A Cseh-karszt helyzete Csehország térképén
A tájegység fővárosa Beroun, mely a Litavka és a Berounka folyó találkozásánál fekvő 18 ezer lakosú járási székhely, Prágától 30 kilométerre. Berount svájci telepesek alapították a XIII. században, s kantonjuk fővárosának, Bernnek nevét adták neki. Az egykori városfalakból két városkapu maradt meg, egy rövid sétát tehetünk a városban, de sok időt ne szánjunk rá, a környék sokkal izgalmasabb.
A Koněprusy-cseppkőbarlang – Fotó: Barna Béla
A Prágát Plzennel összekötő D5-ös autópályáról a Beroun-Centrum nevű, 18-as számú kijáraton jöjjünk le, ha a Cseh-karszt nagyközönségnek is megnyitott cseppkőbarlangjába, a Koněprusy-cseppkőbarlanghoz (Koněpruské jeskyně) szeretnénk eljutni.
Koněprusy-cseppkőbarlang – Fotó: Barna Béla
A Koněprusy település és a 475 m magas Zlaty kůň (Arany ló) nevű domb melletti háromszintes barlang 400 millió éves devon mészkőben alakult ki. A barlangban mintegy 150 ezer évvel ezelőtt barlangi medve, hiéna és orrszarvú élt, később pedig ember is: a középkor folyamán rablók tanyáztak, 1460 és 1470 között pedig pénzhamisító műhely is működött itt! A háromszintes barlangot 1950-ben fedezték fel, s 1959-ben tették hozzáférhetővé a nyilvánosság számára. A 620 métert bejáró barlangi túra egy órás.
A Tetíni sziklákról a Berounka – Fotó: Barna Béla
Ha egy napot szánunk a Cseh-karsztra, akkor a már reggel 8-tól nyitva lévő Koněprusy-cseppkőbarlangot délelőtt nézzük meg, majd onnan folytassuk barangolásunkat tovább. Következő megállónk Tetín, ahol a Tetínské skály nevű sziklás magaslatról remek kilátás nyílik a Berounka szép völgyére s a völgy körül elterülő sziklás tájra, a Cseh-Karsztra (Český Kras).
A Cseh-karszt átnézeti térképe
A Moldva (Vltava) mellékfolyója, a Berounka egyik ága, a Mže (németül: Mies) Németországban ered, a másik ága, a Radbuza pedig Csehországban. A Berounka folyó völgye a prágaiak kedvelt kirándulóhelye, élénk a vízisportélet is, de igazából nem erről lett híres, hanem az ősmaradványairól. Sok leírásban ugyanis a Berounka völgyét a világ egyik legjelentősebb ősmaradvány-lelőhelyének tartják. Főleg a trilobitákat, azaz a háromkaréjos ősrákokat kell kiemelni, sok leírásban egyenesen a trilobiták völgyének hívják a helyet. De jelentősek az ősi külsővázas lábasfejűek (orthoceras) is, melyek a ma is élő nautilus rokonai. A „trilobiták völgyét” a francia geológus-paleontológus, Joachim Barrand (1799-1883) fedezte fel. Az ő tiszteletére nevezik az őslénytani leletegyüttest Barrandiumnak, amely az ópaleozóos élővilág egyik legfontosabb tanulmányozási területe.
A Cseh-karszt elhelyezkedése Prágához képest
Ha geológiailag nézzük, akkor a Cseh-medencében a Berounka folyó bevágódása tárja fel a méltán világhírű, óidő eleji (kambrium, szilur, devon) geoszinklinálist (Barandien-szinklinális), melynek devon mészkőrétegein alakult ki a Cseh-medenceség egyetlen karsztja. A Cseh-karsztot délről egyébként a Hřebeny- és a Brdy-hegység halmai határolják, északnyugatról pedig a Křivoklátská vrchovina.
Svaty Jan pod Skalou – Fotó: Barna Béla
Ha kigyönyörködtük magunkat a tetíni sziklákon, induljunk tovább Srbsko faluba. Ha hosszabb időre maradunk, érdemes ebben a faluban megszállni. Srbsko faluban nem sok a látnivaló, viszont északra tőle 6 kilométerre egy meseszép helyre juthatunk el a Loděnice patak völgyében. Ez a meseszép hely a Svaty Jan pod Skalou névre hallgat. Van egy csodaszép temploma és Benedek-rendi kolostora (benediktinsky klášter), mely 1661-1726 között épült fel. A kolostor felett pedig egy hatalmas szikla emelkedik, melyre jelzett turistaúton rövid időn belül felkapaszkodhatunk. Ez a hely a Cseh-karszt titkos tippje.
Karlštejn vára – Fotó: Barna Béla
Kevésbé titkos, sőt túlzottan is ismert a másik hely, Karlštejn vára. Ez Csehország egyik legjelentősebb, legszebb, leghíresebb, magyarok által is viszonylag gyakran látogatott vára.
Karlštejn várát Csehország legjelentősebb uralkodója, IV. (Luxemburgi) Károly (1316-1378) császár építtette 1348-ban
A 320 méter magas sziklán épült, festői külsejű várat a középkori Csehország legjelentősebb uralkodója, IV. (Luxemburgi) Károly (1316-1378) császár építtette 1348-ban. Ő volt a prágai egyetem megalapítója, s az ő nevét viseli a Moldva (Vltava) feletti híres Károly-híd is), de az ő nevét őrzi Karlovy Vary és persze jelen célpontunk, Karlštejn település is.
Karlštejn vára 1797-es metszeten
A Prágától csak egynapi lovaglásnyira lévő bevehetetlen, Arrasi Mátyás francia építészmester által tervezett vár menedékül szolgált Károlynak az elmélkedéshez és imádkozáshoz, de itt helyezte el a német-római és a cseh királyi koronát, a levéltárat, a legszentebb ereklyéket és azokat a drágán szerzett relikviákat, amelyeknek természetfölötti erőt tulajdonított. A várfalak vastagsága sok helyen eléri a hét métert is, legfelső emeletén található a különleges Szent Kereszt-kápolna, amelynek falait arany és féldrágakövek borítják. Itt őrizték a kincseket, de aztán a koronaékszereket 1626-ban Bécsbe szállították. Karlštejn vára mai alakját sokszoros átépítés után kapta: legutolsó átalakítása az 1800-as évek végén történt, J. Mocker és F. Schmidt tervei szerint.
Kép és szöveg: Barna Béla
A Budapest Beroun távolság Pozsonyon, Brnón és Prágán keresztül pontosan 555 kilométer. Prágától vonaton, a Berounka bájos völgyében másfél órás út (33 km). A túrához az igen részletes, 1:25000-es CHKO Česky Kras térképe ajánlott a cseh Geodézie On Line kiadótól; a térkép címlapfotóján Svaty Jan pod Skalou látható egyébként.
A turistatérkép
Jelen cikk első változata a HTM magazinban jelent meg 2012 decemberében A háromkaréjú ősrákok völgye címmel. Minden jog fenntartva!
HTM 2012 decemberi száma
