A török elleni balszerencsés várnai csata helyszínén a bolgárok emlékparkot alakítottak ki, mely kellemes kirándulási cél ma is Várna külvárosában.

A várnai csata helyszínén - Fotó: Barna Béla

A várnai csata helyszínén – Fotó: Barna Béla

1444. Ez volt az egyik legkönnyebben megtanulható évszám történelmi tanulmányaink során. A híres várnai csata zajlott le ebben az évben, ahol jelen volt Hunyadi János, illetve itt esett el I. Jagelló Ulászló magyar-lengyel király. A török elleni balszerencsés csata helyszínén a bolgárok emlékparkot alakítottak ki 1924-ben, mely kellemes kirándulási cél ma is Várna külvárosában. Ha a bolgár tengerparton járunk, vétek kihagyni e magyar emlékekben is gazdag történelmi emlékhelyet.

bulgaria kepeslap01

Budapesttől pontosan 1079 kilométer távolságra található Bulgária harmadik legnagyobb városa, Várna. Ha megérkeztünk a bolgár tengerparti városba, akkor onnan az emlékparkhoz autóval Szófia irányába kell elindulni: Várna belvárosából a székesegyháztól a Varencsik sugárúton kb. 5 km-t kell autózni, majd jobbra az ulica Jan Hunyadin (más írásmóddal bulevard Yanush Huniyadi) találjuk a parkot, de a Tengeri kaputól a sétálóutcaként kezdődő Szlivnica utca is egyenesen a parkhoz visz. A park neve Vladislav Varnenchik Park and Museum (Парк-музей Владислав Варненчик).

Belépő a csata emlékmúzeumába

Belépő a csata emlékmúzeumába

Az 1970-es években a park területe még Vladiszlavovo (vagyis Ulászló) faluhoz tartozott, ma Várna része. Magába a parkba ingyenesen besétálhatunk, a múzeum belépőjegyes.

Részlet egy töriatlaszból

Részlet egy töriatlaszból

Ha bementünk a parkba, idézzük fel a több, mint fél évezreddel ezelőtt történteket. Nos, 1444 szeptemberében egy 16 ezer fős hadsereg indult el Szegedről délkelet felé: Az országot már közvetlenül is fenyegető Török Birodalom elleni törökellenes hadjárat a kor legnevesebb európai hadvezéréhez, Hunyadi János nevéhez fűződött. A sereg magyarokból, lengyelekből, szlovákokból, csehekből, horvátokból és bosnyákokból tevődött össze; Galambócnál átkeltek a Dunán és Észak-Bulgárián keresztül Várna felé indultak. A hadseregben egy nyugati lovasosztag is volt Cesarini Julian bíborossal és pápai követtel az élen, amikor pedig a hadsereg elérte Nikápolyt (ma: Nikopol, Bulgária), még 4000 főnyi román lovascsapat is csatlakozott hozzá. Sumen, Provadia, Petrics és Mihalics erődjeinél lezajlott ütközetek után a sereg november 9-én érte el Várnát.

varnai csata

A döntő ütközetet 1444. november 10-én vívták az ellenfelek: a csata a török könnyűlovasság rohamával kezdődött, amit részben Rozgonyi Simon egri püspök és Thallóczy Ferenc horvát bán lovascsapatainak sikerült visszaverni, sőt Hunyadiék heves tusában megingatták a török sereg mindkét szárnyát.

a húszéves Ulászló király is a harcolók forgatagába vetette magát (Hunyadi kifejezett kérése ellenére), az ellenség megölte, levágott fejét pedig lándzsára tűzte

A középen álló, II. Murád szultánt körülvevő janicsárok azonban kitartottak, s amikor maga a húszéves Ulászló király is a harcolók forgatagába vetette magát (Hunyadi kifejezett kérése ellenére), az ellenség megölte, levágott fejét pedig lándzsára tűzte.

A magyar sereg erre megzavarodott, futni kezdett, s már nem lehetett megszilárdítani a hadrendet. A szultán alig hitte el, hogy a már majdnem vereségből váratlan győzelmet aratott. Seregét éjjelre is védőállásba tartotta, s csak másnap vette be rohammal a magyar gyalogság által védett szekértábort. Ulászlón kívül a magyar sereg sok ezernyi katonája halt hősi halált. Sikertelen próbálkozás volt tehát a török hódítók kiűzése az európai kontinensről. Ideig-óráig a 12 évvel későbbi nándorfehérvári győzelem még távoltartotta a török áradatot, Mohácsnál azonban 1526-ban kísérteties hasonlósággal megismétlődött a várnai eset.

Vladislao Varnensi - Fotó: Barna Béla

Vladislao Varnensi – Fotó: Barna Béla

S bár vesztes volt a csata, Hunyadi neve mindig pozitívan maradt fenn a bolgárok körében, a csata tiszteletére pedig már 1924-ben létrehoztak egy parkot, ahol 1935-ben egy mauzóleumot is építettek. A park főbejáratától balra álló mauzóleum a „Vladislao Varnensi” feliratról ismerhető fel, mely alatt a lengyel, a cseh és a magyar címer látható.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A felirat megfejtése az, hogy az itt található régi trák sírdomb felett kialakított mauzóleumba később a krakkói születésű magyar-lengyel király, I. Jagelló Ulászló szarkofágját helyezték el. Csak a szemléletek és elnevezések különbözősége, no meg a precizitás kedvéért: a „mi” első Ulászlónk a lengyel számozás szerint III. Ulászló [Władysław], hogy ne legyen egyszerű, a bolgároknak viszont Vladiszlav Varencsik, azaz Várnai László.

A lengyel-magyar király eredeti síremlékét egyébként a krakkói Wawel székesegyházában 1906-ban alkotta Antoni Madeyski. A várnai mauzóleumban emelt síremlék a krakkói másolata, mely a lengyel Hadtörténeti Múzeum ajándéka 1964-ből. A királyi szarkofág alatt is van egyébként még egy szint, ahol egy trák vezér sírját nézhetjük meg az i.e. IV. századból.

Nem csak Ulászló-emlékeket találunk azonban a parkban, hanem Hunyadiakat is. A mauzóleumból kilépve az út jobb oldalán találjuk Hunyadi János cirill feliratos (ЯНОШ ХУНЯДИ) kőszobrát, mely páncélban ábrázolja a nagyformátumú vitézt.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A szobor után hat modern kőtömb mellett vezet el utunk, amelyeket az egykor török ellen harcoló hat szocialista állam (Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, Magyarország és Bulgária) állíttatott 1964-ben. Mögöttük egy magaslaton volt az ellenfél hadvezérének, II. Murad szultánnak a figyelőposztja, Ulászló király ennek közelében vesztette életét.

ahol járunk, közel 30 ezer ember halt meg egy nap leforgása alatt

Furcsa egyébként a parkban sétálva arra gondolni, hogy a helyen, ahol járunk, közel 30 ezer ember halt meg egy nap leforgása alatt.

Hunyadi szarkofág - Fotó: Barna Béla

Hunyadi szarkofág – Fotó: Barna Béla

A kőtömbök után a park sétaútja egy múzeumépülethez visz, amelyben a várnai csatáról nézhetünk meg egy kiállítást; erről részletes magyar nyelvű leírást adnak (Érdekesség, hogy e magyar leírás címe: „az 1444. évi fegyverbarátság emlékparkja”). A múzeum magyar turistáknak leginkább érdekes része, hogy láthatjuk itt Hunyadi János (1407 körül – 1456. aug. 11.) gyulafehérvári szarkofágjának másolatát.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezérét ugyanis a ma Romániához tartozó Gyulafehérvár (Alba Iulia) püspöki székesegyházában temették el (de nem ott, hanem Zimonyban halt meg röviddel a nándorfehérvári győzelem után pestisben). Aztán van még egy Hunyadi-mellszobor is a kiállításon, mögötte a falon pedig a családnevet adó Vajdahunyad várának a képét láthatjuk.

Kép és szöveg: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla