A walesi bárdokban megverselt I. Eduárd angol király Wales meghódítása után a lázadásoktól való félelmében rengeteg várat épített: ebből később négy vár Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban néven vált a Világörökség részévé. A négy várból most a Beaumarisi várat mutatjuk be. 

Beaumaris vára – Fotó: Barna Béla

A walesi bárdokban megverselt történetet az ötszáz bárd lemészárlásáról Arany János révén Magyarországon szinte mindenki ismeri: a memoriterként megtanulandó ballada igaz történéseket dolgoz fel: I. Eduárd angol király 1277-ben valóban meghódította az addig önálló Walest („S Edvárd király, angol király/ Vágtat fakó lován”). A legenda szerint az angol király 500 énekmondót végeztetett ki, mert nem voltak hajlandók őt, a walesiek által gyűlölt zsarnokot éltetni. („Ötszáz, bizony, dalolva ment/ Lángsírba velszi bárd:/ De egy se birta mondani/ Hogy: éljen Eduárd”.) Arany persze Ferenc József ellen írta a balladát 1857-61 között, s a költemény hamar szimbólummá vált: hogy sohasem szabad megalkudni semmilyen arrogáns zsarnoksággal.

I. Eduárd angol király 1277-ben meghódította az addig önálló Walest

Ilyen zsarnok volt I. Eduárd is (akit 188 cm-es magassága miatt Nyakigláb Eduárdnak is gúnyoltak): a történészek szerint heves vérmérsékletű és dühkitörésekre hajlamos volt, a walesi hadjáratban pedig kimondottan kegyetlenül viselkedett. De nem is ez a lényeg, hanem hogy miután 1277-ben Wales nagy részét meghódította, az észak-walesi Gwynedd grófságot még nem tudta, csak 1283-ra foglalta el. S mivel félt a walesiek esetleges lázadásaitól, azt megelőzendő azidáig soha nem látott mértékű várépítésbe fogott: húsz év alatt tíz várat építtetett.

Beaumaris a levegőből

Ezek közül a várak közül négy vár Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban néven vált a Világörökség részévé 1986-ban. A négy vár a következő: Beaumarisi vár, Harlechi vár, Caernarfoni vár és Conwyi vár. Ezek közül most az Anglesey szigetén fekvő Beaumarisi várba látogassunk el.

A vár helyét piros pont jelöli Anglesey szigetén

Anglesey (walesi nevén Ynys Mȏn), a maga 720 km²-es területével a legnagyobb walesi szigettől a walesi szárazföldet a Menai-tengerszoros választja el. A szoros hossza Caernarfon és Bangor között 20 km, maximális szélessége 1 km. Bangor régi városrészét az 1826-ban épített Menai függőhíd (Menai Suspension Bridge) köti össze a szigettel. Tervezője Thomas Telford volt.

Egy másik hídon is eljuthatunk a szigetre, ez a Britannia-híd (ezt eredetileg Robert Stephenson tervezte). A sziget egyik leghíresebb helye, hogy itt találjuk a földkerekség leghosszabb településnevét is, az 58 karakterből álló, rövidítve csak Llanfairpwllgwyngyll névre hallgató települést. Innen már csak 12 kilométer (8 mérföld) a sziget keleti részén, Gwynedd megyében fekvő Beaumaris (walesiül Biwmares), melynek („beau mareys”) jelentése egyébként „szép mocsár”.

Fotó: Barna Béla

Beaumaris egy 1900 lakosú üdülőhely, a környék jachtközpontja, rengeteg vitorlás horgonyoz az öbölben. Szépek György-stílusú házai is, igazi vonzerejét azonban az innen elénk táruló panoráma, azaz a túlparti Snowdonia hegyeinek káprázatos vonulata jelenti.

A hangulatos vár bejárata – Fotó: Barna Béla

És természetesen fő uticélunk, a Beaumaris-i vár (Beaumaris Castle, walesiül Castell Biwmares), melynek építését James of St. George (1230-1309) tervei alapján 1295-ben a már emlegetett és jól ismert I. Eduárd (I. Edward) kezdte meg a Menai-szoros bejáratának őrzésére.

Beaumaris bejárata a várárokkal – Fotó: Barna Béla

Az építmény a walesiek féken tartására emelt észak-walesi erődítmény „vasgyűrűjének” utolsó láncszeme volt. Kettős fallal épült: a négyszögletes építményt alacsonyabb, tornyokkal megerősített, nyolcszögletű külső védőfal veszi körül. Van egy nagyon hangulatos várárok is, melyet a tenger vizével árasztották el.

Fotó: Barna Béla

A vár belsejében a középső torony szép kis kápolnája jó állapotban maradt meg. A várat elvileg nem fejezték be, mivel az építőanyag és a pénz elfogyott, még mielőtt elérte volna végleges magasságát.

A vár alaprajza

A várat jelenleg a CADW, vagyis a walesi kormányzati műemlékvédelmi ügynökség gondozza. Egy fontos információ, hogy a CADW nem engedélyezi a vár fölött drónok reptetését! A vár nyitvatartása a nyári időszakban naponta 9.30-18.00 óra, téli időszakban pedig hétköznap 10.00-16.00, vasárnap 11-16.00 óra között. Belépődíj: £6.90 font.

Hárfa a várban – Fotó: Barna Béla

Van kis kiállítás is a várban, meg például egy kelta hárfa, de a legjobb dolog az, hogy fel lehet menni a 36 láb (11 m) magas várfalak tetejére és élvezni a kilátást.

Kilátás a walesi hegyek felé – Fotó: Barna Béla

Ha kijövünk a várból Beaumarisban van még egy látnivaló: a Törvényszék (courthouse), mely 1614-ben épült a várral szemben. Ez az egyik legrégibb bírósági épület, ahol még ma is tárgyalnak peres ügyeket. Sok elítélt indult innen a büntetés-végrehajtási kolóniákra, többek között Ausztráliába. Emlékezetes annak a nőnek az esete, akit 1773-ban egy alig 1 shilling értékű lopásért deportáltak! A Törvényszék mellett látnivaló még a The Tudor Rose (ugyancsak a Castle Street-en) egy 1400 körül épült ház a Tudor-korabeli famunka ritka példája.

Kép és szöveg: Barna Béla

A vár környékének térképe