A Föld egyik legsűrűbben lakott területe a 263 szigetből álló, általában csak Hong Kong-ként ismert város, melynek területe (1104 km²) Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének nagyjából háromnegyede, azaz 7,1 millió fő.
Hong Kong szigetére komppal a leghangulatosabb átmenni. A zöld-fehér színűre festett híresen ódivatú kompjárat, a Star Ferry már 1888 óta szakadatlanul jön-megy a két part között: a National Geographic Traveler magazin a világ egyik legszebb hajóútvonalának tartja ezt a járatot, ráadásul az ára is csak 2 hong kongi dollár (HKD), azaz átszámítva 60 forint.
A 416 méter magas 2IFC mellett a Viktória-csúcs látszik Fotó: Barna Béla
Kompozás közben megfigyelhetjük: Hong Kong várossziluettje több felhőkarcolóval büszkélkedhet, mint a világ bármely más városa! Hogy pontosan mennyivel is, arra is van statisztika: az Emporis adatbázisa szerint Hong Kongban 1309 felhőkarcoló található, ezzel a legelső a világranglistán! Csak összehasonlításul: a második helyezett New Yorkban feleannyi felhőkarcoló sincs, szám szerint 583 darab.
az Emporis adatbázisa szerint Hong Kongban 1309 felhőkarcoló található, ezzel a legelső a világranglistán!
A szigeten, rögtön a kompkikötő mellett magasodik a második legmagasabb hongkongi felhőkarcoló, a 416 méter magas (88 emeletes) Two International Finance Centre (röviden 2IFC), ennek 55. emeletére ingyen is felmehetünk! Ezek az IFC-tornyok egyébként több különböző hollywoodi filmben is szerepeltek: Lara Croft Tomb Raider: Az élet bölcsője – ahol Lara Croft az éppen akkor épülő kettes toronyból leugrik, és egy hajón landol az öbölben. És a Dark Knight (Sötét lovag) című filmben is, ahol Batman a kettes toronyból (2IFC) átugrik az egyesbe.
Ha megnéztük a panorámát, még kipróbálhatjuk ingyen a világ leghosszabb mozgólépcsőjét is. Az 1993-ban épült Central–Mid Levels mozgólépcső egyébként 800 méter hosszú és 135 méter szintkülönbséget lehet vele leküzdeni; a Central negyedet (Chung wan) köti össze a Mid-Levels (Pun Shan kui) negyeddel.
Ezek után induljunk el a sziget tetejére. A Garden Roadon találjuk a Hong Kong Peak Tramway (fogaskerekű) alsó állomását, ahonnan feldöcöghetünk Hong Kong sziget legmagasabb pontjára, az 552 m magas Viktória-csúcsra.
Mielőtt azonban felérnénk, mindenképpen szólni kell egy hazánkfiáról, Lóczy Lajos (1849-1920) geológusról és földrajztudósról, aki 1878-ban járt itt Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójának tagjaként a városban. És mivel nem csak jó geológus volt Lóczy, hanem jó tollú útleíró is, olvassunk most bele hosszabban, hogy mit írt akkoriban Lóczy a szigetről és annak legmagasabb csúcsáról:
„Hong-kong sziklasziget a Ling-ting-öböl északi szélén. A város, mely Viktoria nevet visel, a sziget északi oldalán a szárazföld felé tekint, melytől az 532 méter magas Viktoria csúcsot csupán a szűk csatorna választja el. (…) A városban a kikötő gránit-partjától a Viktoria-csúcs felé lépcsőzetesen emelkednek az utczasorok; oszlopos, verandás paloták zöld díszkertek között ékesítik a teraszokat, magasra föl a meredek hegyoldalon;a palotasorok fölött a kormányzó lakása egy gyönyörű kert közelében fekszik, melyben három földrész dísznövényei vannak összegyűjtve. A Viktoria-csúcs jelző póznája és ágyúlövése már rég hírül adta a postagőzös érkezését; mire a kikötőbe jut a hajó, már készen várja mindenki. (…) Meredek út vezet a csúcsra, de a fáradságot megjutalmazza a kilátás, mely onnét kitárul. Messze belátni innen a tengerpart sötét szigeteit, s innét tűnik fel igazában a város nagysága, fényes épületeivel, templomaival, és díszkerteivel”.
Lóczy Lajos utazása – Forrás: Magyar Utazók Lexikona
Lóczy még azt írta, hogy meredek út vezet a csúcsra – és akkor nem működött a fogaskerekű sem – az csak tíz évvel Lóczy látogatása után, 1888-ban épült meg. A gyarmati elit kedvéért építették, akik túl rázósnak tartották a gyaloghintót. A nagyon meredek vaspályán ma nem a gyarmati elit, hanem turisták tömkelege utazik. Az út 12 percig tart, a járatok minden nap 15 percenként 7-24 óráig közlekednek.
Hong Kong sziget legmagasabb pontjáról, az 552 m magas Viktória-csúcsról egyöntetűen mindenki azt állítja, hogy ez Hong Kong sziget legpazarabb kilátója, s egyben emiatt vált Hong Kong a világ egyik legszebb panorámájával rendelkező metropoliszává.
Felérve a felső állomáson is van persze erdő, de ne lepődjünk meg, ha nem egy kietlen hegycsúcs fogad minket. Hanem egy pláza, egy több emeletes pláza. Ez az úgynevezett Peak Tower fémes, tál alakú sokemeletes épülete, melyet nemrégiben teljesen felújítottak, az épület teraszáról pedig teljes körpanorámát élvezhetünk.
Az okosok azt mondják, kétszer érdemes ide feljönni, nappal meg éjjel, én meg azt mondom, hogy elég egyszer délután, és a csúcson megvárni a sötétséget. És akkor megszemlélhetjük a Viktória-csúcs tetejéről a felhőkarcolók és a kikötő páratlan látképét, de belátni innen Hong Kong sziget, Kowloon, valamint az Új-Területek és a külső szigetek nagy részét is, sőt egyesek szerint a láthatár szélén még Makaó és Kína is felbukkan.
De igazából ennek a kilátópontnak nem a távolba-látás a lényege, hanem az, hogy ez az a hely, ahonnan a világon legjobban lehet éjszaka kivilágított felhőkarcolókat fényképezni. Amúgy itt, a Viktória-csúcson jutott eszembe egykori szegedi egyetemi tanárom, az éghajlatkutató Makra Laci, aki írt egy könyvet Kínáról, dedikálta is nekem.
Nos, ebben a könyvben így ír Makra a városról: „A legtöbb ember számára Hong Kong egy nagy bevásárlóközpont. A valóságban azonban sokkal több annál. Egy csodálatos városállam, ahol bepillanthatunk a XXI. századba, megláthatjuk az emberiség jövőjének egy részletét. Hong Kong a pénz, a gazdagság, a ragyogás országa, ahol szélvészgyors az élettempó, s ahol az átlag hongkongi polgárt olyan civilizációs szakadék választja el a tőle alig húsz-egynéhány kilométerre élő kínai paraszttól, mintha két különböző bolygó szülöttei volnának.”
És igen, valóban a pénz, a gazdagság és a ragyogás szavak a legtalálóbbak a Viktória-csúcs tetején állva. Illetve nem vagyok teljesen pontos, mert a Viktória-csúcs tetejéig még 500 métert kell gyalogolni nyugat felé a Peak Towerrel szemben nyíló, meredek Mount Austin Roadon.
Ha hosszabb túrára vágyunk, az is lehetséges: kevesen gondolnák, hogy a szigetet egy 48 kilométer hosszú túraútvonal, a Hong Kong-turistaút (Hong Kong Trail) szeli át egész hosszában. Négy tájvédelmi parkon is áthalad, és meglepően változatos természeti szépségeket kínál ez a túraút, miközben magasabb pontjairól hihetetlen városi panorámában gyönyörködhetünk.
Apropó természet: láttam róla korabeli ábrázolást, hogy amikor 1841-ben a britek partra szálltak, a Hongkong-sziget szinte teljesen kopár volt. Az 1870-es években azonban a kormány úgy döntött, befásítja az addig kopár Viktória-csúcsot: a végeredmény egész jó lett: a felhőkarcolók mellett Hong Kong szigetén sok az erdő is, egészen pontosan a 78 km²-es sziget területének harmadát tájvédelmi parkok foglalják el!
A Viktória-csúcsra tett kiránduláson figyeljünk arra: ha nappal megyünk fel és megvárjuk a sötétséget, vigyünk magunkkal valami pulcsiszerűséget is, mert éjjelre a levegő még ezen a kis hegyen is jobban lehűlhet. Egyébként emiatt a kellemes hűvösség miatt építették fel ide palotáikat a vezető tisztviselők és taipanok (európai kereskedők), amikor Hong Kongba települtek: itt fenn ugyanis elviselhetőbb a nyári hőség, mint a sziget alacsonyabban fekvő részein. Ezeket a gyarmati tisztviselőket és kereskedőket, mint említettem már, a villamos megépültéig a meredek emelkedőn kínai kulik szállították hordszékeken fel és le. Ám ez nem volt elég: mivel itt állt a kormányzó nyári rezidenciája, és ha ezen úri és sznob környéken valaki le akart telepedni, őtőle, a hivatalban lévő kormányzótól kellett engedélyt kérnie. Sőt: 1945-ig kínaiak nem is lakhattak a Viktória-csúcson.
A hegyhez egyébként egy érdekes, a mi Noé legendánkhoz hasonló történet is kötődik, erre Réti Ervinnek a „Japán a kakas évében” című könyvében találtam rá, aki 1970-ben járt itt és így számol be Viktória-csúcsra tett útiélményeiről:
„Az igazán előkelő és gazdag helyi hatalmasságok a Victoria Peak oldalára húzódnak. A jólét mértékét az angol mintájú saját házak elhelyezkedési magassága jelzi. 300 méterrel a zsúfolt utcák zaja, szennye, párolgása felett már valaki az ember. Néhány órás levegőváltozásra a fogaskerekű zöld-fehér kocsijai szállítanak a csúcsig. Ez is fényűzésnek számít, Cheung Jeung ünnepén azonban tízezrek zarándokolnak fel. Ez a nap a Noé legenda kínai változatát idézi, a pusztító árvizet megálmodó asszony bölcsességét. A hősnő, bárka híján, követőivel felköltözött ide a Hong Kong-i Ararátra”.
És még egy adalék: egy XII. századi varázsló-poéta, Bai Yueshan megjósolta, hogy azon a vidéken, ahol ma Hong Kong felhőkarcolói nyújtóznak, a szomszédos hegyek ormai felé, egy város áll majd, amit a legsötétebb éjszakában is csillagok miriádjainak fénye világít meg, s kikötőjét 10 ezer hajó népesíti be. Nagyon úgy néz ki, hogy jóslata valóra vált.
Kép és szöveg: Barna Béla
A cikk eredetileg a HTM (Hegyisport és Turista Magazin) 2013 októberi számában jelent meg. A HTM megrendelhető: a Kornétás Kiadónál (1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D. Tel./Fax: 359-6461, 359-1964 E-mail: studiokonyvesbolt@chello.hu).
