Katar két dologban is világrekorder: az ország területe talán a világ legkietlenebb földjén van, még édesvízkészlete se nagyon van. Ezzel párhuzamosan, a világ legmostohább természeti adottságokkal bíró országa egyben a világ leggazdagabb országa címmel is büszkélkedhet! 

Katar és környéke térképe

A világ legkietlenebb és a leggazdagabb országán mostanság sokan keresztülutaznak világ egyik legjobb légitársaságával, a Qatarral. Én is sokszor szálltam már át Dohában, sőt több napot is a városban töltöttem. De most nem városnéző kalauz következik, hanem országismeret. Ez jó azoknak is bevezető gyanánt, akik pár napot eltöltenek itt, de azoknak is érdekes és talán hasznos időtöltés, akik csak átszállnak a reptéren és a várakozás alatt elolvassák Katar földrajzát és történelmét.

Földrajz és természeti viszonyok Elsőnek a természeti viszonyokról kell szót ejteni. Mint említettem, Katar talán a legkietlenebb és legszárazabb területei közé tartozik Földünknek. Alig 60-80 mm csapadék hullik évente, ezzel az értékkel Katar a világ egyik legaszályosabb vidéke! És ehhez hozzájön még, hogy nyaranta gyakori a 45 fokos hőség (télen 17 fok az átlagos hőmérséklet) és hogy gyakran fúj a száraz, poros északnyugati szél, a samal (shamal). A forró klímát júniustól szeptemberig homokviharokat keltő szél teszi még kellemetlenebbé. A szárazság és hőség következtében Katar földje terméketlen és kihalt: még a hozzá hasonló sivatagi, arab államok területénél is barátságtalanabb. Nincs ugyanis még édesvize sem nagyon, sőt a talajvíz is erősen sós; ivóvízhez pedig a tengervíz sótalanításával jutnak.

Alig 60-80 mm csapadék hullik évente, ezzel az értékkel Katar a világ egyik legaszályosabb vidéke

Ez a kietlen, lapos félsziget úgy nyúlik be az Arab- (Perzsa-) öbölbe a szaúd-arábiai partoktól, akár egy hüvelykujj. Az Arab-félszigettől Katart sós mocsarak és sivatagos sávok választják el. Földrajzos szakirodalomban olvashatunk tengerszint fölötti sós serpenyőkről (sebkha) is, melyek a kutatók szerint azokra az időkre emlékeztetnek, amikor Katar még sziget volt.

Katar geológiai térképe

Az összeköttetés ugyanis az arab szárazfölddel csupán egy enyhe emelkedés révén jött létre. Ezekből a mocsarakból emelkedik ki észak felé az egész Katarra jellemző, enyhén hullámos eocén mészkőrétegekből felépülő dombvidék, melynek a legmagasabb pontja mindössze a 106 méteres Qurayn Aba al Bawl – ezt nyugaton, Al Kiranah város közelében éri el (más források a legmagasabb pontot Tuvajir al-Hamir néven említik). Keleti irányban fokozatosan lejt a vidék a tenger felé.

Homokdűnék délkeleten, többnyire a tengerparton fordulnak elő. A tengerpartot több, mélyen benyúló öböl tagolja. Különösen a keleti oldalon sok a korallszirt. De Katar földrajzát tárgyalva a tengerparton nem a korallok a lényeg, hanem a partvidék aljzatában elhelyezkedő, gyűrt középidei üledékek: ezek rejtik az Arab-félsziget legfontosabb ásványkincsét, a kőolajat. Még az egyetemen tanultuk, hogy a legfontosabb tárolókőzeteket (az ún. arab formáció jura időszaki porózus mészkövét) 1500-3000 m mélyen harántolták a fúrások. E középidei üledékekhez, elsősorban tehát a jura időszaki mészkövekhez kapcsolódnak a nagy kőolaj- és földgázkészletek. Megint csak egy rekord: a világ harmadik legnagyobb kiterjedésű földgáz lelőhelye Irán és Oroszország után Katarban van!

Katar gázmezőinek térképe

a „természet mostohagyerekének” számító kietlen félsziget tulajdonképpen a XVIII. századig gyakorlatilag lakatlan terület volt

Katar történelme Bár arab források a X. században már említik Katart, a „természet mostohagyerekének” számító kietlen félsziget tulajdonképpen a XVIII. századig gyakorlatilag lakatlan terület volt. Az 1740-es, 1750-es években Arábia középső részéből, az ottani talán még mostohább viszonyok miatt több nomád törzs errefelé, a tengerparti területek felé vándorolt. E törzsek egyike volt a szaúd-arábiai Nedzsd-ből a mai Katar területére érkezett wahhabita Al-Thani család (később elsősorban halászattal és gyöngyhalászattal foglalkoznak majd). A másik törzs csaknem egy időben érkezett ide: ez a mai Kuvait területéről a bahreini uralkodó családot adó Al-Khalifa törzs volt, melyet aztán a perzsa invázió ugyan Bahreinbe szorított vissza, de továbbra is nagy befolyással bírtak a mai Katar területén. E két törzs folyamatos harcot vívott egymással. Az Al Thani nemzetség alapította Al Bid falut, a mai Dohát, az Al Khalifah nemzetség pedig Az-Zubarak települést allapította, innen kiindulva hódították meg Bahreint.

Gyöngykagyló szobor Katarban – Fotó: Barna Béla

A XIX. század közepére Katar a gyöngyhalászat központjává vált, melyet a bahreini Al-Khalifa család ellenőrzött (az 1930-as években jelent meg a világpiacon a japán tenyésztett gyöngy, ekkor ment tönkre Katar hagyományos gazdasági alapja). Emiatt a bahreini befolyás miatt fontos évszám az ország történetében 1867 Mohammed Bin Al-Thani sejk a bahreini befolyás visszaszorítása érdekében védelmi megállapodást köt a Brit Birodalommal és dohai székhellyel emírré tette meg önmagát, tulajdonképpen de facto megalapítva a Katari Emírséget. 1868-ban tehát egy rövid időre független sejkség lett Katar, elismerése fejében pedig Nagy-Britannia jutott vezető szerephez az öbölben. 1872-től 1915-ig azonban a félsziget az Oszmán Birodalomhoz tartozott, s az öböl két érdekszférára oszlott: északi részét a törökök, déli részét a britek ellenőrizték. Apropó britek: a XIX. század közepéig – a mai Arab Emírségekhez hasonlóan – a katari tengerpartot is „kalózpartnak” nevezték. A kalózkodásnak csak akkor alkonyult be, amikor beavatkozott a brit Kelet-indiai Társaság, hogy megvédje Indiába vezető kereskedelmi útvonalait.

A névleges török ellenőrzés 1915-ben szűnt meg, a törökök elhagyták Katart, amely 1916-ban brit protektorátus lett. 1937-ben az Al-Thani család kiterjeszti hatalmát Zubarára is, amely a későbbiekben az egyik legjelentősebb olajkitermelő hellyé vált.

az olajtermelés 1949-ben kezdődött meg, és ezzel elindult a mesebeli meggazdagodás történetének klasszikus útján az ország

Az ekkoriban felfedezett olajkészletek teljesen új perspektívát kínáltak Katarnak. A termelés azonban csak 1949-ben kezdődött meg, és ezzel elindult a mesebeli meggazdagodás történetének klasszikus útján az ország. A hatvanas évek végén, amikor a britek bejelentették, hogy 1971-ben kivonják csapataikat a Szueztől keletre fekvő térségből, az öböl menti sejkségekben fölerősödtek a föderációs törekvések. 1970-ben a mostani uralkodó édesapját, Khalifa Bin Hamad Al-Thani sejket miniszterelnökké nevezték ki, és 1970. április 2-án kihirdették az ország ideiglenes alkotmányát. Katar végül nem csatlakozott az Arab Emírségekhez, hanem 1971. szeptember 1-jén kikiáltották a független Katar Államot, mely szeptember 21-én az ENSZ-nek is tagja lett, így jött létre a 11437 km² területű Katar Állam (Dawlat Qatar).

Katar állam címere

Kormányzat és politikai rendszer Röviden összefoglalva, Katarnak nincs parlamentje, sem törvényhozó testülete, sem politikai pártjai sincsennek. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom az államfő, vagyis az emír kezében összpontosul.

Kicsit bővebben kifejtve kezdjük ott, hogy 1972-ben Khalifa Bin Hamad Al-Thani sejk Katar emírje lett. Őt a fia Hamad Bin Khalifa Al-Thani sejk békés palotaforradalommal megfosztotta a hatalomtól 1995. június 27-én, ő egészen 2013-ig irányította az országot. Tamím bin Hamád Al Táni sejk (1980. június 3–) Katar nyolcadik emírje. 2013. június 25-én vette át az állam vezetését, miután apja, az előző emír lemondott. Trónra lépésekor a harminchárom éves Tamim volt a világ legfiatalabb uralkodója.

Donald Trump 2017-ben a rijadi Ritz-Carlton Hotelben a katari emírrel Fotó: Official White House Photo by Shealah Craighead

Az államfő maga tartja kézben a törvényhozó és végrehajtó hatalmat, törvényeket rendeleti úton alkot. Az emír egy személyben védelmi miniszter és a fegyveres erők főparancsnoka is. Van ugyan egy tizenöt tagú minisztertanács, ami törvényeket és rendeleteket elfogadásra és jóváhagyásra javasol, de igazából az emír hatalmának egyetlen ellenőrző, számonkérő funkcióját az uralkodó család jelenti. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az uralkodó család nagyjából 500 férfi tagja tölti be a legfontosabb állami és gazdasági vezető posztokat. Az államügyek intézésében az emír az általa kinevezett harminc tagú konzultatív tanácsra (Súra) támaszkodik, amely áttekinti a minisztertanács által javasolt törvényeket és rendeleteket.

Népesség és társadalom Katar alapvetően iszlám társadalom maradt (a katariak zöme szunnita muzulmán), ahol a hagyományos arab viseletet hordják, az asszonyokat tartózkodó viselkedésre kötelezik. Katar lakossága egyébként alig több mint 100 év alatt megszázszorozódott. 1904-ben még csak 27000 fő lakta, 1970-ben már 111 ezer, 1986-ban már 369 ezer, 1997-ben 522 ezer, 2004-ben 744 ezer. És itt jött egy még nagyobb ugrás, a 2010-es népszámlálás szerint már 1,69 millió volt Katar lakossága, 2013-ban 1,9 millió, 2016-ban pedig 2,5 millió! Közülük azonban mindössze 330 ezer embernek van állampolgársága, a többi vendégmunkás, ún. expat. Így lehetséges az, hogy Katarban a lakosság legnagyobb százaléka indiai (25%)! Mindössze 12% a katari őslakos, ezzel csak a harmadik legnagyobb népcsoport az országban! Sorrendben álljon itt most az expatok lélekszáma és arányuk az összlakosságban: indiai 650 ezer fő (25%), nepáli 350 ezer fő (17.3%), katari 330 ezer fő (12.10%), filippínó 260 ezer fő (10%), egyiptomi 200 ezer fő (8.6%), bangladesi 280 ezer fő (12.10%), srí lankai 145 ezer fő (5.6%), pakisztáni 125 ezer fő (4.8%).

Katariak Doha óvárosában – Fotó: Barna Béla

Ha a vallási megoszlást nézzük, a lakosságnak csak 67.7%-a muszlim; az országban él 14% hindu és 14% keresztény (Szaúd-Arábiával szemben itt például található római katolikus templom) és végül mérhető még a buddhisták száma is: 3.1%.

Katar gazdasága, a kőolaj- és földgázipar Szóval a 2,5 millió lakosú és 11437 km² területű Katar ma a világ leggazdagabb állama (az egy főre jutó GDP tekintetében – a második stabil helyezett Luxemburg). A nagy gazdagság előidézője a szénhidrogének mérhetetlen mennyisége: itt van a világ harmadik legnagyobb kiterjedésű földgázlelőhelye Irán és Oroszország után, egyes elemzések szerint azonban a nagy part menti Északi-mező földgáztartalékai a becslések szerint a világon a legnagyobbak! A gáz kitermelését 1991-ben kezdték meg, az itt lévő gáztartalék 4,2 billió köbméter.

földgáztartalékai a becslések szerint a világon a legnagyobbak

Kőolajat is bányásznak, habár koránt sem olyan mértékben, mint a többi arab-öbölbéli ország (az öbölmenti országok között a legkisebb termelőnek számít a maga napi másfélmillió hordós kitermelésével – az Arab Emírségek ennek a dupláját, Szaúd-Arábia a hétszeresét termeli ki). A szénhidrogének miatt a gazdaság szerkezete egysíkú, a kivitel 93%-a nyers kőolaj, földgáz, illetve ezek származéka. Hatalmas kőolaj- és földgázlelőhelyei a félsziget nyugati partján, valamint a kontinentális talapzaton, Halul sziget környékén találhatók.

Érdekesség, hogy 1996-ban első ízben itt kapott magyar vállalat (MOL) tenger alatti lelőhelyek felkutatására és kiaknázására szóló koncessziót (forrás: Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Bp.) Ugyancsak ebből a kötetből tudhatjuk még meg, hogy „a kőolajat a keleti parton épült kőolajkikötőben, Umm-Szaidban szivattyúzzák tartályhajókba. Ez a város a fiatal nehézipar központja; üzemei közül a kőolaj-finomító, a földgázt feldolgozó polietiléngyár és műtrágyagyár, valamint az öbölmellék első teljes ciklusú vaskohászati kombinátja érdemel említést. Ez utóbbi a pelletezett svéd és indiai vasércből direkt redukciós eljárással állítja elő az acélt, melynek további feldolgozását elektromos kemencék, majd lemez- és huzalhengerművek végzik”.

Katar műholdképen

A katari kormány egyébként 1974-ben a Qatar General Petroleum Corporation megalapításával államosította az olaj- és gázkitermelést. Az olajból befolyó pénzből építették ki a szociális intézményrendszert, ingyenes oktatással és egészségügyi ellátással, nekiláttak a nehézipar fejlesztésének, hogy a virágzó jólét ne váljon semmivé egy szempillantás alatt, amikor az olajtartalékok kimerülnek. 1947-ben csupán egy kórháza és egyetlen állandó orvosa volt Katarnak, mára pedig a világ egyik legfejlettebb államát hozták létre! Ezen túlmenően Katar a földgázból és kőolajból származó bevételeinek nagy részét Nyugat-Európában és az USÁ-ban is befektette: bankok és olajipari cégek mellett megvásárolták például a Paris Saint-Germain focicsapatát is.

Katari hangulat – Fotó: Barna Béla

Katart említve szólni kell még az al-Dzsazíra nevű hírtelevízióról, mely az arab világban talán a legnézettebb, de angol nyelven is sugároznak. És ugyancsak szólni kell Katar állam légitársaságáról, az 1993-ban alapított Qatar Airways-ről, mely egy hatalmas ötcsillagos légitársaság, mely többször is elnyerte a világ legjobb légitársasága címet.

Apropó Qatar Airways: anno még nekem kellett vízum az országba amikor először jártam ott, 2017-ben azonban Magyarország állampolgáraival szemben Katar feloldotta a vízumkötelezettséget a katari belügyminisztérium, a katari turisztikai hatóság és a Qatar Airways közös nyilatkozata szerint.

Kép és szöveg: Barna Béla

Katari vízumom a bal felső sarokban – Fotó: Barna Béla