Amerigo Vespucci, Amerika névadója
Amerigo Vespucci, Amerika későbbi névadója Firenzében (illetve egyes feltételezések szerint egy közeli faluban, Montefioralleban) született 1451. március 9-én. Életének korai szakaszáról, de igazából a későbbiről is, igen keveset tudni. Egy érdekes rokoni szál talán az, hogy rokona (unokatestvére) volt az egyik legszebb olasz modellnek tartott Simonetta Vespucci (1453-1476), akit megemlítettünk Portoveneréről szóló cikkünkben is. A la bella Simonettának is nevezett nőt kora legnagyobb szépségének tartották Olaszországban, állítólag Sandro Botticelli, Piero di Cosimo és más firenzei festők modellje volt!
Simonetta Vespucci
De visszatérve Amerigóhoz, valószínűsíthető, hogy 1490-ben ugyanabba a kereskedőházba lépett be, amelyikbe Kolumbusz is. Banki alkalmazott, hajós, utazó-felfedező és térképész, felfedező is volt egyszemélyben.
Kolumbusz kortársa volt, annak a Kolumbusznak, aki tulajdonképpen felfedezte Amerikát? Mégis miért nem róla nevezték el?
az európai közvélemény ezekből tudta meg az új kontinens létezését, és a felfedezést Vespucci nevéhez kapcsolta
Nos, egyrészt bár Kolumbusz egy 1493-as levelében leírta tapasztalatait Luis de Santángelnek, de az ő leveleinél sokkal népszerűbbek lettek Amerigo Vespucci levelei, aki egyébként csak 1499-ben jutott el az Újvilágba. Vespucci levelei egyébként a múlt-kor portálon közölt cikk szerint „nem csak e felfedezés miatt voltak oly népszerűek: kimerítően leírta ugyanis a déli csillagos égboltot, az új országok éghajlatát, élővilágát, az indiánok életét és megjelenését, sőt házassági és szexuális szokásait, gyermekszülési praktikáit is”. A levelek hitelessége körül amúgy heves vita bontakozott ki, az azonban bizonyos, hogy az európai közvélemény ezekből tudta meg az új kontinens létezését, és a felfedezést Vespucci nevéhez kapcsolta.
Másrészt Kolumbusz mindvégig abban a hitben élt, hogy az Indiába vezető utat találta meg és ebben a hiszemben is halt meg 1506-ban. Vespucci viszont világosan felismerte, hogy nem Indiába érkezett, hanem egy új kontinensre. Pártfogójának, Lorenzo de Medicinek írt leveleit az egész kontinensen érdeklődve és csodálkozva fogadták. Sőt, Vespucci már 1501 körül önálló földrésznek gondolja az új felfedezést.
Martin Waldseemüller
És itt jön a képbe, hogy 1507-ben a ma Franciaországhoz tartozó, lotharingiai Saint-Dié-des-Vosges Akadémiája egy földgömböt, egy világtérképet (Universalis Cosmographia) és egy könyvet (Cosmographiae Introductio) adott ki, melynek az előszavában Martin Waldseemüller német kartográfus hangsúlyozta, hogy Amerigo Vespucci egy önálló, addig ismeretlen kontinenst fedezett fel. És javasolta is, hogy Vespucciról Terra Americának, azaz Amerika Földjének nevezzék el.
A német humanista Waldseemüller nagyon szeretett neveket kitalálni, saját nevét is az erdő, tó és molnár szavakból alkotta. Nem csoda, hogy 1507-ben kiadott világtérképén, amely már külön ábrázolta az Újvilágot, annak déli részére az America szót nyomtatta. A névadást egészen pontosan Vespucci latinizált keresztneve ihlette, méghozzá nőnemű alakban, hiszen a többi akkor ismert kontinens neve (Europa, Asia, Africa) szintén nőnemű volt.
America felirat Waldseemüller térképén
A könyv így írja le a névadást: ab Americo Inventore …quasi Americi terram sive Americam („a felfedező Americóról… mintegy Americo földje, vagyis America”). Vespucci levelei ihlették meg tehát a híres német térképkészítőt: Waldseemüller állítólag a Vespucci-levelek alapján azt hitte, hogy az olasz hajós fedezte föl Amerikát. Csak később jött rá a tévedésére, de akkor már késő volt. Miután megtudta, hogy Kolumbusz volt az első Amerikába eljutó európai, az új területeket onnantól fogva Terra Incognita, illetve Terra Nova néven jegyezte be a térképekbe. Mindhiába, mert addigra már az eredeti világtérkép 1000 példányban terjedt el, és a korábbi névadással hiábavaló volt a küzdelem. Az írott dokumentumokban Észak-Amerika még egy darabig az „Indiák” néven szerepelt, de végül felülkerekedett az Amerika név, s a többi térképkészítő már átvette az America nevet, ami az 1500-as évekre teljesen átment a köztudatba.
Pár mondatot egyébként érdemel Waldseemüller is. A német humanista kartográfus 1470-ben Wolfenweiler néven született Schallstadtban (Baden-Württemberg) majd, családjával Freiburg im Breisgau közelébe költözött, s a Freiburgi Egyetemen tanult. 1507-től Saint-Dié-des-Vosges-ban dolgozott, itt is hunyt el 1520. március 16-án.
Waldseemüller falitérképe 12 különálló részből áll
Waldseemüller falitérképe 12 különálló részből áll, mindegyik lap egy 46 cm × 62 cm-es fametszet, melyek összeállítva 4 x 3-as elrendezésben – négy vízszintes és három függőleges sorban – alkotják a nagyformátumú, 248 cm x 138 cm-es világtérképet. A térkép a ptolemaioszi térképábrázoláson alapul, hosszúsági és szélességi körök mentén ábrázolja az egész Földet. A térkép felső-középső részébe illesztett két miniatűr térkép is bemutatja a glóbuszt, a nyugati féltekét ábrázoló miniatűr térkép mellett Amerigo Vespucci portréja is látható.
Amerigo portréja a résztérképen
A térkép teljes neve Universalis cosmographia secundum Ptholomaei traditionem et Americi Vespucii aliorumque lustrationes, azaz „Egyetemes kozmográfia Ptolemaiosz hagyománya alapján, Amerigo Vespucci és mások felfedezéseit követve”.
Waldseemüller fő művéről, térképéről sokáig azt hitték, hogy elveszett. 1901-ben Joseph Fischer szerzetes a németországi Wolfeggben megtalálta az egyetlen példányt a kastély könyvtárában. Azóta is ez az egyetlen ismert példány, amelyet 2001-ben aztán az amerikai Kongresszusi Könyvtár vásárolt meg. 2007-ben pedig Angela Merkel német kancellár amerikai útja során jelképesen is az Amerikai Egyesült Államoknak ajándékozta Amerika keresztlevelének is tekintett térképet. 2007 óta a térkép állandóan megtekinthető a Kongresszusi Könyvtárban (Treasures Gallery, Jefferson Building, Washington D. C.).
***
Waldseemüller könyve tartalmazza a Quatuor Americi navigationes című részében („Amerigo négy utazása”) a felfedező beszámolójának latin fordítását. Vespucci egyébként saját állítása szerint egyébként 1504-ig összesen négy ízben (kétszer spanyol, kétszer portugál megbízásból) járt Amerikában, bizonyíthatóan azonban csak két utazást tett az Újvilágban.
Amerigo két utazásának útvonala
1499-ben egy expedíció során Guyanától egész az Amazonas torkolatáig jutott. A fellelkesült Vespucci hazatérve azonnal újabb utat szervezett, hogy eljusson Indiába, de a spanyolok nem adtak neki pénzt. 1501-ben már portugál szolgálatban érte el a brazil partokat, majd dél felé hajózva felfedezte a La Plata torkolatát, sőt egyes vélemények szerint a Tűzföldet is.
De nem csak a kontinens neve fűződik hozzá, hanem több más földrajzi név is, például a Rio de Janeiro és Venezuela elnevezése is tőle ered, ugyanis útjai során ezeken a vidékeken is megfordult. Rio de Janeiro nevének jelentése Január folyója, Venezuela jelentése pedig Kis Velence. Az új országnevet akkor ötlötte ki, amikor 1499-ben a mai Surinameba hajózott a part mentén, s cölöpházakat látván így kiáltott fel Vespucci: Hiszen ez egy kis Velence – Venezuela!
S ha már ennyi névadás, említsük meg: Kolumbusz nevét utóbb egy országnév örökítette meg Dél-Amerikában: az 1810-ben kikiáltott Kolumbia.
Vespucci 1505-ben megnősült, és felvették az akkortájt alapított Nyugat-indiai Kereskedőházba. Bár ő maga égett a vágytól, hogy ismét tengerre szállhasson, csalódnia kellett. 1508-ban Ferdinánd király Kasztília főrévkalauzának nevezte ki, a tisztséget haláláig viselte: feladata az volt, hogy a spanyol flotta kormányosait kellett megtanítania a navigáció és a kozmográfia rejtelmeire, illetve felügyelte a kapitányok által gyűjtött adatokat és a térképek készítését.
Amerigo Vespucci Sevillában hunyt el 1512. február 22-én, de egyes vélemények szerint szülővárosában, Firenzében temették el, a Mindenszentek templomában (Chiesa di San Salvatore di Ognissanti). Ez azonban nem bizonyított, van ugyan itt egy Amerigo Vespucci felirat, de az sok kutató szerint az azonos nevű nagyapa sírja. Emlékezetét őrzi még egy szobor az Uffizi Múzeumban, illetve róla nevezték el Firenze repterét is.
Waldseemüller térképe
