Egyiptom egyik legszebb látnivalója Philae szigete – sokan felkaphatják fejüket e mondatra, akiknek csak Kairó, Luxor és a piramisok, esetleg a Vörös-tenger jelenti Egyiptomot. Pedig tény: Philae szigetét Pearl of Egypt-nek, azaz Egyiptom gyöngyének is nevezik, és még a XIX. században vált a legromantikusabb egyiptomi látványossággá. Ezen Asszuán melletti szent szigeten látható épületegyüttes az ókori Egyiptom egyik legnagyobb és legjelentősebb Ízisz-szentélye.
Philae szigete eredetileg a Nílus első kataraktája (vízesése) mögött, Egyiptom és Núbia határán volt található. Eredeti egyiptomi neve Pilak, ógörögül Philai (Φιλαί) volt. A Római Birodalom idején Philae-t tekintették a meghódított terület legszélének és az ismert világ határának.
A sziget hossza 450 m hosszú és 150 m széles volt, hosszú évszázadokon át. Az első Asszuáni-gát megépülésével (1902), majd kétszeres megnagyobbításával (1912 és 1934) a sziget az év jelentős részében víz alá került az ókori templomegyüttessel együtt. A turisták egy időben kis csónakokban eveztek a félig elmerült romok között, onnan nézegették a víz mélyére került csodálatos műemlékeket.
Az UNESCO ezt megelégelvén az 1960-as években, az új Nagy-gát befejezése előtt akciót szervezett a romok megmentésére. Az óriási épületeket szétszedték, és kövenként szállították el Philae-ről 1977 és 1980 között. A templomokat a mintegy fél kilométerrel északnyugatra és 20 m-rel magasabban fekvő Agilkia szigeten építették újra, az eredetivel teljesen azonos elrendezésben.
A Római Birodalom idején Philae-t tekintették a meghódított terület legszélének és az ismert világ határának.
A philae-i templomegyütteshez a régi Asszuáni-gáttól délre fekvő Sellalból indulhatunk kishajókon. Mi is innen indultunk, amikor egyiptomi körutunk során útba ejtettük: 2008. január 2-án, egy tízórás buszozás után érkeztünk ide le, Egyiptom egyik legdélibb helyére. Az idő nagyon kellemes volt, 23 fokot mutatott a hőmérő január másodikán is, nem csoda: a trópusokat kijelölő Ráktérítő mindössze 50 kilométerre van ide.
Az óegyiptomi etimológiában Philae szigetének neve „az idő szigete”, sugallva ezzel, hogy ez a hely újjáteremtette azt az ősvilágot, amikor a Napisten uralkodott a földön.
A világ leghosszabb folyóján, a 6671 km hosszú Nílus egy szakaszán hajókáztunk itt, szépséges sziklaszigeteket kerülgetve a régi és az új gát között, ahol tóvá szélesedik a folyó. A pár perces hajókázás során meggyőződhetünk arról, hogy a nagyon hangulatos tájon vagyunk, nem véletlenül volt az óegyiptomi etimológiában Philae szigetének neve „az idő szigete”, sugallva ezzel, hogy ez a hely újjáteremtette azt az ősvilágot, amikor a Napisten uralkodott a földön.
Ízisz szent szigetét a hajók nyugatról kerülik meg, már itt feltűnnek a robosztus épületek. A kishajók a sziget déli végén, az i.e. 380-362 között uralkodott 30. dinasztiabeli Nektanebo (I. Nektanebosz) fáraó csarnokának közelében kötnek ki, ez az épületkomplexum legrégibb része.
Innen észak felé továbbsétálhatunk a külső templomudvaron, melynek két oldalán kolonnád fut Ízisz templomának bejáratáig. A keleti oszlopsor mögött kisebb szentélyek találhatók, legnagyobb közülük a núbiai Arensznuphisz isten temploma (IV. Ptolemaiosz építtette), de megtalálható itt egy másik núbiai istenség, Mandulisz temploma is, illetve a Dzsószer uralma idején működött, később istenként tisztelt tisztségviselőnek, a gyógyító Imhotepnek egy temploma is.
Ízisz hatalmas templomát a 45 méter széles első pülon (kaputorony) 18 m magas tornyai jelzik. A pülon domborművein XII. Ptolemaiosz Neosz Dionüszosz (a híres Kleopátra apja) mészárolja le az ellenséget, pontosabban a hadifoglyok feláldozásának hagyományos szertartását végzi el Ízisz, Hórusz és Hathor előtt.
Ízisz, a varázslás istennője az egyik legnépszerűbb egyiptomi istennő, Ozirisz testvére (s egyben felesége!), valamint Hórusz anyja, de a fáraók szimbolikus anyjaként Íziszt nőalakban jelenítik meg, trón szimbólummal a fején.
Philae azért jelentős kultuszhely, mert a hagyomány szerint Ízisz erről a szigetről szemlélte Biga szent szigetét, ahol férje, Ozirisz testének egy darabját eltemették. A római időkben is töretlen volt Ízisz népszerűsége, akit még Britanniában is tiszteltek, de gondoljunk csak a Szombathelyen feltárt római kori Ízisz-szentélyre!
Ősi kultuszának nagy riválisa csak az újonnan megjelent vallás, a kereszténység lett. Íziszt gyakran azonosították Hathorral, a szerelem és az élvezet istennőjével, akit nőalakban vagy tehénként, gyakran mint asszonyt, tehénszarvakkal a fején és napkorongokkal a ruháján ábrázoltak. Ízisz (Hathor) fia pedig Hórusz volt, az ég sólyomistene, aki bosszút állt feldarabolt atyjáért, Oziriszért, és a Föld ura lett. Hóruszt leginkább sólyom vagy sólyomfejű ember alakjában ábrázolták. A fáraót Hórusz megtestesítőjének tartották. Az egyiptomi mitológia szövevényes világának három fő istenségének megismerése után sétáljunk tovább a romok között.
Ízisz templomának központi udvarán áll a Hórusznak szentelt Születés Háza, a mammiszi. Mivel a későbbi fáraók Hórusz leszármazottainak tartották magukat, ennek megerősítésére részt vettek a mammiszi szertartásban, amellyel az isten születésére emlékeztek. A philae-i mammiszi II. Eurgetész ideje alatt épült, képei pedig Hórusz születését és neveltetését mutatják be.
A második, 22 m magas és 32 méter széles pülon a tízoszlopos csarnokba (hüposztül), azon túl pedig Ízisz belső szentélyéhez vezet. A csarnok oszlopfőin eredeti a színezés: a mennyezeten Felső- és Alsó-Egyiptomot jelképező keselyűk, napbárkák, csillagászati ábrák láthatók, II. Eurgetész korából. Ízisz kultuszszobra valószínűleg a leghátsó teremben állhatott.
A sziget északi csücskén található Augusztusz temploma és Diocletianus kapuja, innen szép a kilátás. Ízisz templomának főszentélyétől nyugatra Harendótész temploma, keletre Hathor istennő temploma található. Utóbbi domborművein zenészek, többek között egy lanton játszó majom is szerepel. A Hathor-templomtól délre a vízparton áll egy elegáns pavilon, amelyet Traianus csarnoka („a fáraó ágya”) néven ismerünk, talán ez a legismertebb philae-i műemlék, amely igen gyakori témája volt a viktoriánus festőművészetnek, és a skót David Roberts (1796-1864) festményein is megtaláljuk a pavilont, melynek domborművein Traianus császár mutat be áldozatot Ízisznek, Ozirisznek és Hórusznak.
A Traianus-kioszktól délre kellemes és árnyas kávézót találunk, itt átgondolhatjuk a látottakat. Hogy bár a Philae szigetén álló templomok az óegyiptomi építészet viszonylag késői alkotásai, mégis annyira szép és paradicsomi a kis sziget, hogy nem véletlenül nevezték Egyiptom gyöngyének.
Kép és szöveg: Barna Béla
(A cikk eredeti verziója a HTM (Hegyisport és Turista Magazin) 2008 novemberi számában jelent meg)
Philae szigetére 50 egyiptomi font a belépődíj, a kis csónakok kb. 20 fontért hoznak-visznek minket. A hajón núbiai árusoktól sematikus Nílus-térképet vehetünk néhány fontért. Philae szigetén télen is kellemes az idő, a Ráktérítő mindössze 50 kilométerre van ide.