Jökulsárlón látképe – Fotó: Barna Béla
Ahogy repülővel közeledünk Izland felé, már akkor feltűnik egy óriási jégmező, mely majdnem a tengerig ér. A pleisztocénben még teljes egészében jégtakaróval fedett Izland nevének jelentése: a jég földje, és pontosan négy különálló jégsapkája van, miket „jökull”-nak neveznek az izlandiak. A három kisebb jégsapka a Höfsjökull, a Langjökull és a Myrdalsjökull. A legnagyobb a Vatnajökull, mely bolygónk legnagyobb gleccsermezői közé tartozik.
Európa egyik legnagyobb jégmezője a repülőből 2019. július 6-án – Fotó: Barna Béla
a Vatnajökull jégmező területe 8500 km², ezzel az egyik legnagyobb Európában
Sorrendet persze nehéz állítani, egyes listák szerint a Spitzbergákon van nagyobb tőle, mindenesetre a Vatnajökull jégmező területe 8500 km², ezzel az egyik legnagyobb Európában, vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy a Vatnajökull Európa legnagyobb mérsékelt övezeti jégtakarója: az ország területének több mint 8%-át foglalja el.
A Vatnajökull neve magyarra fordítva azt jelenti: tavas gleccser, ugyanis az alatta szunnyadó vulkánok melege több helyen tavakat olvaszt: ezek közül az egyik leghíresebb a Grimsvötn vulkán kráterét kitöltő tó.
Vatnajökull és Jökulsárlón helyzete Izland térképén
De térjünk vissza a Vatnajökull jégtömegéhez: a jég vastagsága 5-600 m, de sok helyen eléri az 1000 métert is. És hogy a jégtakaró miért hízhatott ilyen nagyra, a válasz: mert itt nagyon sok a csapadék. Ennek hátteréül ismerni kell az ún. izlandi minimum fogalmát, mely egy alacsony légnyomású akcióközpont és az év nagy részében a sziget felett tartózkodik, heves szeleket és viharokat keltve. A sziget déli peremén pedig a meleg tengeráramlás felett felszállnak a légtömegek, melyek a parti hegyek lejtőin viszont összetorlódnak, és kiengedik csapadék terhüket: évi 3-4000 milliméter csapadék esik belőlük átlagosan. Az átlagból azonban kiemelkedik a Vatnajökull déli lejtője és közvetlen környezte: itt évente 7-8000 mm (!) csapadék hullik, így a Vatnajökull bőséges jégutánpótlással táplálja a déli gleccsereket. Bár egyes vélemények szerint a jégmező területe néhány éve csökkenőben van, feltehetőleg az éghajlatváltozás és az utóbbi idők vulkanikus aktivitása miatt.
A Jökulsárlón – Fotó: Barna Béla
A jégmező megóvására 2008 június 7-én megalapították a Vatnajökull Nemezti Parkot, beleolvasztva a korábbi Skaftafell és Jökulsárgljúfur nemzeti parkokat is. Az így kibővült park jelenlegi területe 13920 km², Izland területének mintegy 14%-a. A park ezzel Európa legnagyobb nemzeti parkja lett, 2019-ben pedig az UNESCO világörökség részévé nyilvánították.
A Hvannadalsnúkur, Izland legmagasabb csúcsa repülőből – Fotó: Barna Béla
Ebben a nemzeti parkban az óriási jégtömegből magas csúcsok is kiemelkednek: közülük a legmagasabb a 2119 méter magas Hvannadalsnúkur sziklacsúcsában tetőző Öræfajökull, mely nem mellékesen egész Izland legmagasabb hegye is, egyúttal Európa harmadik legmagasabb tűzhányója!
A Jökulsárlón – Fotó: Barna Béla
A Hvannadalshnúkurtól, illetve az Öræfajökull vulkántól keletre, északkeletre találjuk Izland talán legkülönlegesebb látnivalóját, a Jökulsárlón jeges lagúnáját, melyet a Vatnajökull jégtakarójának olvadékvize hozott létre.
A Breiðamerkurjökull gleccser 1935-ben és 2015-ben
Illetve egészen pontosan a nagy Vatnajökullnak egy kisebb gleccsere, a Breiðamerkurjökull gleccser végénél esnek leváló jégtömbök a tóba. Ez a tó, a Jökulsárlón egy 18 km²-es olvadéktó, 248 méter mély (Izland legmélyebb tava!) és azt kell tudni, hogy egy szürke morénafal mögött keletkezett 1940-ben, amikor a Breiðamerkurjökull elkezdett visszahúzódni. A tó felülete állandóan nő, az 1970-es évektől kezdve megnégyszereződött!
Jég úszik a gleccserlagúnában – Fotó: Barna Béla
A tóba most is állandóan borjadzik a gleccser: borjadzásnak azt a pillanatot nevezzük, amikor egy jégtömb leszakad a gleccser végéről. A jégborjadzás inkább az Arktiszra, Antarktiszra vagy Grönlandra jellemző, ezért is érdekes ez itt Izlandon. A leszakadó kis jéghegyek (némelyikük persze akkora, mint egy ház) színükben igen változatosak – sok közülük igen fotogén kék. S hogy miért is kék? Nos, csak most nagyon röviden: a magyarázat az, hogy habár már szinte minden levegő kiszorult az öreg jégből, azért igen kis légbuborékok mégis nagy számmal maradnak benne vissza, melyeken a fény Rayleigh-szóródása és az ibolyaszínű komponens abszorpciója okozza a kékes színt.
Így néz ki szárazon a kétéltű – Fotó: Barna Béla
Az egész lagúna elmondhatatlanul szép, a jéghegyeket pedig nagyon közelről fotózhatjuk, ha befizetünk egy kétéltű járműves csónakázásra. Nyaranta (májustól októberig) napi 40 ilyen, NATO által kiselejtezett kétéltű indul Jökulsárlón úszó jegei közé.
Kétéltűvel a vízen – Fotó: Barna Béla
A kétéltű kirándulás nagyjából háromnegyed óráig tart. A helyi túravezető a lagúna mellett mesél az állatvilágról is (sokszor fókák fejei is felbukkannak a jégtömbök mellett), illetve egy jó darab jeget meg is kóstoltat a kétéltűzőkkel. Ezekkel egyébként 1985 óta lehet hajózni itt.
Jégkóstoló – Fotó: Barna Béla
A James Bond-filmek rajongóinak ismerős lehet a Jökulsárlón, ugyanis az 1985-ös Halálvágta (A View to a Kill) nyitójelenetét, illetve a 2002-es Halj meg máskor (Die Another Day) egyes részeit is itt forgatták! 2011 novemberében a Trónok harcához is forgattak itt jeleneteket. Sőt, magyar vonatkozása is van a gleccserlagúnának, a Bohemian Betyars nevű magyar zenekar Csavargó című 2017-es videoklipjét is forgatták itt.
Bohemian és Jökulsárlón
A Jökulsárlón egy 200 méteres lefolyással összeköttetésben áll az óceánnal, az 1-es főút hídja alatt is gyakran láthatjuk, hogy a jégtömbök lassan kiúsznak a nyílt vízre, ahol szépen elolvadnak, de előtte még kisodródnak néha a fekete vulkanikus partra, ahol szürreális képet mutatnak. A fotósok kedvenc helyének számító részt egyébként „gyémánt-partnak” is szokták nevezni.
Jégdarabok között a tengerparton – Fotó: Horváth Gábor
Miután megnéztük a Jökulsárlónt, onnan nem messze érdemes egy másik gleccserlagúnát is megnézni: a Breiðamerkurjökull gleccsertől nyugatra emelkedik a Breiðamerkurfjall (742 m) hegye, attól délre pedig egy másik gleccser jön lefelé a Vatnajökullból: ez a Fjallsjökull gleccser, mely ugyancsak egy gleccsertóban, a Fjallsárlón-ban végződik.
A Fjallsarlón – Fotó: Barna Béla
Üldögélés a Fjallsárlón partján – Fotó: Barna Béla
Ez a tó kevésbé híres, de megkockáztatható, hogy a jégtömbök sokkal szebbek és fotogének benne, mint a Jökulsárlónban. A Jökulsárlóntól egyébként a Fjallsárlón 11 kilométerre fekszik.
A Jökulsárlón környékének térképrészlete
A gleccserlagúnák után említsük meg, hogy a Vatnajökulltól délre fekvő óceánpart Breiðamerkursandur névre hallgat, egészen Hof településéig. A Vatnajökull déli oldalának természetesen a gleccser és jég a fő attrakciója, de Izland történetének is egy fontos epizódja ide kapcsolódik. A Breiðamerkursandur egyik legdélebbi pontján, Hoftól délre találjuk Ingólfshöfði települését, az óceánba nyúló szárazföld történelmi emlékhely: itt szálltak partra Izland első telepesei 870-ben, Ingólfur Arnarson és felesége, Hallveig vezetésével; az izlandi történetírás a sziget első skandináv telepeseiként tartja számon őket.
Kép és szöveg: Barna Béla
Jökulsárlón – Fotó: Barna Béla
