A Hegyestű 2002-ben – Fotó: Barna Béla
Amikor az 1994-ben Fábián Tamás vezetésével földrajzos terepgyakorlaton jártam először a Hegyestű orgonáinál, még ugyanolyan volt, mint megannyi tájseb, felhagyott kőbánya Magyarországon: elhanyagolt terep, gazos bányaudvar. Pár évvel később, az ezredfordulón, amikor szokásos Balaton-felvidéki túráimon ismét útba ejtettem a Hegyestűt, nem akartam elhinni, hogy ilyen van: a geológiai bemutatóhelyre tökéletesen ki van táblázva az út a kocsival érkezőknek is, a gazos udvarból igényes parkoló lett kialakítva, az egyik házikóból a nemzeti park kiadványait árusító hely lett, egy másik hajdani lepusztult házból igen igényes múzeum, szóval elámultam.
a Hegyestű fő tömegét fekete bazalt alkotja; a kőzet oszlopos elválása a láva hűlése során jött létre
Pedig a Hegyestű ezek nélkül is érdekes látványosság, de így méginkább érdemes felkeresni. Az impozáns hegy történetének elkezdéséhez úgy 6 millió évet kell visszamenni az időben, ekkor tört ki ugyanis az a vulkán, amely a vulkanológusok szerint áttörte a triász időszak felső-kampili lemezes mészkövét.
Erre a mészkőre és megyehegyi dolomitra ömlött ki 290-300 méter vastagon a láva. Ha akkor jártunk volna turistaként erre, csak lávafolyást csodálhattunk volna, lapilliszórás itt nem volt (a geológusok lapillinek nevezik a borsótól a mogyoró nagyságúig terjedő vulkánból kiszóródó kőzeteket). Szóval a Hegyestű fő tömegét fekete bazalt alkotja; a kőzet oszlopos elválása a láva hűlése során jött létre.
Boldi fiam a Hegyestűn 2005 augusztusában – Fotó: Barna Béla
Amikor aztán a vulkáni működés megszűnt jött az erózió, majd az ember: a hegy északi felét szinte teljesen elbányászta. A bányát 1970-ben zárták be, 1997-ben pedig rekultiváltatta és tereprendezte a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a bányaudvart, sőt lépcsőket épített, melyeken pár perc alatt fel lehet jutni a 338 méteres Hegyestű csúcsára.
Egyedülálló körkilátást élvezhetünk itt, ahol egy lentebb elhelyezett panorámarajz (Somogyi Győző munkája) segítségével azonosíthatjuk a Káli-medencét övező hegyeket és az aljukban megbúvó falvakat. De látszik a Balaton déli partján a Fonyódi-hegy, onnan nyugatra a Badacsony, a Gulács, a Keszthelyi-hegység, a Csobánc, a Fekete-hegy, a Boncsos-tető és a távolban még a Tátika is felismerhető.
Egyedülálló a kilátás, no de ide azért jön az ember, hogy ne csak a hegyekre, hanem a hegyekbe is bepillantást nyerjen: a hegy belseje a kőbányászat során gyönyörűen feltárult. A közel 50 méter magas bányafal felfedi számunkra, hogy egykoron a vulkáni kürtőben megdermedt bazaltláva a kihűlés során 5-6 szögletű, impozáns, 20-30 centi átmérőjű függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de európai viszonylatban is ritkaságszámba megy!
Oszlopos bazalt – Fotó: Barna Béla
A bányafal aljában megcsodálhatjuk a sokszög alakú bazaltot, s ha kezünkbe veszünk egyet, elmerenghetünk azon is, hogy ez bizony 60 kilométer mélyről származó bazaltos magmából szilárdult meg.
Kőzetbemutató – Fotó: Barna Béla
Megnézhetjük ezután a tudományos igényességgel elkészített kőzetgyűjteményt is a bányaépületben: mindazon geológiai alapszelvény kőzeteiből láthatunk egy-egy kézipéldányt, amely a Balaton tudományos tanulmányozása mozgalomtól mostanáig ismertté vált.
Fotó: Barna Béla
A tárlókban közel 400 millió év eseményeit követhetjük, de emléket állít a kiállítás Jugovics Lajos (1887-1975) geológusnak is, aki a magyarországi bazaltok és a Balaton part vulkánjainak kiváló kutatója és ismertetője volt.
És áll itt egy kopjafa egykori mesterem, az Afrikában elhunyt Fábián Tamás emlékére is, akivel először jártam a Hegyestűn, s akitől a túravezetés minden csínját-bínját és még sok minden mást tanultam.
Kopjafa Fábián Tamás emlékére – Fotó: Fekete Mona
A kopjafa Gergely Sándor fafaragó mester alkotása. Felavatásakor, 2013. október 19-én Monoszló polgármestere, Simon György beszédében utalt arra az érdekességre, hogy éppen a falu határában maradt fenn emlék a kopjafás temetkezés hagyományáról. Korbély Barnabás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság geológiai és barlangtani szakreferense a Tamásban élő felfedezési vágyról, és a megszerzett tudás továbbadásának vágyáról beszélt. A Szegedi Egyetem képviseletében Dr. Pál-Molnár Elemér szintén a megismerés kíváncsiságát emelte ki, amely Tamást éltette. A kopjafa leleplezése után Dr. Páll Dávid Gergely segített eligazodni a kopjafa szimbolikájában. A kopjafát a Fábián Tamás ÉRT-ÉK Alapítvány, a Magyar Földtani Védegylet Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem állíttatta.
Kép és szöveg: Barna Béla
A Hegyestűre tett túrához egyrészt a Cartographia Balaton-felvidék turistaatlasz ajánlható, másrészt a freytag&berndt Balaton térképe.
Részlet a freytag&berndt jó minőségű térképéből
A Hegyestű a Balaton parti Zánkától mindössze 5 km-re, Monoszló falutól pedig 2 kilométerre fekszik. Áthalad a hegyen a Balatoni Kéktúra, de nem messze innen halad el az Országos Kék sem, szóval ha kéktúrázunk, a Hegyestűre azért tegyünk egy kitérőt mindenképpen. A hely kutyabarát, de kutyát bevinni csak pórázon lehetséges! A nemzeti park leglátványosabb bemutatóhelye hivatalosan márciustól novemberig látogatható, reggel kilenctől szürkületig, a belépődíj pedig 700 forint, gyerek jegy (3-14 éves): 400 forint (2016-os árak). További információk a Balaton-felfidéki Nemzeti Park hivatalos honlapján.
