Az Egyesült Arab Emírségek (UAE) fővárosa, Abu Dhabi az ország középső részén terül el, az Arab-öböl partján. Dubai után ez az ország második legnagyobb városa. Fő látnivalója egy gyönyörűszép fehér nagymecset.

Abu Dhabi nagymecsete - Fotó: Barna Béla

Abu Dhabi nagymecsete – Fotó: Barna Béla

Egykor Kalózpartnak nevezték az Arab-(Perzsa)-öböl déli, 1318 km hosszú partvonalát, ahol a félelmetes, görbe tőrrel (kundzsa) és handzsárral felfegyverzett arab kalózok fosztogatták az itt megjelent európai kereskedelmi hajókat. Az angolok rendet csináltak, a terület pedig 1920-tól Nagy-Britannia védnöksége alá vonták. A britek azonban 1968-ban bejelentették, hogy kivonják a csapataikat a térségből.

Abu Dhabi helyzete az Arab-félszigeten

Abu Dhabi helyzete az Arab-félszigeten

A part menti sejkek féltek, hogy vagy a szaúdi király, vagy a perzsa sah bekebelezi őket, ezért elhatározták egy államszövetség megalakítását (ebben Katar és Bahrein is benne volt eredetileg, de aztán ők önálló úton indultak el). Az Egyesült Arab Emírségek végül 1972-ben hét sejkség szövetségeként jött létre.

A szövetség legnagyobb sejkségének, Abu Dhabiak vannak a leggazdagabb olajlelőhelyei is.

Az egykor fűszerekkel, igazgyönggyel és rabszolgákkal kereskedő emírségekbe az 1962-ben megindult olajtermelés soha nem látott gazdagságot hozott. A hét emírség közül Abu Dhabi (arabul أبو ظبى) messze a legnagyobb emírség, területe 67340 km², mely az egész ország területének 86,7 %-át teszi ki! A szövetség legnagyobb sejkségének, Abu Dhabiak vannak a leggazdagabb olajlelőhelyei is.

Abu Dhabi, az Emírségek fővárosa

Abu Dhabi, az Emírségek fővárosa

A főleg sivatagos területekből álló emírséghez hat nagyobb és sok kis sziget is tartozik a part mentén, melyek egyikén épült ki maga Abu Dhabi városa. Az 1761-ben alapított város, amely még az 1960-as években is csak 20 ezer lakosú poros kisváros volt, mára egy felhőkarcolós modern metropolisszá vált.

A nagymecset Abu Dhabiban - Fotó: Barna Béla

A nagymecset Abu Dhabiban – Fotó: Barna Béla

Internetes fórumokon rendre felbukkanó vitás kérdés, hogy érdemes-e Abu Dhabiba ellátogatni. Nos, a vitába én nem szállnék bele, csak leírom, hogy én egyetlen egy látnivaló kedvéért is elautóztam ide Dubaiból. Ez a látnivaló pedig a gigantikus Zájed sejk mecset (Sheikh Zayed Grand Mosque).

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Az egyszerűen csak Nagymecsetnek is hívott nevezetesség hivatalos neve Zájed sejk-mecset, mely Zájed bin Szultán Ál Nahjánról (1918-2004) kapta a nevét, aki az Egyesült Arab Emírségek fő alapítója és egyúttal első elnöke volt, 1966. augusztus 6-tól egészen 2004. november 2-án bekövetkezett haláláig. Nyughelye is e mecset. Zájed sejk volt egyébként az, aki elrendelte, hogy kilométerenként építsenek egy mecsetet azért, hogy ne kelljen fél kilométernél többet sétálnia annak, aki imádkozni akar.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

A II. Sheikh Zayed (Electra) út mellett álló mecsetet még 1996-ban kezdték építeni egy több mint 22 ezer négyzetméteres területen; több mint 3000 munkás és 38 cég vett részt a munkálatokban. A világ legnagyobb mecsetjének kezdték el építeni, de aztán átgondolták, hogy talán mégis jobb, ha a mekkai mecset marad a legnagyobb a világon, ezért átdolgozták a terveket.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Az építkezés 2007-ben fejeződött be, s ez lett a világ nyolcadik legnagyobb mecsetje. A fehér márványból készült épülethez mintegy 210 ezer m³ betont és 33 ezer tonna vasat használtak fel; a mecset stílusát a perzsa, mogul és mór építészet inspirálta, különösen a lahorei Badshahi mecset és a casablancai II. Hasszán mecset. Az épületet 82 fehér márványkupola díszíti, a négy sarkában álló minaretek pedig 107 méter magasak.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Elképesztő számok ezek, ráadásul egyes adatok szerint 41 ezer imádkozót képes egyszerre befogadni! Na de nem csak hívek mehetnek ide be, hanem mi, európaiak is, és ami különleges még, hogy a belépés ingyenes. A nők is beléphetnek ide, amire nekik szigorúan figyelni kell, hogy a karjuk, lábuk és a fejük ne legyen szabadon. Ha nem vagyunk megfelelően öltözve, a nők kapnak egy fekete ruhát (abaját), amiben beléphetnek. A férfiaknak a hosszú nadrág a nagyon fontos! A mecsetet egyébként reggel 9 órától egészen este 10-ig lehet látogatni, kivéve a pénteki ünnepnapot, amikor is csak délután fél 5-től este 11-ig.

Dubai Oman 2014 BB 669

Miután rendesen felöltözünk, belépünk a mecset döbbenetes méretű, 17 ezer négyzetméteres, fehér márvánnyal lerakott udvarára, ahol rögtön egy világrekord: ez a világ legnagyobb márvány mozaikja. Az udvaron lerakott márványt Makedóniából, Dél-Tirolból, Indiából, Kínából és Olaszországból hozatták.

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Innen továbbmegyünk az óriási mecsetbelsőbe. Különlegessége a belső térnek, hogy a világ legnagyobb, kézzel készített szőnyegén járunk, melyet az 1970-es születésű iráni szőnyegművész, Ali Khaliqi tervezett: hivatalosan 5627 m² a területe.

a világ legnagyobb, kézzel készített szőnyegén járunk

Azt is lehet tudni, hogy új-zélandi és iráni birkák adták a gyapjukat: a szőnyeg 35 tonna gyapjúból és 12 tonna pamutból készült, teljes súlya így 47 tonna!

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

És azt is lehet tudni, hogy állítólag 13 ezer (!) ember szőtte: a szőnyegben összesen 2 268 000 000 csomó van. Tizenöt darabra szétszedve, két repülővel hozták el Iránból, állítólag a szőnyeg egyszerű lerakása is több mint egy hónapig tartott, ott helyben kézzel varrtak össze. Szintén említésre méltóak a Swarovski kristálycsillárok is, amelyeket Münchenből, Németországból rendeltek ide a Faustig cégtől: a legnagyobb csillár 12 tonnás. Érdekesség a végére, hogy a mecsetben járt Rihanna is 2013-ban, illetve Selena Gomez is.

Abu Dhabi látnivalói közé tartozik még a Skanzen, az Emirates Palace, a Yas szigeten található híres Forma-1-es pálya, és a Ferrari park.

Kép és szöveg: Barna Béla

Fotó: Barna Béla

Fotó: Barna Béla