A Nagy-Bælt híd Dániában a Sjælland és Fyn szigetét köti össze, az Øresund híd pedig 7845 méteres hosszúságával Európa leghosszabb közúti-vasúti hídja. Ez utóbbi Dánia fővárosát, Koppenhágát köti össze a svédországi Malmövel.

Dánia fővárosa, Koppenhága (København) egy szigeten fekszik, Sjælland szigetén. Amikor 1990-ben, másodikos gimnazistaként először jártam a dán fővárosban, akkor még csak hajókázással és kompozással lehetett megközelíteni a várost: Hamburgból elvonatozott az ember Puttgarden kikötőjébe, átszállt egy kilencemeletes komphajóra, s egy óra tengeri utazás után kikötött a dán Rödby városában, majd újabb vonatozás után Koppenhágába érkezett. Ha a Hamburg-Flensburg-Odense utat választotta, Fyn szigetéről ugyancsak egy órás kompozásra volt szükség hogy Dánia fővárosába érkezzünk.

A dániai Nagy-Bælt 6790 méter hosszú keleti hídján (Østbroen) a felfüggesztett rész 1624 méter, ezzel a világ harmadik leghosszabb függőhídja.

1993-ban azonban egy 20 milliárd dán koronás beruházást kezdtek el: a Nagy-Bælt (dánul: Storebælt) tengerszoroson hidat kezdtek építeni a Fyn szigeti Nyborg és a túloldali Korsör között. A szuperhidat gyorsan elkészítették, és át is adták 1998 júliusában: a híd nyugati része 6,6 kilométer hosszú és 18 méterrel a tenger felett halad Sprogø kicsiny szigetéig a tenger közepén. A kis szigeten a négysávos autópálya és a vasút kettéválik: a vasút több mint 7 kilométeren át egy tenger alatti alagútban halad, míg az autópálya egy 65 méter magas közúti függőhídon, a 6790 méter hosszú keleti hídon (Østbroen) íveli át a tengert – ebből a felfüggesztett rész 1624 méter, ezzel a világ harmadik leghosszabb függőhídja, csak a japán Akasi Kaikjó híd és a kínai Xihoumen-híd előzi meg. Ez a keleti híd 1991 és 1998 között épült és Halsskovot és a Sprogø szigetet köti össze.

Storebælt 1000

Még rögtön megépülte után, 1999 augusztusában jelen sorok írójának is volt szerencséje kipróbálni: Koppenhágából Odensén keresztül vasúton jutottam el Hamburgba, komphajó nélkül, a tenger alatt és felett suhanva a kiváló dán vonatokkal.

***

Sajnos ugyanez akkor, 1999-ben nem volt még elmondható a Dánia és a Svédország közötti átkelésről: azon a nyáron még Koppenhágából Helsingőrbe kellett vonatozni, ott ismételten átszállni egy komphajóra, és csak így lehetett a svédországi Helsingborgba eljutni, vagy Koppenhágából majd egy órás hajóúttal a svéd Malmöbe.
1999. augusztus 14-én, szombaton Frigyes dán királyfi és Viktória, a svéd trónörökös nő azonban összetalálkozott az Øresund (svédül: Öresund) szoros fölött átívelő új hídon, mely Koppenhágát és Malmöt köti össze.

gmap malmo 1000

A trónörökösek csak találkoztak, a hidat azonban már a királyok adták át: 2000. július 1-jén II. Margit dán királynő és XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át.

Teljes hossza 7,84 kilométer (Európa leghosszabb közúti-vasúti hídja), a két középső pillér pedig 203,5 méter magas. A hídhoz csatlakozik még egy négy kilométer hosszú mesterséges sziget a tenger közepén felépítve (Peberholm), innen pedig egy szintén 4 kilométer hosszú alagút vezet át a tenger alatt Koppenhágába.

Oresund-tunnel 1000

A két város között mindössze 12 percre rövidült az átkelési idő, ami csak egy dolog a sok közül: az érdekes az, hogy sokan már akkor Koppenmalmö létrejöttét emlegették. És valóban, a híd működésének első tíz éve alatt egységesült a munkaerő- és a lakáspiac is és kialakult az Øresund régió. Európa egyik legnagyobb létszámú tudományos, oktató-, és fejlesztőtérsége volt már akkor ez a vidék, a híd pedig méginkább azzá tette.

Øresund_Bridge 1000

De mégsem ez a legérdekesebb, hanem az, hogy kész a híd, mind a két gigászi szuperhíd, s a bronzkor óta (hétezer év után) újra száraz lábbal, kompozás nélkül lehet átkelni Dániából Svédországba. Az európai szárazföld és Skandinávia összekapcsolódott szuperhidakkal.

Barna Béla

Szuperhidak Skandináviában címmel 1999. szeptember 23-án jelent meg cikkem a Komárom-Esztergom Megyei Hírlapban.

19990923 szuperhidak skandinaviaban 1000