A 390 ezer km² területű, tengerparttal nem rendelkező Zimbabwe (a hajdani brit gyarmat Dél-Rhodézia) 1980-ban vált függetlenné. Ebben a bejegyzésben egy nagyon rövid, országlexikon-szerű ismertetést adok a Zimbabwei Köztársaságról.
A Zimbabwei Köztársaság (Republic of Zimbabwe) egy tengerparttal nem rendelkező ország Délkelet-Afrikában, a Zambézi és a Limpopo folyók között; a déli szélesség 15° és 23°, valamint a keleti hosszúság 25° és 34° között fekszik. Délről a Dél-afrikai Köztársasággal, nyugatról Botswanával, északról Zambiával, keletről és északkeletről pedig Mozambikkal határos.
Zimbabwe elhelyezkedése
Zimbabwe természeti földrajzáról szólva meg kell említeni, hogy a Szegedi Nándor által szerkesztett A világ országai című könyv az egyik legjobb összefoglaló a témában, így a Probáld Ferenc által Zimbabwéről írottakat teljes egészében idézem most a tájakról és az éghajlatról:
„A tengerektől távol fekvő dél-afrikai ország túlnyomó részének felszínét az Afrikai-pajzs ősi kristályos és átalakult kőzetei borítják; nyugaton ezekre karbon-perm-triász korú szárazföldi eredetű karrurétegek települtek. Az ősi kristályos kőzetek letarolt tönkje fiatal kiemelkedés következtében 1000-1500 m magas fennsíkot képez (Matabele- vagy Zimbabwe-fennsík); ennek éles peremét a Zambézi és a Limpopo felé tartó folyóvölgyek szabdalják. A fennsíkon 500 km hosszú, 10-12 km széles, délnyugat-északkelet irányú dombvonulat formájában jelenik meg a Nagy Telér (Great Dyke) ultrabázikus magmás kőzetekkel kitöltött kőzethasadéka, amelyben Zimbabwe legfontosabb érclelőhelyei találhatók. A keleti határon emelkedő Inyanga-hegységben van az ország legmagasabb pontja (Inyangani: 2596 m). A természeti viszonyok alapján Zimbabwe három magassági övre tagolódik: a Limpopo és a Zambézi völgysíkjára (tszf. 400-800 m, Low Veld), a fennsík felszabdalt peremvidékére (800-1200 m, Middle Veld) és a fennsík magas központi részére (1200 m felett, High Veld). A trópusi szavanna éghajlat a magassági öveknek megfelelően módosul. Az esős évszak (novembertől márciusig) kelet felé kissé hosszabbodik. A csapadék évi összege a Limpopo völgyében csak 300-400 mm, a Zambézi mentén kb. 660 mm, a fennsíkon 700-800 mm, az Inyanga-hegység lejtőin 1000-1200 mm. Az évi középhőmérséklet a völgyekben 23-24 ℃, a kellemes fennsíkon 18-20 ℃ (január: 21-22 ℃, október 14-15 ℃).” (Probáld, Kossuth Kiadó, 1990)
Zimbabwe térképe
A 390 ezer km² területű Zimbabwe, mint ország a nevét Nagy-Zimbabwéről, arról a Masvingo közelében lévő, kőből épült erődítményről kapta, amelyről úgy vélik, hogy a 12-15. században a területen uralkodó sona nép idejéből származhat.
Nagy-Zimbabwe romjai – Fotó: shutterstock
Az állam Zimbabwe megnevezése egyébként csak 1960-ból származik, előtte Rhodesia („Rodézia”) néven találjuk meg a térképeken. Namármost az 1800-as évek végén egy bizonyos Cecil Rhodes (1853-1902) nevű angol születésű dél-afrikai közgazdász, üzletember, bányamágnás és politikus által életre hívott Brit Dél-afrikai Társaság (British South Africa Company) csalárd szerződésekkel és erőszakkal szerezte meg a mai Zimbabwe területét.
Cecil Rhodes Fokföld miniszterelnöke is volt, és haláláig vezető szerepe volt Dél-Afrika életében. Fokvárosban szobrot is kapott, viszont 2020 nyarán brutálisan megcsonkították és lefejezték a szobrot, ugyanis Rhodes durván rasszista volt, az apartheid (azaz a faji elkülönítés politikájának) a lelkes támogatója. Még egy érdekesség: az ország régi névadójának csak férfi partnerei voltak: a szőke, kék szemű, atletikus fiatal férfiakat kedvelte; őket „Rhodes bárányainak” nevezték. A sors fintora, hogy a zimbabwei fővárosban, Hararében a róla elnevezett Cecil Square manapság a legfontosabb meleg-ismerkedőhely.
Rhodesia és Nyasaland 5 fontos bankjegye, 1957
Szóval Cecil Rhodes volt a névadója a Dél-Rhodesia nevű országnak, amely gyarmat igazgatását 1923-ban a brit állam átvette a Brit Dél-afrikai Társaságtól. Később 1953 és 1963 között a britek létrehozták Rhodesia és Nyaszaföld gyarmati államszövetségét: Észak-Rhodesia (ma Zambia), Dél-Rhodesia (Zimbabwe) és Nyaszaföld (Malawi). A fehér telepesek által irányított államszövetség azonban felbomlott; Dél-Rhodesia ugyan egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét 1965-ben, de az ENSZ gazdasági bojkottja és a 27 ezer áldozatot követelő gerillaháború után csak 1980-ban vált ténylegesen függetlenné.
Zimbabwe zászlaja és címere
Canaan Banana volt a független Zimbabwe első elnöke 1980-tól 1987-ig. Hatalmát a miniszterelnök Robert Mugabe döntötte meg, aki diktátorként irányította tovább az országot egészen 2017. november 21-ig. Ekkor Mugabe elnök ellen a hadsereg puccsot hajtott végre, aki ezután lemondott. A függetlenné válás után Zimbabwét egyébként Afrika büszkeségének tartották, s Trópusi-Afrika egyik legfejlettebb gazdasággal rendelkező országa volt. Mugabe azonban uralma alatt diktatórikus hatalmat épített ki, és az ország gazdaságilag tönkrement.
Pedig a zimbabwei bányászat rendkívül sokféle ásványi nyersanyagot szolgáltat, a legfontosabb bányák az országot átszelő, 500 km hosszú Great Dyke („nagy telér”) mentén vannak; ez a világ egyik leggazdagabb krómérclelőhelye. Zimbabwe világviszonylatban előkelő helyet foglal el a lítiumtartalmú ásványok készleteivel. A világ országainak platinakitermelési listáján Zimbabwe a harmadik; a világ legnagyobb platinakészleteinek egy részét a Zimplats, az ország legnagyobb platinavállalata termeli ki. A 2006-ban felfedezett Marange gyémántmezőket az évszázad legnagyobb gyémántleletének tartják. Jelentősen javíthatják az ország költségvetési helyzetét, de a mezőből származó bevételek szinte teljes egészében a hadsereg tisztjei és a ZANU–PF politikusai zsebébe kerültek. A kitermelt karátmennyiség tekintetében a Marange mező a világ egyik legnagyobb gyémánttermelő projektje. 2014-ben a Metallon Corporation volt Zimbabwe legnagyobb aranybánya vállalata; 2015-ben Zimbabwe aranytermelése 20 tonna volt. Zimbabwében 2024. áprilisa óta új a hivatalos fizetőeszköz: a zimbabwei dollár helyett a hangzatos nevű Zimbabwe Gold (ZiG).
Zimbabwe 16,8 milliós (2024 januári adat) népességének 98 %-át bantu népek alkotják, amelyek két nagy nyelvi-törzsi csoportra oszlanak: a sonák (pl. a karanga, zezeru, korekore, menyiku, stb törzsek) a teljes népesség háromnegyedét, a Bulawayo környékén élő tabelék (ndebelék) hetedét alkotják. A XX. század elejétől bevándorolt európaiak, főleg angolok száma a hetvenes évek elején tetőzött (250 ezer fő); a függetlenség elnyerése után meggyorsult kivándorlás az európaiak lélekszámát leapasztotta.
A Viktória-zuhatag (Mosi-oa-Tunya) – Fotó: shutterstock
Az ország fővárosa, az 1890-ben alapított Harare, közel 1,6 millió lakosú; itt található az ország adminisztrációs, kereskedelmi és gazdasági központja; a mai Harare neve 1890–1980 között Salisbury volt, Lord Salisbury, azaz Robert Gascoyne-Cecilnek, Salisbury 3. őrgrófjának főnemesi neve után. A második legnagyobb város, Bulawayo 700 ezer lakosú.
Zimbabwében él a második legnagyobb számú elefánt pouláció (Hwange Nemzeti Park)
A Zambézi folyó országának legnagyobb látványossága a 120 m magas Viktória-zuhatag (Mosi-oa-Tunya).
Zimbabwe vadrezervátumairól és nemzeti parkjainak gazdag állatvilágáról is híres: a Hwange Nemzeti Park a legnagyobb területű az országban. A szavannás területeken oroszlánok, leopárdok, zebrák, zsiráfok, vadkutyák, antilopok élnek. És igen, rengeteg afrikai elefánt (Loxodonta africana) is: a világranglista második helyén Zimbabwe áll 80-100 ezres elefánt populációjával.
Barna Béla
