Az európai kontinens középpontja

Hogy hol van Európa földrajzi középpontja, azt nem könnyű megmondani. Ehhez ugyanis először Európa határait és földrajzi sarkpontjait kellene pontosan ismernünk. Mivel azonban Európa határait illetően nincs egyetértés, így természetesen legalább tíz hely jelöli kontinensünkön, hogy itt van Európa közepe. Ezek közül az egyik Ukrajnában (Kárpátalján) Terebesfejérpatak (Gyilove) mellett található.

A jelenleg Stockholmban élő, nagyváradi születésű román professzor, George Cristea az Európa földrajzi középpontja keresésének nyomában (Jakten pa Europas mittponkt) című 2001-es könyvében bemutatja azokat az elméleteket, amelyek az elmúlt 120 évben születtek, és amelyek megpróbálták a korabeli tudományos eszközök és módszerek segítségével kijelölni Európa földrajzi középpontját. A professzor kilenc helyet járt be Európa közepeként, de ettől jóval több pályázik erre a címre.

Magának az egész európai kontinensnek a geográfiai középpontja a Francia Geográfiai Intézet (IGN, Institut Géographique National) szerint a litván főváros, Vilnius közelében rejlik. Európa másik földrajzi középpontja Északkelet-Lengyelországban van feltüntetve, egy Suchowola nevű, Augustów melletti helységben. Tovább árnyalja a helyzetet, hogy 1992-ben végzett mérési adatok alapján Európa mértani közepe a zempléni Tállya községben található, de Belorussziában is van egy Európa közepe. A szlovák geográfusok ugyancsak 1992-es mérések alapján tartják Európa közepének Körmöcbánya környékét. A tizenötök Európájának földrajzi középpontja egy belgiumi községnél, Viroinval-nál volt, a 25 tagú Uniónak a középpontja pedig a németországi Koblenz közelében, egy Kleinmaischeid nevű kisvárosnál (Németh Bálint térképész szerint viszont a Berlin melletti Golzow-nál), a 27 tagú uniónak pedig Gelnhausen mellett.

Ezek mellett a pontok mellett végül szóljunk jelen kirándulásunk célpontjáról, a kárpátaljai (Ukrajna) Terebesfejérpatakról (ukránul Ділове (Gyilove/ Dilove, oroszul Дeлове (Gyelove /Delove), itt is van ugyanis egy Európa földrajzi közepe.

Ezt a pontot még több mint 120 évvel ezelőtt, 1887-ben az Osztrák–Magyar Monarchia Térképészeti Intézete határozta meg, kontinensünk széleit érintő hosszúsági és szélességi körök felezővonalainak metszéspontjaként. Az obeliszkkel megjelölt pont a mai Kárpátalján, Aknaszlatina és Rahó között Terebesfejérpatak (Gyilove) határában, a Tisza völgyében húzódó főút mellett található, koordinátái: északi szélesség 48° 30′ és keleti hosszúság 23° 23′.

A kék-fehér obeliszk felirata: „LOCUS PERENNIS/ DILIGENTISSIME CUM LIBELLA LIB-/ RATIONIS QUAE EST IN AUSTRIA/ ET HUNGARIA CONFECTA CUM MEN-/ SURA GRADUMMERIDIONALIUM ET/ PARALELORUM QUAEM EUROPEAM/ MDCCCLXXXVII”. Varga András, a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának tudományos kutatója, főkönyvtárosának szószerinti helyes fordítása így hangzik: „EMLÉKHELY/ VÍZSZINTEZŐ LIBELLÁVAL – AMELY AUSZTRIA-MAGYAR-/ ORSZÁGON KÉSZÜLT – A MERIDIONÁLIS ÉS/ PARALLEL(US) FOKOK MÉRÉSE RÉVÉN (MEGÁLLAPÍTOTT)/ EURÓPAI KÖZÉPPONT”.

Egyébként eredetileg ez a pont része volt a hét főalappontból álló, a bécsi katonai Földrajzi Intézet által felmért monarchiabeli magassági alappont-hálózatnak is (1. Maria Rast (Ruše) a Dráva völgyében Szlovéniában, 2. Franzenfeste (Fortezza) Dél-Tirolban, 3. Lisov (Lišov) Csehországban, 4. Vöröstoronyi-szoros Erdélyben, 5. Ruttka (Vrútky) a Vág völgyében a Felvidéken, 6. Nadap a Velencei hegységben és 7. Terebes a Felső Tiszánál).

Ezt a monarchiabeli obeliszket aztán 1977-ben felújították, sőt, tőle pár méterre 1986-ban, a Szovjetunió idejében még egy 7,2 méter magas krómacél emlékművet is állítottak (bizonyos Kozurak tervei alapján). Az emlékműveket egy félköríves fal foglalja egységbe, a parkolóban pedig szuvenírárusok várják az erre megálló turistát.

Az Európa közepének számító obeliszk egyébként egészen pontosan Körtelep (ukránul Круглий (Kruhlij) nevű településrészen van, ami Terebesfejérpatakhoz tartozik. A 352 méter magasan fekvő Terebesfejérpatak egyébként a trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. Ezután Kárpátaljával együtt Csehszlovákia része lett, majd 1939 márciusában a Magyar Királyi Honvédség visszafoglalta a területet. 1944 őszén a szovjet csapatok bevonulása után a Szovjetunióhoz került, 1991 óta pedig Ukrajna Rahói járásához tartozik.

S ha megnéztük Európa közepét, azért ne rohanjunk tovább, vegyük szemügyre az azt körülölelő tájat is és falut is. Gyönyörű helyen van ugyanis az obeliszk. A Tisza folyó szépséges völgyében. Ahonnan keletre és nyugatra is vad kárpáti hegyek emelkednek ki. Európa földrajzi közepe fölé nyugatról a Havas-tető (Mencsul, 1242 m), a Bolotyn (1312 m) és az Erdős-tető (Lysyna, 1409 m) emelkedik. Ez az erdőrész, az emlékhellyel együtt része a Kuzij Védett Területnek (Kucijszkij Masziv), amely egyike az 1968-as ukrán kormányrendelettel létrehozott Kárpáti Bioszféra Rezervátum négy nagyobb területének. Ez a védett terület egyébként 1993 óta tagja az UNESCO „Bioszféra Rezervátum Világhálózatának, azaz besorolták a legértékesebb földi ökoszisztémák közé.

Az Európa közepe obeliszktől keletre pedig ugyanennek a Kárpáti Bioszféra Rezervátumnak a máramarosi részlege húzódik, keletről a Mandes (1332 m) és a Cseh orra (Schevora 1466 m) nevű hegyekkel. Nemcsak a jeles földrajzi pont miatt érdemes hát ide kirándulni, hanem a környező festői szépségű erdők, a rohanó Tisza és a Kárpátok havasainak idilli világa miatt is.

Kép és szöveg: Barna Béla

Ukrajnába jelenleg csak érvényes útlevéllel lehet beutazni, autóval pedig, ha nem saját névre szól, csak közjegyzői pecsétes meghatalmazással! Az Európa közepéhez tett kiránduláshoz a Bánhidi Attila közreműködésével létrehozott Máramarosi-havasok térkép (1:50000) ajánlható.

Európa közepéről a Turista Magazinban is jelent meg nyomtatásban cikkem, illetve az egykori Nyírséghír portálon.

Ha szívesen utaznál velem, kattints ide!
Ha tetszett, támogass minket!