A Bohinji-tó körül

Szlovénia legnagyobb és talán legszebb tava, a festői szépségű Bohinji-tó a Júliai-Alpok szívében egy hajdani gleccser vájta szépséges völgyben fekszik. A tavat minden évszakban élmény körbesétálni, illetve nem messze a tóparttól ered a Száva folyó is egy fantasztikus vízeséssel. 

A 20269 km² területű Szlovénia nyolc tájegysége közül az egyik, magyarul Hegyvidéknek nevezhető alpesi területe szlovénül Gorenjska. E térség gyöngyszeme, a Bohinji-tó Ljubljanától mindössze 80 kilométerre, egyórányi autóútra található, s a legideálisabb túracélpont minden évszakban.

A tó délnyugati sarkában fekszik Ukanc település, ha itt tesszük le az autónkat, akkor egy 21 kilométeres körtúrát tehetünk, ennek során érintjük a Száva-forrását és vízesését is, valamint a tavat is megkerüljük.

Ukanc 560 méter magasan fekszik, és egy kis aszfaltozott úton, egy kis hídon átkelve északkeleti irányba tartsunk indulás után és így hamarosan elérjük a Pršivec 1761 méter magas sziklafala alatti turistautat, amelyen 5 és fél kilométert gyalogolunk nyugati irányban. Ezen az úton nagyjából 300 m szintet emelkedünk, hogy a Koča pri Savici háztól egy erősebb kaptató beiktatásával eljussunk egyik fő látnivalónkhoz, a 78 méter magas Savica-vízeséshez (Slap Savica). Illetve a nagyobbik vízesés 78 méter, míg a kisebbik magassága 25 méter. A forrás tengerszint feletti magassága a vízesés lábánál 894 m.

a 78 méter magas Savica-vízesés (Slap Savica) a Száva eredete is egyben

A sziklarepedésből előtörő Száva-forrás és egyben vízesés Szlovénia egyik leglátványosabb zuhataga: a komor Komarča (Komma-szikla) 1294 m magas oldalából fakadó víz az utánpótlását részben az 500 méter szinttel feljebb fekvő Fekete-tó (Černo jezero) kiterjedt karsztos területéről nyeri. A Komarča egyébként zord hely: 1987-ben egy szélvihar letarolja az egész Komarča hegyoldalát, 2004-ben pedig egy hatalmas tűzvész volt a hegyoldalban.

A Savica-vízesés kilátójánál láthatjuk János osztrák főherceg emléktábláját. János főherceg egyébként Mária Terézia unokája volt, aki amellett, hogy például részt vett a Napóleoni háborúkban, az Alpok nagy szerelmese és kutatója is volt. 1807-ben meglátogatta a Savica-vízesést, ennek a látogatásnak az emlékére a báró Žiga Zois tulajdonában lévő bohinji vasmű állíttatta a márványtáblát, mely Leonard Kelbl szobrászművész alkotása.

A Savica egyébként több irodalmi műben is szerepel. A legnagyobb szlovén költő, France Prešeren Keresztelő a Savicánál című romantikus poémája a karantánok X. századi megtéréséről szól. A pogány Črtomir és a keresztény Valjhun között a szabadságért és eszmékért folytatott párviadala a pogány Črtomirnek a Savica vízesés alatti megkeresztelésével végződik, ahol szerelme, Bogumila könyörgésére felveszi a keresztény hitet.

De meg kell említeni a legöntudatosabb szlovén költő, újságíró, tanár, műfordító, szótárkészítő és pap, Valentin Vodnik (1758-1819) nevét is, aki 1793-tól élt lelkészként a vízeséstől 22 kilométerre fekvő Koprivnik v Bohinju nevű falucskában, ahol számos verset írt a Savica vízesésről.

A forrás-vízesés még csak Savica néven pár kilométer után belefolyik a Bohinji-tóba. Érdekesség, hogy 1916-ban az osztrák-magyar hadsereg katonai vízerőművet létesített a Savicán, az isonzói front hátországának energiaellátása céljából. Amikor a Savica elhagyja a tavat, már Sava Bohinjka a neve, Bled közelében, Radovljicában pedig egyesül az északról érkező Sava Dolinkával, innen kezdve már Száva (Sava) a folyó neve.

Végigfolyik Szlovénián (Kranj városán és Ljubljana mellett), keresztül Horvátországon (Zágrábon is) majd a bosnyák határ mentén, végül 940 kilométert megtéve Szerbiában Belgrádnál a Dunába ömlik. A Szávának egyébként 95700 km² a vízgyűjtő területe, közepes vízhozama Zágrábnál 255 m³/s, míg a torkolatánál, Belgrádban 1780 m³ másodpercenként. Nagyobb mellékfolyói közül talán az Una a Bosna és a Drina említhető.

Miután megcsodáltuk a Száva folyó születésének számító Savica-vízesést, ugyanazon a turistaúton visszaindulunk, de Ukancban nem a falu, hanem a tó északi partja felé vesszük az irányt.

Az 527 méter magasan fekvő Bohinji-tó (szlovénül Bohinjsko jezero) Szlovénia legnagyobb természetes tava, mely egy gleccser egykori völgyében maradt vissza. A tó nevét sokan az Isten szláv nevére (Boh) vezetik vissza, utalva erre, hogy amikor Isten befejezte a világ megalkotását, rájött, hogy megfeledkezett egy kis népről, akiknek elfelejtett földet adni, ezért nekik adta a világ legszebb helyét (ezt a vándormotívumot vallják egyébként a grúzok is).

A hegyek meredek falai közt hosszan elnyúló, 3,18 km² területű, csillogó tükrű, mélykék vizű tó északi partján, egy hangulatos turistaúton folytatjuk túránkat.

A 4,1 km hosszú tó átlag 1 km széles, legnagyobb mélysége pedig 45 méter

A 4,1 km hosszú tó egyébként átlag 1 km széles, legnagyobb mélysége pedig 45 méter! Mint említettük, a legjelentősebb beömlő vize a Savica. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy vízmennyiségének bő 30 %-át itt, az északi parton a tó vízszintje alatt feltörő karsztforrások adják.

A nagyon hangulatos északi parti ösvényen az 551 méter magasan fekvő ugyancsak hangulatos kicsiny faluba, az 500 lakosú Stara Fužinába érünk. Ha bemegyünk a faluba, a Szent Pál tiszteletére szentelt középkori temploma érdemel figyelmet. Ha csak a tóparton sétálunk tovább, akkor hamarosan elérjük a tó délkeleti sarkában épült Ribčev Laz turistaközpontot.

Ott, ahol a Száva-Bohinjka kifolyik a tóból, ott épült a XIII. századi, kívül-belül freskódíszes Keresztelő Szent János (Sv. Janez Krstnik) templom. Ez is a sokat fotózott műemlékek közé tartozik, de talán még többen fotózzák a tó partján álló kecskebak szobrát.

A legenda szerint itt élt a híres mítikus fehér szőrű kecskebak, az Aranyszarv (Zlatorog). A kecskebak legendája az egész régióra jellemző egyébként, Szlovénián kívül az osztrák Karintiában és az olasz Friuli-Venezia Giulia tartományban is ismerik. A Zlatorog több népmesében szerepel, viszont szinte ugyanazon tulajdonságai vannak mindben. A lényeg, hogy a kecske arany szarvai kulcsot képeznek a Triglavban elrejtett kincshez, illetve hogy az állat véréből gyógyító hatású virágok sarjadnak. A Zlatorog sztoriját Karl Deschmann (Karel Dežman) jegyezte le 1868. február 21-én, de feldolgozta a legendát Dušica Kunaver is, Rudolf Baumbach pedig megverselte 1877-ben, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Camilla és Eduard Lucerna operát írtak a történetből. És még valami: ez a kecske a legjobb szlovén sörmárka szimbóluma is, melyet Laškó városában gyártanak.

Az 532 m magasan fekvő Ribčev Laz után a tó déli partján Sv. Duh házait érintve zárhatjuk túrakörünket Ukanc parkolójában. A túra végén József Attila két verssora is eszünkbe juthat: az egyik az „óvatosan hegyre mászni”, míg ugyanebből a versből „a tavat csak megkerülni” verssor csenghet fülünkbe.

Ha a túra előtt vagy után van még időnk, Ukancból tehetünk egy felvonós kirándulást is a Vogel hegyére, hogy a magasból is megpillanthassuk és lefotózhassuk a csodaszép Bohinji-tavat. Legcélszerűbb persze, ha külön túranapot hagyunk neki.

Modern drótkötélpályán öt perc alatt jutunk fel a Vogel hegy 1530 m magasan fekvő platójára, a Hotel Pod Voglom szállodához. A kabinos drótkötélpálya völgyi állomása 569 m-en, hegyi állomása 1535 m-en épült. Itt átszállva libegő indul az Orlova Glava (1682 m), majd tovább a Postaja Plato, más nevén Visoki Orlov rob 1808 m magasan fekvő állomásra. Innen turistaúton elérhetőek gyorsan a Šija (1880 m) és a Vogel (1923 m) csúcsai. A platóra azért érdemes egyébként még felmenni, mert innen rajzolódik ki leglátványosabban a Triglav fűrészfogas gerinccsúcsa – ez a Júliai-Alpok egyik legszebb látképe. A Júliai-Alpok, s egyben Szlovénia legmagasabb csúcsa a 2863 m magas Triglav; a hegy, melynek sziluettje szerepel Szlovénia címerében is.

Kép és szöveg: Barna Béla

A Bohinji-tó leggyorsabban Budapestről az M7-es autópályán Tornyiszentmiklós felé, majd Szlovénián belül a Lendva, Maribor, Ljubljana autópályán érhető el. Szlovéniában egységes autópálya-matrica rendszer van érvényben, a 7 napos matrica ára 15 euro. A Budapest – Stara Fužina távolság ezen az úton 542 kilométer. A területhez a freytag & berndt Julische Alpen 1:50000-es, WK 141-es számú térképe is jó, de leginkább a SIDARTA nagyon szép rajzolatú és részletes (1:25000) térképe ajánlott. A Vogel-hegyi kabinos felvonó 14 euró oda-vissza, a Savica-vízeséshez pedig 3 euró a belépő.

A területről 2017 áprilisában jelent meg cikkem a HTM hasábjain, az Aranyszarv legendája címmel.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!