitkolván Szulejmán szultán halálát), s kegyetlenségére mi sem jellemzőbb, minthogy Szokoli Mohamed volt az, aki 1566-ban kb. 80 ezer foglyot hurcolt el Magyarországról. Sőt, meg kell még említeni, hogy az unokatestvére, Szokoli Musztafa a budai pasalik élére jutott, és az ő nevéhez fűződik a Rudas és a Király fürdő építése.
A visegrádi híd a háborúkban nagyjából sértetlen maradt, s mindvégig központi eleme volt a visegrádi történelemnek. A nagyon szép híd azonban világhírre akkor tett szert, amikor Ivo Andrić (1892-1975) 1943-ban írt regényében, a Híd a Drinán címűben mesterien megírta a boszniai Visegrád négy évszázadának küzdelmes történetét, ahogyan az a híd környékén összesűrűsödött. Ezért a regényéért kapta 1961-ben a Nobel-díjat.
A híd ma büszkén és karcsún feszül át tizenegy ívével kőteste a Drinán, az autóforgalom elől lezártan. A híd közepén találjuk a kapiját, azt a kis kiugró párkányt, amely a regény annyi emlékezetes beszélgetésének színhelye. A kapijával szemben pedig aranyló török írás hirdeti a szülőföldjéről el nem feledkező Mehmed pasa emlékét.
S ha megállunk itt a híd közepén, bámulhatjuk kicsinyt a Drinát is. Az illír eredetű, „futó, szétfolyó” jelentésű Drina Bosznia és Hercegovina történelmi határfolyója, amely 346 kilométeren át kanyarog Szerbia és Bosznia földje között. A Száva leghosszabb mellékfolyója Montenegróban, a Tara és a Piva összefolyása után veszi fel a Drina nevet. Közepes vízhozama a torkolatánál 370 m³ másodpercenként. Vízgyűjtő területe 19700 km². Sajnos a Drinának szomorú közelmúltja is van: a délszláv háborúban pont itt, Visegrádon elharapózott az etnikai ellenségeskedés, s itt, Visegrádon, a Fehér Sas néven ismert félkatonai szervezet központjában 1992. június 7-én öt muzulmán férfit lőtt a Drina folyóba egy Mitar Vasziljevics nevű háborús bűnös.
Azóta eltelt másfél évtized, béke van a boszniai Visegrádon, s ma nyugodtan ihatunk egy kávét a híd végén lévő vendéglőknél, vagy ehetünk egy mennyeien finom bureket az Európa Pékségben (Pekara Evropa).
Ha pedig megittuk hozzá a joghurtunkat is, elindulhatunk Visegrád környékének a felfedezésére. Én két kirándulást ajánlok. Az egyik dél felé vezet a városból: ha Goražde felé tartunk az 5-ös számú főúton, akkor szinte égbe nyíló sziklák között nyíló szurdokban folyik a Drina.
A völgyet itt délről a Suva gora (1127 m), a Bujak (1221 m), a Vučevica (1491 m) és a Gostun (1207 m) hegyei, északról pedig az Ivica (1496 m) csúcsa szegélyezi. Ha elmegyünk Goraždéig, sok látnivalóra ne számítsunk. S bár Goražde a legnagyobb bosnyák város a Drina völgyében, a délszláv háború alatt pedig ENSZ által „védett város” volt, legérdekesebb látnivalója a város melletti hegyoldalon egy ma is gondozott és ápolt TITO felirat.
A másik kirándulásra kelet felé induljunk Visegrádról: a Rzav-patak szintén gyönyörű szurdokvölgyébe tehetünk egy kiruccanást. Visegrádtól 13 kilométerre a szurdokvölgyben fekvő Dobrun kolostorát érdemes még megtekinteni.
Ám nem ez az igazán különleges itt, hanem az, hogy míg Magyarországon vasutakat szüntetnek meg, addig itt, a nemrég még háborús Boszniában vadiúj, több mint 60 km (!) hosszú kisvasutat építenek. A boszniai Drina-völgyéből a szerbiai Uzsicébe vezetett már egyszer sínpár, ám azt az 1970-es években felszámolták. Ám csodák csodája, 1999-ben újból elkezdték építeni: a szerbiai rész már teljesen elkészült, sőt, Kusturica itt forgatta Az élet egy csoda (Zivot je cudo) című filmjét. Hiába, mágikusan realista vidék ez, a boszniai Visegrád vidéke.
Kép és szöveg: Barna Béla
A Budapest – Visegrad távolság 532 km Szerbián keresztül Újvidéken (Novi Sad), Belgrádon majd Užicén át. A 952 m magas szerbiai Šargan-hágó után lépünk át Bosznia-Hercegovinába, mely jelenleg két nagy entitásból áll: Visegrád ezen belül a boszniai Szerb Köztársaság (Република Српска, Republika Srpska) területén fekszik, hivatalos fizetőeszköz a KM (boszniai konvertibilis márka). A Visegrádi kiránduláshoz legjobban a freytag&berndt kiadó kínálja a legrészletesebb Bosznia-Hercegovin térképet, 1: 250000-es méretarányban.
A cikk eredetileg a Hegyisport és Turista Magazin 2008 októberi számában jelent meg.
