A földrajzos Balázs Dénes (1924-1994) egyike volt a magyar földrajztudomány kimagasló alakjainak, akinek a könyvein, lebilincselő útirajzain generációk nevelkedtek. A világutazó-geográfus Debrecenben született, itt is érettségizett, s a piaristák Szent Anna utcában található iskolájában kapott emléktáblát 2007-ben.

Ebbe az iskolába járt Balázs Dénes – Fotó: Barna Béla, 2019

Emléktábla a Szent Anna utcában

Egyik gyerekkori példaképem, Kubassek János 2007 novemberében meghívott Debrecenbe a másik gyerekkori példaképem, Balázs Dénesnek emléket állító kiállítás megnyitójára. A kiállításra sajnos akkor nem jutottam el, de 2012. december 11-én Pap József barátom habilitációjára tartván Bori lányommal elsétáltunk a debreceni Szent Anna utcába és bekéredzkedtünk a Szent József Gimnázium és Kollégiumba, és végre harmadik próbálkozásra sikerült lefotózni Balázs Dénes emléktábláját.

Bori lányommal Balázs Dénes emléktáblájánál 2012-ben

A 2007-ben felavatott emléktáblát a világutazó egykori iskolájában, a piaristák Szent Anna utcában található gimnáziumában (Szent József Gimnázium és Kollégium) avatták fel. Az emléktáblán látható bronzból készült dombormű Domonkos Béla alkotása. Az Érden élő szobrászművész még személyesen ismerte Balázs Dénest, így hitelesen tudta megörökíteni az akkor hetvenéves földrajztudós arcvonásait.

A tábla avatása 2007-ben

Az emléktábla avató ünnepség házigazdája dr. Pogány Béláné, a Szent József Gimnázium igazgatója volt. A megjelenteket köszöntötte: T. Mészáros András, Érd polgármestere. Balázs Dénes munkásságát méltatta: dr. Papp-Váry Árpád kartográfus, egyetemi tanár, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke. Az emléktáblát, valamint a domborművet alkotó Domonkos Béla érdi szobrászművészt bemutatta: dr. Kubassek János geográfus, tudománytörténész, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. Az egykori osztálytársak nevében köszöntőt mondott: Medveczky Géza, a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület tiszteletbeli elnöke. Az emléktáblát megszentelte: Bosák Nándor, debrecen-nyíregyházi püspök.

Fotó: Barna Béla

Balázs Dénes debreceni évei
A földrajzos Balázs Dénes (1924-1994) egyike volt a magyar földrajztudomány kimagasló alakjainak, akinek a könyvein, lebilincselő útirajzain generációk nevelkedtek. Lenyűgöző stílusban megírt könyvei hatására nagyon sokan választották életük hivatásául a geográfia művelését, köztük részben én is.

Balázs Dénes úgy kötődik Debrecenhez, hogy itt látta meg a napvilágot 1924. szeptember 17-én. Édesapja, Balázs Dénes a székelyföldi Kászonimpérből származott, 1890. december 5-én született szegény földműves családban; édesanyja, Mérész Piroska pedig 1895. január 1-jén született egy rimaszombati pékmester lányaként. A jeles világutazó szülei 1922. február 19-én Újpesten kötöttek házasságot, majd az apja a jobb megélhetés reményében vállalt katonai szolgálatot Debrecenben, és ugye ekkor született meg a jeles tudós. Balázs Dénes két éves volt, amikor 1926-ban a család átköltözött Debrecenből Mezőhegyesre, ahol a családfő az állami ménesbirtok raktárkezelőjeként teljesített katonai szolgálatot.

Balázs Dénes szüleivel

Iskoláit Tótkomlóson, Makón, a Návay Lajos Felsőkereskedelmi Iskolában, majd Debrecenben végezte. 1940-ben édesapja betegsége miatt a család visszaköltözött Debrecenbe. A családfő 1941-ben, alig 51 éves korában elhunyt. Balázs Dénes a piaristák Szent Anna utcában található kereskedelmi iskolájában (ma Szent József Gimnázium és Kollégium) érettségizett 1943-ban.

Érettségi után, 1943-ban Balázs Dénes a Debreceni Dohánygyárban kezdett dolgozni, majd 1944-ben leventeként behívták katonának. A frontszolgálatot sikerült elkerülnie, de szovjet hadifogságba esett és három évig végzett kényszermunkát az azerbajdzsáni szumgaiti lágerben. A fogságból való szabadulás után eladták a debreceni családi házat, és édesanyjával Érdligeten vásároltak szerény otthont.

Később a sors ugyan messze sodorta szülővárosától, de az Érdligeten letelepedett földrajztudós mindig szeretettel gondolt vissza Debrecenre, ahová számos alkalommal meghívták előadást, élménybeszámolót tartani.

Balázs Dénes élete, utazásai
A szovjet hadifogság és sok egyéb körülmény sokáig késleltették szakmai kibontakozását, de az 1950-es évek végén aztán lassan beindultak a felfedező-utak. 1958 telén indult első egyszemélyes kutatóútjára Kínába, ahol elsősorban a dél-kínai karsztvidéket tanulmányozta. Innen hazatérve 1959–1962 között esti tagozaton földrajz szakos volt az ELTE-n, majd anyaggyűjtésként doktori disszertációjához újabb tanulmányutat szervezett a Közel-Kelet karsztvidékeinek bejárására 1962-ben: ennek során Maár Imrével bejárták Libanon, Szíria, Jordánia és Egyiptom karsztvidékeit. 1964-ben meg is szerezte doktori címét, disszertációját a karsztkorrózió problematikáiból írta.

Balázs Dénes Egyiptomban

1964–1965-ben a trópusi karsztok és az indonéziai vulkanikus szigetek kutatása céljából újabb nagy tanulmányutat szervezett. Ennek a túrának a tapasztalataiból írta első ismeretterjesztő könyvét Hajóstoppal az indonéz szigetvilágban címmel, melyet később 25 másik követett. Indonéziából hazatérve feladta állását az Élelmiszeripari Minisztériumban és innentől szabadúszó geográfusként dolgozott tovább.

1967–1968-ban egy lengyel kamionos expedícióval szelte át a Szaharát, majd bejárta Egyenlítői-Afrikát. 1969–1970-ben Alaszkától Tűzföldig az amerikai kontinenst járta végig. Észak-Amerika bejárása után Caracasból indulva az Andok vonulatát követte Dél-Amerikában, Ecuadorban a teljesen feltáratlan Archidonai-karsztvidéken kutatott, de eljutott a Galápagos-szigetekre is. 1972–1973-ban Japánt, a Fülöp-szigeteket, Pápua Új-Guineát kereste fel, majd Ausztráliában és az Óceániai szigetvilágban folytatta tanulmányútját.

1975-ben az indiai szubkontinensre látogatott el, azonban nem tudta útját tovább folytatni Dél-Afrika felé egészségi okokból és haza kellett térnie, de rövidesen újra elindult, ezúttal Dél-Afrikát és a környező országokat járta be. Erről az útról szól A Zambézitől délre című műve.

Balázs Dénes első Föld körüli útja

1977–1978-ban, első Föld körüli útja során eljutott Skóciába, Grönlandra, majd egy venezuelai expedícióhoz csatlakozva az Orinoco felső folyásához a civilizáció által érintetlen waika népcsoporthoz. Ezután a közép-amerikai földhíd országait (Panama, Costa Rica, Guatemala, Mexikó) járta végig, majd Új-Zéland és Ausztrália következett utazásai sorában.

1979-ben Madagaszkár szigetén utazott, ahol többek között Benyovszky Móric egykori településének és valószínű sírjának a helyét is megállapította.

1981-ben a karibi szigetvilágot, majd a három Guyanát látogatta meg, ezután Belémből indulva végighajózott az Amazonason és eljutott az óriásfolyó eredetéhez is a perui Andokban.

Balázs Dénes második Föld körüli útja

1984–1985-ben másodszor is körbeutazta a Földet érintve a Kanári-szigeteket, Kanadát, majd újra bejárta Dél-Amerikát, különös tekintettel Argentínára. Onnan Tahitin át Új-Zéland, majd Új-Kaledónia, Vanuatu és a Salamon-szigetek következtek és újra ellátogatott Új-Guineára is.

1988–1989-ben Délkelet-Ázsia országait járta be. Itt a karsztkutatás mellett az országok útikalazához is anyagot gyűjtött, ezek azonban (az Ázsia földrajzát tárgyaló nagyszabású munkájával együtt) már nem jelenhettek meg a kiadók pénzügyi gondjai miatt. 1989-ben újra sikerült eljutnia a dél-kínai karsztvidékre is, majd a következő évben a Szovjetunióba látogatott el. Ez volt az utolsó hátizsákos expedíciója.

Balázs Dénes összes útja 1958-1990 – Forrás: Életem-utazásaim

Balázs Dénes hosszas betegség után 1994 október 19-én hunyt el. Utolsó hónapjaiban is emlékiratain dolgozott, melyek 1995-ben jelentek meg felesége gondozásában Életem – utazásaim címmel.

A pangea blog írja róla: „A minden addiginál szebben illusztrált, “Életem – utazásaim” címmel megjelenő kötet méltó búcsúzóvá vált: egyesíti magában a szerző alaposságát, hihetetlen ismeretanyagát, önironikus humorát, a nehézségeket mindenáron legyőzni akaró makacsságát, kitartását, valamint üzenetét az utókornak: legyen mindenkinek értelmes és hasznos életcélja, melynek eléréséért küzdjön állhatatosan. A 3276 expedíciós nap (közel 10 év) alatt megtett csaknem egymillió kilométer, a 27, összesen több millió példányban elkelt könyv és a több száz tudományos cikk és egyéb ismeretterjesztő kiadvány azt bizonyítja, hogy a fenti hitvallást még erre kevésbé alkalmas korokban sem lehetetlen teljesíteni.

Balázs Dénes 14 nagy útja

Balázs Dénes sírja Érden, az Ercsi úti temető 8. parcellájában van, síremléke Domonkos Béla szobrász alkotása (2002).

Magyar nyelven megjelent könyveinek listája

1. Hajóstoppal az Indonéz-szigetvilágban (Táncsics Kiadó 1969)
2. Kölcsönautóval a Szaharában (Táncsics Kiadó 1970)
3. Cikkcakkban az egyenlítőn (Táncsics Kiadó 1971)
4. Hátizsákkal Alaszkától a Tűzföldig I. (Táncsics Kiadó 1972)
5. Hátizsákkal Alaszkától a Tűzföldig II. (Táncsics Kiadó 1973)
6. Galápagos (Gondolat Kiadó 1973)
7. Tájfun Manila felett (Gondolat Kiadó 1975)
8. Pápua Új-Guinea (Gondolat Kiadó 1976)
9. Ausztrália, Óceánia, Antarktisz (Gondolat Kiadó 1976)
10. A Zambézitől délre (Gondolat Kiadó 1979)
11. Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia (Panoráma 1981)
12.Vándorúton Panamától Mexikóig (Gondolat Kiadó 1981)
13. A sivatagok világa (Móra Könyvkiadó 1982)
14. Ázsia képes földrajza (Sebes Tibor társszerzővel)) (Móra 1983)
15. Bozóttaxival Madagaszkáron (Gondolat Kiadó 1983)
16. Közép Amerika és a Nyugat-indiai szigetek (Panoráma 1986)
17. A kenyérfák árnyékában (Kossuth Könyvkiadó 1987)
18. Amazónia (Gondolat 1987)
19. Argentína, Uruguay (Panoráma 1988)
20. Az őserdők világa (Móra Könyvkiadó 1990)
21. Magyar utazók lexikona (szerkesztőként) (Panoráma 1993)
22. A Húsvét-sziget fogságában (Szerzői kiadás 1993)
23. Galápagos az elefántlábúak szigetei (Szerzői kiadás 1994)
24. A csepegő kövek igézetében (Szerzői kiadás 1994)
25. Szigetről szigetre a Kis-Antillákon (Szerzői kiadás 1994)
26. Távoli tájak magyar utazói (1-6. köt. szerk.). A szerző munkája: 4. köt.: Magyar utazók Amerikában, 5. köt.: Magyar utazók Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidékeken – Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993-1995
27. Életem – utazásaim (emlékiratok a földrajzi ismeretterjesztés szolgálatában) – Szerzői kiadás, Érd, 1995

Utolsó könyvének címlapja