Fotó: Barna Béla
Ránézésre a mi Kékesünkhöz hasonló túraterepnek gondolnánk, de nem olyan, jellegben inkább kicsit hasonlít egy tátrai túrához. Ha Írország tetejére vágyunk, szálláshely szempontjából és túra-kiindulópontként is legjobb választás a mindössze 12800 lakosú Killarney (írül Cill Airne, jelentése: „kökény-templom”) városa.
Könyvesbolt Killarneyben – Fotó: Barna Béla
Killarney Írország délnyugati részén, Kerry megyében található. A kisvárost még a XVIII. században fejlesztette turisztikai központtá Lord Kenmare, azóta pedig özönlenek ide a turisták, a város mellett fekszik ugyanis a gyönyörűséges Killarney Nemzeti Park, ami Írország egyik legnagyobb turistaparadicsoma.
És persze Killarney a kiindulópontja a 179 kilométeres Kerry-körtúrának (Ring of Kerry), Európa egyik legszebb panorámaútjának is az Iveragh-félszigeten, a legmagasabb ír hegyláncok körül. A Kerry-körútra tömegturizmus épül, a legmagasabb ír hegyre viszont nagyon kevesen indulnak, pedig bizony nagyon is élménydús hegyi túráról van szó!
Fotó: Barna Béla
Az ír sziget tetejére a legjobb, ha Killarney-ből nyugat felé indulunk az N72-es úton, majd Beaufort településnél figyeljük a táblázást, dél felé fordulunk, s hamarosan elérünk az út végén egy kis parkolót, egy farmnál.
A farmnál vessünk egy pillantást néhány emléktáblára. Az egyik tábla egy 1943. december 17-én a közelben lezuhant repülőre emlékeztet. A másik Ger Mc Donnell (Gearoid MacDomhnaill, 1971-2008) hegymászónak állít emléket: ő volt az első ír ember, aki megmászta a K2 csúcsát, és ott is halt meg miközben bajbajutott hegymászókon segített.
Fotó: Barna Béla
Miután elkészítettünk jó sok „tipikus ír” fotót is, ahogyan birkák legelnek a szép zöld ír gyepen háttérben csodás hegyekkel, többek között már a farmról is látszik célunk, az 1040 méter magas Carrauntoohil-csúcs.
Fotó: Barna Béla
Mivel a parkoló kb. 120 méter magasan van, a túra szintkülönbsége így 920 méter, az ösvény ugyanide jön vissza, és kb. öt-hat óra gyaloglást szánjunk rá oda-vissza.
Hags Glen, útban felfelé – Fotó: Barna Béla
A parkolótól az út a Gaddagh-folyó mentén vezet, turistajelzés nem nagyon van, de az út jól követhető. Egy óra gyaloglás után elérünk két tengerszemet: először a Lough Callee (írül Loch Caillí) nevűt – ez a keletebbre fekvő tengerszem, melynek tengerszint feletti magassága 329 méter.
bár még csak 300 méteren járunk, fekvésének és klímájának köszönhetően azonban a túra során igazi magashegyi környezetben érezhetjük magunkat
A Lough Gouragh nevű tengerszem a nyugatabbra fekvő tó. A kettő között haladunk egyre feljebb, a Hags Glen nevű helyen. Ne feledjük, bár még csak 300 méteren járunk, fekvésének és klímájának köszönhetően azonban a túra során igazi magashegyi környezetben érezhetjük magunkat, olyan mintha a Magas-Tátra vagy a Retyezát magasabb régióiban túráznánk.
Fotó: Barna Béla
A tavaktól tovább a csúcsra az Ördög lajtorjáján (Devil’s Ladder) vezet tovább az ösvény, ami kimerítő caplatást jelent fölfelé egy erősen málladozó vízmosásban. Az Ördöglétra elvileg száraz időben kényelmesen járható, bár ugye ez Írországban ritka azért, de áprilisban van rá a legnagyobb esélyünk. Esőben a mélyút bizony csúszóssá és veszélyessé is válhat!
Az Ördöglétrából kiérve egy nyeregben találjuk magunkat, innen már nem vészes emelkedés után hamarosan elérjük Írország és az egész Ír-sziget legmagasabb pontját, az 1040 méter (3414 láb) magas Carrauntoohil-csúcsot (ír nyelven: Corrán Tuathail), melyet egy kereszt jelöl.
Carrauntoohil kilátás – Fotó: Barna Béla
A csúcsról természetesen pazar a kilátás, több tavat és persze az Atlanti-óceán víztükrének részleteit is láthatjuk, no meg persze Írország legmagasabb csúcsai emelkednek a szemünk előtt: a legmagasabbon ülve meg kell még említeni a Beenkeragh (írül Binn Chaorach, 1010 m) és a Caher (írül Cathair na Féinne, 1001 m) csúcsokat. Az adatokat olvasva ez furcsának tűnhet, de sokadjára hangsúlyozom, az alacsony magasság ellenére nagyon is magashegyi környezetben érezhetjük itt magunkat!
A Carrauntoohil lentről – Fotó: Barna Béla
A nehezen megjegyezhető csúcsnál már csak a hegység neve nehezebb, ahol járunk: Írország teteje ugyanis a Macgillycuddy’s Reeks nevű hegyvonulatban emelkedik. A vonulat neve a XVIII. századra vezethető vissza és egy ír klán, a Mac Giolla Mochuda (angolosan MacGillycuddy) nevéből képezték. Bonyolítja a nevezéktant, hogy a Macgillycuddy’s Reeks ír neve Na Cruacha Dubha, melynek jelentése: „fekete boglya”. A hegység egyébként az Armorican Highlands része, 19 kilométer (12 mérföld) hosszan nyúlik el Kerry megyében.
A Macgillycuddy-csúcsok hegyeit egyébként kevéssé átalakult devon homokkövek alkotják.
A Macgillycuddy-csúcsok hegyeit egyébként kevéssé átalakult devon homokkövek alkotják. A csúcsról ugyanazon az úton térünk vissza a parkolóhoz, ahol még egyszer fotózhatunk egy szépséges legelőt Írország csúcsával.
Fotó: Barna Béla
Apropó legelők: mivel a csúcs Kerry megyében van, túránkat stílusosan egy erről a megyéről elnevezett, tengeri sóval ízesített ír vajas kenyér elmajszolásával zártuk le.
Kép és szöveg: Barna Béla
A hegyre tett túrához az Ordnance Survey Ireland sorozat 78-as számú térképe (1: 50000) ajánlott, melyet érdemes a túra előtt Dublin vagy valamelyik nagyobb város könyvesboltjában beszerezni.
A Dublin-Killarney távolság 305 kilométer, de Cork reptere csak 86 km. Legolcsóbb szállástipp Killarney városában a Neptune’s Killarney Town Hostel, mely egy olcsó, jó minőségű, központi fekvésű és barátságos diákszálló (www.neptuneshostel.com).
A túráról cikkem első változata a HTM 2012 júliusi számában jelent meg.
