Biciklizés a Negev sivatagban

Izrael déli részén terül el a híres Negev sivatag, melynek egyik legérdekesebb része a Timna Nemzeti Park, melynek különleges sziklaformációit biciklivel is bejárhatjuk.

A Negev (nagav=száraz) az a száraz, sivár terület, amely a mai Izrael Állam területének több mint felét (13000 km²) foglalja el. A Biblia „déli tartomány” néven említi. A Negev tulajdonképpen az Afrikát Ázsiával összekötő Sínai-félsziget roppant, hegyvidékes sivatagának az északkeleti széle. Szerepe már a Bibliában is jól kirajzolódik: a Negeven keresztül zajlott a pátriárkák vándorlása (i.e. 1900 – 1600), és e sivatagon kelt át Ábrahám és Sára, József és testvérei, aztán maga Mózes és az egész zsidó nép is itt vándorolt 40 évig, s itt vált néppé és itt kapta a törvényeit.

a Negeven keresztül zajlott a pátriárkák vándorlása és e sivatagon kelt át Ábrahám és Sára, József és testvérei, aztán maga Mózes és az egész zsidó nép is itt vándorolt 40 évig

A Negev felszíne nagyrészt kopár kősivatag, egy csapadékban nagyon szegény terület: a sivatag déli részén sok helyen mindösszesen csak 20-30 mm eső esik évente! Ezen a száraz, kietlen vidéken akár télen is ragyogó napsütésben túrázhatunk, biciklizhetünk, s erre az egyik legjobb hely a Timna Nemzeti Park.

A 60 km² területű Timna Nemzeti Park, a Timna-völgy (Biq’at Timna) Eilat városától 31 kilométerre északra fekszik. A park bejáratához érve ha megvesszük a belépőjegyet, kapunk egy jó kis térképet, de van itt egy moziterem is, ahol először érdemes megnézni egy filmet a területről, a bányákról.

A timnai bányák egyiptomi bányák voltak, melyeket egyébként a nép Salamon király bányáinak nevez: hogy a bányák Salamon király idejében tényleg működtek-e, a történészek sem tudnak egyértelmű választ adni. Mindenesetre valószínűleg itt bányásztak először rezet a világon. A rézbányákat aztán Izrael 1955-ben újra megnyitotta, a régi tárlókon át haladva, de az üzemet aztán 1976-ban mégis bezárták.

A rézbányát körülölelő völgyben a Jewish National Fund nyitotta meg a Timna Parkot, melynek nagyszerű útjain minden látnivaló könnyedén megközelíthető.

Ha kocsival jövünk érdemes először elmenni az 1986-ban létrehozott mesterséges Timna-tóig, ahol biciklit és sisakot bérelhetünk, s bringázva bejárni a területet. A tónál van étterem és ajándékbolt, és vizet is tudunk vételezni.

A bringával érdemes először a műúton visszafelé elindulni: elhaladunk a Sphinx nevű sziklaalakzat mellett. Már bringázásunk elején konstatálhatjuk, hogy leírhatatlan érzés gyönyörködni a sivatag lenyűgöző természeti formáiban, hangulatában. A parkban egyébként a kezdők vagy országútisak aszfalton is bringázhatnak, de sok ösvény van kijelölve terepen is.

Aszfalton is eljuthatunk több geológiai alakzathoz, így például a park bejáratától nem messze fekvő Spiral Hill fantázianevű szikláig, de leágazhatunk északra aszfalton a Valley View Point nevű helyig.

Ez utóbbin táblákon nagyon szépen megmagyarázzák, melyik réteg mészkő és dolomit, melyik homokkő és melyik magmás kőzet. A kilátóponttól nem messze van egy vörös homokkő félgomba, de menjünk tovább, mert a park északnyugati részén vár még ránk az Arches nevű szikla (lépcsők és kapaszkodók!), a közelében pedig a régi bányák (Ancient Mines).

Az egyiptomi korból való rézbánya völgyében 8000 kútszerű gödröt találtak, amelyek alján több irányba vájt tárnákból bányászták a rezet. Ezeket a kutakat ma homok fedi. A kutak közelében levő hegyoldalban egyes leírások szerint a rézkőkorból való tárnákra bukkantak, ez a világon a legkorábbi ismert tárnarendszer! Az ókori bányászok ember- és állatábrázolásokat véstek és karcoltak az egyik hegy falára. Ezektől a rajzoktól néhány méternyire, a keskeny kanyon falán „kocsi” rajza látható: a fal két oldalán több, ökrök által húzott kocsi, rajtuk csákányos-pajzsos emberek. A rajz közepén pedig lándzsát és nyilat tartó vadászokat látunk.

Apropó harcosok: a Timna Parkban forgatták részben Sylvester Stallonéval az 1988-as Rambo III című akciófilmet, ahol a timnai sivatagi környezet a szovjet-afgán háború helyszínét „játszotta el”. Mivel azonban Izraelben is sok korlátozás volt, ezért a filmesek Arizónába tették át a forgatást.

A bánya után még tehetünk egy gyalogtúrát a Pink és White Canyonba, de ha kevés az időnk, bringázzunk el a park talán legszebb, hatalmas gomba formájú (Mushroom) vörös homokkő sziklaalakzatához. A „Gomba” (Hapitria) – nevű képződmény mellett találták meg a bánya olvasztókályháit, a köréjük épített raktárakkal. Érc- és rézszerszámok kerültek belőlük napvilágra. Az olvasztótól délre levő terület pedig vallásos szertartások színhelye volt.

A gombasziklától hangulatos útvonalon, kicsit élvezkedve a süppedős homokban a bringakerekekkel mehetünk vissza az aszfaltra, majd onnan újra letérve a főútról eljutunk a Salamon oszlopaihoz (Solomon Pillars) és a Hathor templomhoz.

A park talán legközkedveltebb látnivalói a Salamon király oszlopaiként ismert gigantikus homokkőoszlopok. A sötétvörös kolosszusoknak semmi közük nincs Salamon királyhoz. Azt mesélik, hogy amikor az 1930-as években az itt ásatásokat végző Nelson Glueck (1900-1971) amerikai rabbi és régész először pillantotta meg ezeket, így kiáltott fel: „királyi!”, és persze, ha Salamon király bányáiban találnak valamit, ami „királyi”, az csak Salamon királyra vonatkozhat.

Övé vagy sem, azért pár szót szóljunk a névadóról, akit sokan Bölcs Salamonként is ismernek. Salamon zsidó király (i.e. 1000 – i.e. 928 körül) Izrael harmadik és legismertebb királya volt, akinek az uralkodása békésen telt, sokat építkezett (ő építtette például az első Templomot Jeruzsálemben). Mivel a munkálatokhoz sok pénz kellett, Salamon e célból fellendítette a kereskedelmi hajózást is: a Vörös-tengeren hajóflottát építtetett és kikötőt létesített. Sába (kb. a mai Jemen területének) királynője is meglátogatta őt, állítólag Eilatban találkoztak.

Uralkodása a zsidó hagyományban aranykornak számít. Sába egyébként Salamon bölcsességét jött megcsodálni: máig ismert a salamoni döntés, a bibliai történet, mely a Királyok I. könyve 3. részében található: e szerint két nőnek gyereke született, az egyiknek meghalt a gyereke, s kicserélte éjjel a másikra titokban. A másik asszony Salamon király elé citálta az esetet. Mivel mindkét nő bizonygatta, hogy az élő gyerek az övé, a király hozatott egy kardot azzal, hogy ketté fogja vágatni az élő gyereket. „Se enyim, se tied ne legyen; vágjátok ketté” – egyezett bele az a nő, amelyiknek a fia meghalt. A gyerek igazi anyja azonban ijedten tiltakozott, ebből Salamon kitalálta, hogy mi az igazság, és a gyermeket visszaadta az igazi anyának.

Salamon király oszlopaitól nem messze két egyiptomi szentélyt is találtak a régészek. Az érdekesebb a Hathor-templom, amelyet a föld, a termékenység és a bányák tehénfejű istennőjének szenteltek: az ókori bányászok az istennőtől kértek védelmet. A Hathor-szentély I. Széthi, görögösen Szethosz fáraó uralkodásának idején épült. Az ásatásokat Beno Rothenberg régész vezette: a szentélyben használati tárgyak és az időszámításunk előtti XII-XIV. századból származó feliratok kerültek elő.

A Hathor-templomtól már nemsokára visszaérünk kiindulási helyünkre, az 1986 nyarán megnyitott Timna-tóhoz, ahol az étterem és ajándékbolt mellett kis üvegben saját magunk készíthetünk szuvenírt színes homokból. És ihatunk is egy jókis üdítőt a bringázás után.

Kép és szöveg: Barna Béla

A belépődíj a Timna parkba 49 sékel. A belépődíj mellé adnak egy igen jó, szintvonalas térképet a park jelzett gyalogösvényeiről és bringaútjairól. A park vasárnaptól-csütörtökig 8-tól 16 óráig, péntekenként ettől rövidebb ideig, délután háromig tart nyitva. A parkban a tónál lehet bringát bérelni, egy óra 20 sékel. A területről 2016 decemberében jelent meg cikkem a HTM magazinban.

A Timna Park télen is kellemes uticél: a bejegyzésemhez készült képek nagy része például november végén készült, amikor is még kellemes 26 fok volt itt is. A parkot érdemes akár hosszúhétvégézés során is felkeresni, Budapestről közvetlen fapados légijárat van Eilat/Ovda repterére.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!